Mivel az ágazatvezetés többszöri jelzés és a törvényi kötelezettség ellenére sem hajlandó érdemi, valós eredményeket felmutató egyeztetést folytatni az ágazat szereplőivel, ezért a Magyar Orvosi Kamara (MOK), a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) és a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) megkezdi a teljes ágazati nyomásgyakorlás előkészítését, hogy a forráskivonást, illetve az egészségügyi dolgozók jogainak csorbítását megakadályozza.
Az erről szóló, a MOK honlapján is közzétett nyilatkozat kiemeli, hogy emellett az említett szervezetek
2025 szeptemberére Egészségügyi Egyeztető Fórumot hívnak életre.
2025. március 8-án – idézi fel a nyilatkozat – a Kossuth téren több ezer ember – civil, szakdolgozó és orvos – nyomatékosította, hogy a magyarok egészsége jóval több figyelmet és forrást érdemel annál, mint amit jelenleg szánnak rá a döntéshozók. A „Magyarok egészsége többet érdemel” kampány milliókat ért el és talált náluk támogatásra.
„Változatlanul tény, hogy Magyarország a felénél is kevesebbet költi állampolgárai egészségére, mint amennyit az EU-s országok átlagosan. Részben ennek, részben az ágazat több évtizedes elhanyagolásának, a szakmai szempontok háttérbe szorításának köszönhető, hogy a betegek az ország különböző pontjain akár szakáganként is jelentősen eltérő minőségű és hatékonyságú ellátással találkoznak. Ebben a környezetben sajnos a szerencse a gyógyulás egyik döntő tényezője lett – és egyre kevesebbeknek van szerencséje” – hangsúlyozzák az érdekképviselők.
Hozzáteszik, hogy ebben a rendszerben az egészségügyi dolgozók munkáját és szakmai kiteljesedését a túlterheltség, a túlórák, az eszközhiány, a túlburjánzó adminisztráció és a sokszor elavult infrastruktúra hátráltatja. „Mindez alapjául szolgál a dolgozók kiégésének, ami veszélyezteti a betegek gyógyulását és sokszor oka a konfliktusoknak. Ez a magyarázata annak a naponta tapasztalható jelenségnek, hogy az orvosok, szakdolgozók száma csökken, kiöregszenek, megbetegednek, utánpótlásuk pedig megoldatlan feladat. Egész Európában verseny folyik az egészségügyi dolgozók megtartásáért és megszerzéséért, a magyar állami egészségügy pedig várhatóan alulmarad ebben a versengésben. A kellő finanszírozás hiánya mellett az egészségügyi dolgozók polgári és személyiségi jogainak csorbítása, illetve a szakma hangjának szándékos figyelmen kívül hagyása is rombolóan hatott az ágazatra az elmúlt években” – írják.
„Az egészségügy nem tud és nem akar többet hátralépni” – hangsúlyozzák, kiemelve,
a szakma a következő években évente 500 milliárd forint többlet forrásbevonást vár el a mindenkori kormánytól annak érdekében, hogy az egészséges életévek, illetve a minőségi betegellátás terén legalább az uniós tagországok átlagához felzárkózhassunk. Ez az összeg figyelembe veszi a költségvetés nehéz helyzetét és számol azzal, hogy még így is minimum egy évtized, míg a lemaradásunkat ledolgozzuk.
elfogadhatatlannak tartják, hogy a 2026-os költségvetés alapján az ágazat – a jelentős infláció miatt – gyakorlatilag forráscsökkenéssel kell, hogy számoljon.
és felszólítják a kormányt, hogy a jövő évi tervezett kiadásokat ne a magyar emberek egészségének rovására alakítsa.
