Parlament;költségvetés;GDP;infláció;szavazás;

Korábbi felvétel

Megszavazták az irreális jövő évi költségvetést

Valószínűleg majd úgyis átírják, az idei költségvetés is összeomlott már.

133 igen szavazattal, 47 nem szavazat ellenében, nulla tartózkodás mellett elfogadta keddi rendkívüli ülésén a parlament a 2026-os évre tervezett költségvetési törvényt. A jogszabály preambuluma szerint a jövő évi büdzsé háborúellenes költségvetés, amely a gyermekes családokat helyezi az első helyre.

Az Orbán-kormány 2026-os büdzséjének a tervezetéről már többször írtunk, így arról is, hogy irreális számok szerepelnek benne, egészségügyi béremelés viszont nem, közben pedig a 2025-ös költségvetés már össze is omlott.

A kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a 2026-os „békeköltségvetésben”. Mind az idei, mind a jövő évi növekedési terv legalább közel egy százalékponttal meghaladja a független elemzők várakozásait – vagyis az elmúlt évekhez hasonlóan ingatag alapokra épül a jövő évi büdzsé is. Az idei inflációt átlagosan 4,5, a jövő évit átlagosan 3,6 százalékosra becsülik. Nagy Márton előzőleg azt is bejelentette, hogy a hiány a GDP 3,7 százaléka lesz – ez 0,2 százalékponttal magasabb, mint amit még februárban terveztek és meghaladja az EU előtt vállalt 2,9 százalékot is.

Az Orbán-kormány egy virtigli választási költségvetéssel készül, osztogatni akar és osztogatni fog, minden eddig bejelentett ígéretet teljesít is. Így két lépésben, idén július elsejétől és 2026 január 1-től megduplázzák a családi adókedvezményt, 2025 októberben életbe léptetik a háromgyermekes anyák, 2025 januárjában pedig a 40 év alatti, kétgyermekes nők teljes szja-mentességét. A két tétel 480 milliárd forintba kerül jövőre. Ezen felül jövőre a választások előtt hathavi fegyverpénzt fizetnek a hivatásos rendvédelmi dolgozóknak. A nyugdíjasoknak továbbra is be kell érniük az inflációkövető emeléssel, így januárban 3,6 százalékos nyugdíjemelés jöhet, lesz viszont 13. havi nyugdíjkifizetés, és mivel az Orbán-kormány szerint 4,1 százalék lehet jövőre a növekedés, így 2026 végén nyugdíjprémium kifizetése is szóba kerülhet. Mivel a jelenlegi előrejelzések szerint gyakorlatilag nulla az esélye, hogy magyar gazdaság 4 százalék feletti növekedést produkáljon, ezt a ígéretet nem szabad száz százaléknak venni. Mellesleg a „békeköltségvetést” az is árnyalja, hogy miközben az orosz-ukrán háború továbbra is tart, Donald Trump vámháborújának is bizonytalan a kimenetele, Izrael pedig épp a napokban támadta meg Iránt, tovább eszkalálva ezzel az amúgy is kaotikus közel-keleti állapotokat.

Annak pedig szintén elég csekély az esélye, hogy az Orbán-kormány által várt 2360 milliárdnyi uniós pénzt jövőre le tudják hívni, ezért látva a fedezet nélküli osztogatásokat, már most kijelenthető, nagy a valószínűsége, hogy a 2026-os parlamenti választás után költségvetési kiigazításokra lesz szükség, bármelyik párt kerüljön is hatalomra.

A kormány azzal számol, hogy az ország NATO kötelezettségeinek megfelelően a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadást biztosítja a költségvetés, jövőre 2016 milliárd forint lesz erre a célra. A törvény kedden jóváhagyott szövege szerint jövőre az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 43 781 milliárd forint, bevételi főösszege 39 562 milliárd forint, hiánya pedig 4218 milliárd forint lesz. A hazai működési költségvetés nullszaldós, azaz bevételi és kiadási főösszege is 37 383 milliárd forint. Az európai uniós fejlesztési költségvetés 2026-os kiadási főösszegét 3550 milliárd forintban, bevételi főösszegét 1804 milliárd forintban, hiányát 1746 milliárd forintban állapították meg.

Az államadósság-mutató 2026. december 31-ére tervezett értéke 72,3 százalék lehet az idén év végére várt 73,1 százalék után. Jövőre rendkívüli kormányzati intézkedésekre mintegy 50 milliárd forintot terveztek. Az adósságszolgálatra fordított kiadást a tervek szerint csökkentik, az idei 3876 milliárd forintról mintegy 3362 milliárd forintra. Személyi jövedelemadóból kevesebbre, 4837 milliárd forintra számít jövőre a kormány a 2025-ös 4905 milliárd forintos előirányzat után. A jövő évi büdzsét az ideihez képest mintegy 600 milliárd forinttal több általánosforgalmiadó-bevétellel tervezték, 8793 milliárd forintra számít a kormány ebből az adónemből. A tervek szerint az egészségbiztosítási alap költségvetése meghaladja a 4945 milliárd forintot az idei 4706 milliárd forint után. Állami beruházásokra az idei 352 milliárd forint helyett jövőre már 486 milliárd forint lesz. Elvileg.

A helyi önkormányzatok támogatásaira 1419 milliárd forint szerepel a költségvetésben az idei 1305 milliárd forint után. Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás címén az idei 360 milliárd forintról jövőre 396 milliárd forintra emelkedik a kormányzati sarc.

Szinte elhalt a diákhitelezés, a munkáshitelek pedig szárnyalnak. A kormány vágya: a bankok akár 500 milliárd forintot is helyezzenek ki.