A negyedik éve tartó konfliktusban Oroszország és Ukrajna egyre szélesebb körben használ drónokat felderítésre, távolsági csapásokra és taktikai előny megszerzésére a harctéren. Ezek gyártásában és alkalmazásában nyaktörő verseny zajlik a hadban álló felek között. Ennek egyik új fejleménye, hogy Moszkva május végétől a Kijevvel megkezdett béketárgyalások ellenére fokozta az ukrán városok és infrastruktúra ellen intézett támadásait, amelyekben ballisztikus és cirkáló rakéták mellett éjszakánként 4-500 Shahed típusú drónt indítanak."
Mintha csak demonstrálni akarná a Kreml, hogy köztudottan felfuttatta drón- és rakétagyártását, kombinált támadásaival pedig képes túlterhelni az ukrán légvédelmet és folyamatosan terrorizálni a lakosságot, s csak a maga diktálta feltételekkel hajlandó békét kötni. (Az ukrán főváros ellen keddre virradó éjjel végrehajtott, kilencórás támadás 23 halálos áldozatot követelt és további 134 embert sebesített meg.)
Mindeközben a Trump-kormányzat, amely hivatalba lépése óta nem hagyott jóvá Ukrajnának szóló újabb amerikai katonai segélycsomagot, az orosz légitámadások fokozásával egy időben elvont Ukrajnától egy fontos drónvédelmi eszközt. A Wall Street Journal a Pentagon egy május végi feljegyzéséből tudta meg, hogy az ukrán légvédelemnek szánt, a drónelhárító rakéták hatékonyságát növelő „közelségi” gyújtószerkezeteket irányítottak át a Közel-Keleten állomásozó amerikai erőkhöz. (A lépés Izrael azóta indított Irán elleni háborújával kapott némi értelmet.) Volodimir Zelenszkij elnök az ABC Newsnak adott június 8-i interjújában úgy beszélt erről mint 20 ezer, a Shahedek ellen bevethető rakétáról, amelyet még a Biden-kormány különített el számukra. Nem világos Kijev hogyan pótolja majd ezek hiányát.
A háború korai szakaszában Oroszország több ezer iráni Shahed „kamikaze” drónt rendelt Ukrajna elleni átfogó légitámadásaihoz. Az iráni technológia alapján azóta saját gyárakat hozott létre, és folytatta az innovációt, de Irán továbbra is fontos beszállítója más, fejlettebb drónok és rakéták exportjával.
Ami a gyalogsági műveleteknél egyre nagyobb teret nyerő, konzolokról irányítható FPV-drónokat illeti, a bne IntelliNews európai hírügynökség egy minapi elemzésében felidézte, hogy
Ukrajna az invázió kezdetétől súlyos tüzérségi hátrányban védekezett a donbászi fronton, és ennek ellensúlyozására alakította ki 2024-re drónhadviselését, drámaian megnehezítve az orosz előrenyomulást.
A drónokkal ellenőrzött hadszíntér az egyik fő oka annak, hogy az orosz erőknek naponta 1000-1500 fős veszteséggel kell számolniuk (a sebesülteket is beleszámítva), miközben kilencedik hónapja próbálják elfoglalni a kulcsfontosságú Pokrovszk városát.
Mára mindkét fél olyan mértékben fektetett be a legkülönbözőbb drónok gyártásába, hogy a napi műveletekhez szükségesnél többet gyártanak. Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajna dróngyártása tavaly hatszorosára nőtt, elérve az évi egymillió darabot, és az elnöki hivatalban idén 2,5 millió drón gyártásával számolnak. (Az ukrán drónipar által kibocsátott, naponta több ezer FPV-drónt egyenként egy átlagos NATO-szabványú tüzérségi lőszer árának kevesebb mint az egytizedéért állítják elő.) Hasonlóképpen, Vlagyimir Putyin orosz elnök is a minap kijelentette, hogy idén kétmillió drón gyártását tervezik.
