Oroszország;Ukrajna;fogolycsere;Volodimir Zelenszkij;

Hazaérkező ukrán hadifoglyok egy Zelenszkij elnök Telegram-csatornáján június 19-én hely- és időmegjelölés nélkül közreadott fotón

Ismét hadifoglyokat cserét Ukrajna és Oroszország

A több mint hatezer holttest átadása után most egy „csoport” ukrán katonát adtak át az orosz, és csaknem ugyanannyit az ukrán hatóságok. Számokat egyik fél sem közölt.

A csütörtökön szabadon engedett foglyok jelentős része Mariupolt védte a 2022-es orosz ostrom idején, többen pedig a Donyeck, Luhanszk, Herszon, Harkiv, Szumi, Csernyihiv, Zaporizzsja és Kijev megyékben harcoltak; mindannyian közkatonák vagy altisztek – írja a The Kyiv Independent. Hozzátéve, az úgynevezett a Koordinációs Főhadiszállás szerint minden csütörtökön szabadon bocsátott védő súlyos sérüléseket szenvedett, vagy a fogságban alakult ki nála valamilyen betegség.

– Embereink, a fegyveres erők, a Nemzeti Gárda és az Állami Határőrszolgálat harcosai hazatérnek az orosz fogságból, legtöbbjük 2022 óta volt fogságban – jegyezte meg Facebook-posztjában Volodimir Zelenszkij. A fogolycsere az eddig közölt információk szerint továbbra is az Isztambulban június 2-án kötött megállapodás szerint zajlott, de az ukrán elnök nem nevezett meg pontos számadatok. A közzétett felvételek tanúsága szerint több buszból szálltak ki ukrán katonák, több tucatnyian lehettek.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség is arról számolt be, hogy az isztambuli megállapodásnak megfelelően egy csoport orosz katonát adtak vissza a kijevi rezsim által ellenőrzött területről. Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint cserébe az ukrán fegyveres erők hadifoglyainak egy csoportját adták át.

– Az orosz katonák Belarusz területén tartózkodnak, ahol orvosi és pszichológiai segítséget kapnak, majd rehabilitációjukat és kezelésüket már Oroszországban végzik – tették hozzá.

A lap emlékeztetett, Moszkva több szakaszban 6057 holttestet adott át Ukrajnának. Kijev később azt nyilatkozta, hogy ezek között elesett orosz katonák is voltak, azt nem tudni, hogy ennek mi állt a hátterében. Ukrajna többször is felszólította Oroszországot, hogy a csere legyen „mindenkit mindenkiért” alapon, de ezt a Kreml elutasítja.

Elfogadhatatlannak tartják, hogy a 2026-os költségvetés alapján az ágazatnak – a jelentős infláció miatt – gyakorlatilag forráscsökkenéssel kell számolnia.