Hatalmas fegyvertényt hajtott végre Ukrajna, orosz nukleáris bombázókra mért csapást 4700 kilométerre a frontvonaltólA dróngyártást mindkét oldalon rohamtempójú innováció jellemzi. Ukrajna korán előnyre tett szert azzal, hogy olcsó, kereskedelmi forgalomban kapható drónokat fegyverzett fel. Oroszország hamarosan visszavágott, és átvette a vezetést az elektronikus hadviselés (EW) terén, hatékonyan zavarva a vezérlő rádiójeleket. Ukrajna ezzel szemben egyre kifinomultabb, például frekvenciaváltásra képes drónokat gyártott. Moszkva vezette be a nem zavarható, optikai szálas vezérlést, amelynek alkalmazását azóta Kijev is igyekszik általánossá tenni. A legújabb fejlemény, hogy az orosz hadászati légierő bázisai ellen június 1-jén végrehajtott, világraszóló Pókháló Műveletben az ukrán támadó drónokhoz mesterséges intelligencia által támogatott vezérlést alkalmaztak, hogy önállóan is „felismerjék” célpontjukat.
Ukrajna számára számára bonyolítja a versenyt, hogy Kína segít Oroszországnak ledolgozni viszonylagos lemaradását drónháborúban: az ukrán külföldi hírszerzés bizonyítékai szerint 2025 elején az orosz drónokban használt kulcsfontosságú elektronikai alkatrészek 80 százaléka Kínából származott. „A kínai gyártók hardvert, elektronikát, navigációs, optikai és telemetriai rendszereket, motorokat, mikroáramköröket, processzormodulokat, antenna-mező rendszereket, vezérlőpaneleket és navigációs eszközöket szállítanak nekik” – mondta el Oleh Olekszandrov, az ukrán külföldi hírszerző szolgálat szóvivője két hete a Politicónak.
Lassan értelmezhetetlenné válik a frontvonal
Miközben a háború frontjáról az első világháború lövészárokharcait idéző képek érkeznek, az ukrán és az orosz hadsereg is jelentős fejlődésen ment át a taktikai drónhadviselés terén, különösen az olcsó FPV-drónok alkalmazását illetően. A gyors átalakuláshoz nagyban hozzájárult, hogy Ukrajna számára egyre inkább az élőerő, mindenekelőtt a gyalogsági katonák hiánya jelenti a legnagyobb kihívást.
A helyzet megértéséhez a The Kyiv Independent című lap tudósítója nemrég felkereste egy ukrán drónos egység két fedezékét, amelyek személyzete közel fél éven át a Donyeck megyei Pokrovszkért vívott harcok egyik legnehezebb szakaszán teljesített szolgálatot. Francis Farrel videója szerint a frontvonaltól néhány kilométerre lévő FPV-drónos század katonái speciális szemüvegen keresztül figyelik a felderítő drónok kamerái által továbbított képeket. Közben bármit, ami mozdulni látszik a képernyőkön – szabad ég alatt a frontvonaltól öt kilométeres távolságon belül –, perceken belül pontos dróncsapásokkal képesek megsemmisíteni.
Így az ellenség ma már alig tud nehéz haditechnikát alkalmazni, az orosz katonákat néhány fős csoportokban, leginkább gyalogosan vagy nagy ritkán motorkerékpáron küldik támadásba, azzal az egyetlen feladattal, hogy kijussanak a harcmezőre és ott „beássák magukat”. A drónokkal ellenőrizhető sáv a technológia fejlődésével és jelerősítők használatával kiszélesedhet 10 vagy akár 20 kilométerre, és még ha az észlelt katonák fedezékbe vonulnak is, a drónokkal követni lehet őket egyenesen a fedezékükbe vagy a lövészárkokba, ahol egyenként végezni lehet velük.
Egyedülálló tudást szerzett a Magyar Madarai, az Ukrajnában harcoló legtapasztaltabb drónos felderítő és csapásmérő alakulatMár Moszkva is ukrán célpont, a Putyin-rezsimnek szembesülnie kellett azzal, hogy a vártnál sokkal nagyobb a bajA felkeresett század csak egy az ukrán hadseregben működő drónalegységek közül, amelyek ma már zászlóaljakba, ezredekbe, sőt dandárokba szerveződnek. (Volodimir Zelenszkij két hete nevezte ki a kárpátaljai Brovdi Róbertet az önálló ukrán drónhaderő főparancsnokává.) Miközben az amerikai kongresszus 2023 októberétől fél évig hátráltatta az Ukrajnának szánt 61 milliárdos katonai segélycsomag elfogadását, az ukrán erőknél lezajlott „drónforradalom” nemcsak ledolgozta a tüzérségi lőszerek hiányából adódó hátrányt, hanem az orosz támadási irányok megállításának legfőbb eszközévé vált. Emellett azzal az eredménnyel járt, hogy a drónalakulatok ma már gyorsan, megbízható tűzerőként telepíthetőek bárhová.
Fokozódó hatékonyságuk és kiterjesztésük a frontvonal mentén a katonák szerint kulcsszerepet fog játszani a nyári orosz támadások meghiúsításában. Az egyetlen bökkenő, hogy az elmúlt évben Oroszország ugyanezzel foglalkozott, többé-kevésbé paritásban maradva Ukrajnával a drónjátszma terén, gyakran átvéve az ukrán oldalon alkalmazott új technológiákat.
A közelmúlt egyik legfontosabb innovációját, az optikai szálvezérlést – amely elektronikusan észlelhetetlenné és zavarhatatlanná teszik az ilyen drónokat – viszont éppen az oroszok vezették be a harctéren, és most az ukránok azok, akik próbálják utolérni őket.
Az optikai szálas drónok elterjedése pedig azt jelenti, hogy a frontvonal ukrán oldalán lenni ma gyakran nem kevésbé életveszélyes, mint az orosz oldalon.
Az ukrán lap tudósítójának a dandárparancsnokság fedezékében elmondták, hogy a távoli állásokban lévő katonáik ellátását és lőszerutánpótlását is drónokkal biztosítják, hogy ne kelljen kimozdulniuk a biztos fedezékükből. Mivel az égbolt éjjel-nappal ellenséges drónokkal van tele, a feladat legveszélyesebb része a pozíciókba való eljutás és a visszaút. Emiatt viszont a pozíciókban töltött "műszak" a korábbi néhány napról átlagosan néhány hétre hosszabbodott, és a helyzet akkor válik igazán súlyossá, ha egy katona megsebesül, mert gyakran napokba telik, mire az evakuáló járművek meg tudják közelíteni.
A legjelentősebb változást azonban az jelenti, hogy mivel az ukrán gyalogsági állások az emberhiány miatt nagyon szétszórtak és a katonáknak folyamatosan takarásban kell maradniuk, az oroszok gyakran megkerülik az urán állásokat, az ukrán vonalak mögött „ássák be magukat”, és néha a hátrébb lévő ukrán tüzérségi és dróncsapatokat is megtámadják.
Így lassan értelmezhetetlenné válik a frontvonal, és mivel mindkét oldal intenzíven vadászik az ellenségre és logisztikájára, a "szürke zóna", amely korábban a frontvonalak közötti kis terület volt, most akár egy egész települést és a körülötte lévő mezőket, utakat is magába foglalhatja. Emiatt az ukrán parancsnokok közül néhányan úgy vélik, inkább arra kellene összpontosítaniuk, hogy egyre jobb tűzerővel rendelkezzenek a hátrébb lévő állásokban, hogy minden oroszt, aki belép a szürke zónán, azonnal megsemmisíthessenek.
A The Kyiv Idependent tudósítója szerint ami most az ukrán-orosz frontokon zajlik, a gyalogság és a drónok közötti „kényes tánc”, vélhetően végleg és világszerte meg fogja változtatni a hadviselés arculatát.
Ukrajna célzott csapásokat mér az orosz hadiipari üzemek
Az ukrán hadsereg vasárnap bejelentette, hogy megtámadott egy orosz dróngyárat a tatárföldi Jelabuga városában. A Káma folyó partján, Ukrajnától mintegy ezer kilométerre lévő üzemben gyártják és tesztelik azokat a Shahed típusú drónokat, amelyekkel Oroszország az ukrán városokat, különösen az energetikai és a polgári infrastruktúrát támadja.
Előző nap Ukrajna arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők drónrendszerei más védelmi erők egységeivel együttműködve az orosz katonai-ipari komplexum kritikus létesítményeit támadták. Az ukrán csapások a Sztavropoli területen található Nevinnomisszk Azot vegyi kombinátot és a Szamarai megyében található novokujbisevszki katalizátorgyárat érték.
