A kormány idén vezette be a munkáshitelt, amit nevével ellentétben nem munkások, hanem fiatal, nem diplomás pályakezdők vehetnek igénybe. Az ötletet a diákhitel szolgáltatta, mondván, ha jár az egyetemistáknak is államilag támogatott hitel, akkor az miért ne járna a kormány által sokkal inkább preferált szakmunkástanulóknak, illetve nem diplomás fiatal pályakezdőknek. Miközben a munkáshitel berobbant a banki hitelezésbe, a mintául szolgáló diákhitelek elsorvadtak, elsősorban azok árazásai miatt.
A diákhitelt anno azért találták ki, hogy az állam így is támogassa a diplomaszerzést, mondván, a diplomás munkavállaló lényegesen magasabb jövedelmet kap, mint a nem diplomás, ami több csatornán (adóbevételek, foglalkoztatás) megtérül az államnak is.
Ám jövőre a kormány mindössze 12,2 milliárd forintot szán a diákhitelezés támogatására, ezzel szemben a munkáshitelek támogatására 32 milliárdot.
A szigorúan tanulmányi célokra igénybe vehető Diákhitel2 kamata nulla százalék, ám a szabad felhasználású Diákhitel1 kamata 2025 első felében 9,65 százalék – amely már közel sem olyan vonzó, hiszen szabad felhasználású hitelt 8 százalékért már lehet kapni a piacon – igaz, a diákokat a bankok nehezebben hitelezik.
Mindenesetre, míg a szabad felhasználású diákhitel – feltehetőleg politikai megfontolásokból – kiárazódott a piacról, a szintén szabad felhasználású munkáshitel berobbant. A kormány tervei szerint akár 500 milliárd forint munkáshitelt is folyósíthatnak a bankok, ám vélhetően ennél szerényebb lesz a kereslet. A Diákhitel Központ Zrt. napokban publikált 2024-es beszámolója szerint a cég összesen 238,7 milliárd forintnyi diákhitelt és képzési hitelt folyósított 2024. decemberéig. Ez az összeg szinte fillérre megegyezik az előző évi 238,8 milliárd forinttal, vagyis az éves nettó kihelyezés gyakorlatilag mínusz százmillió forint volt.
Orbán Viktor levélben biztosítja az érettségizőket arról, hogy igénybe vehetik a munkáshiteltA munkáshitel 2025 januárja óta érhető el, azt a kereskedelmi bankok folyósítják, maximum 10 évre, és legfeljebb 4 millió forintot kaphat minden 17–26 éves fiatal, aki nem ment egyetem közelébe soha.
A hitelfelvevőnek mindössze 0,5 százalékos kezességvállalási díjat kell fizetnie, ezt leszámítva gyakorlatilag kamatmentes kölcsönről van szó. A hitelért cserébe a felvételtől számítva 5 évig Magyarországon kell dolgozni. A munkáshitel folyósítása a kormány részéről kettős célú. Politikai értelemben a választások előtt azokat a fiatalokat célozza meg, ahol lassan mérhetetlen a Fidesz támogatása. Gazdaságpolitikai értelemben pedig a munkáshitelek folyósítása, pontosabban azok elköltése plusz keresletet teremt a gazdaságban – így attól növekedési többletet remélhet a kormány. Ráadásul a konstrukció rendkívül költséghatékony, hiszen a bankok a saját forrásaikat használják, nem igényel az állam részéről tőkét, a költségvetés csak kamattámogatást nyújt, miközben a bankoknak sem kell izgulniuk a nemfizetés miatt, hiszen ha ez megtörténik, akkor belép az állami kezesség.
A munkáshitel olyan fiatal korosztályokat vont be a banki hitelezésbe, akik amúgy nem kaptak volna hitelt a bankoktól, egyrészt mert nem hitelképesek, hiszen nincs jövedelmi, hitelezési előéletük. Viszont az adósoknak fontos a törlesztés, mert ha nem fizetik vissza a munkáshitelüket, az rossz pont a hitelezési történetükben, amely – ha nem is akadályozza meg –, de jelentősen megdrágíthatja a későbbi, nagyobb összegű hitelek felvételét.
Az MNB adatai szerint a 2025. januári bevezetés óta eltelt négy hónapban a bankok összesen 20 ezer munkáshitelt folyósítottak, összesen 77 milliárd forint értékben.
Ezzel a munkáshitel elindulása óta a teljes háztartási hitelekből 7 százalékos – a babaváró hitelfolyósításokhoz hasonló – részesedést ért el 2025. április végéig. Az átlagos szerződéses összeg 3,9 millió forint, mert a hitelfelvevők többsége (88 százalék) a maximális hitelösszeget veszi fel. Az MNB becslése szerint 2025 egészében mintegy 300 milliárd forint értékű (azaz mintegy 77 ezer darab) szerződéskötés valósulhat meg. A munkáshitel-adósok hitelezési kockázata alacsony az MNB értékelése szerint, ugyanis a törlesztőrészlet a hitelbírálat során figyelembe vett jövedelem 19 százalékát teszi ki. Az MNB szerint ez pénzügyileg alacsony kockázat, ugyanakkor, ha a jövedelem közel ötödét elviszi a hiteltörlesztés, akkor a megélhetési költségekre nem feltétlenül jut bőven.
Megállapítható, hogy az eddig kihelyezett hitelek harmada járulhat hozzá a fogyasztáson vagy a vállalkozói tevékenységen keresztül a gazdasági növekedéshez, vagyis ez a várt vagy remélt előny mérsékelt lehet. Ugyanakkor az MNB szerint a munkáshitel átformálta a banki hitelezést, teret adva a fiatalabb és alacsony végzettségű munkavállalók korai hitelezéséhez.
Lakásra, autóra megy a munkáshitel
A munkáshitel szabad felhasználású jellege miatt sem a bankok, sem az MNB nem rendelkezett információkkal a hitelcélokról, ezért a témában egy kérdőíves kutatást végeztek – ennek részleteiről a jegybank a Pénzügyi stabilitási jelentésben számolt be. Eszerint a hitelfelvevők többsége (83 százalék) eleve nem tervezett külföldre költözni, és csak 11 százalékuk mondott le korábbi terveiről a munkáshitel elérhetőségének hatására (további 6 százalékuk pedig nyitva hagyta a külföldre költözés lehetőségét, feltehetőleg a hitel előtörlesztésével számolva). A munkáshitelek fele a lakáspiacon hasznosul, hiszen a folyósítások 47 százalékát lakáscélokra (vásárlás, építés, felújítás, berendezés) fordítják az adósok. A fogyasztási célok kisebb arányt képviselnek (24 százalék), összhangban azzal, hogy ezek a lakáscélokhoz képest kisebb összegű kiadások, de közülük is kiemelkedik a gépjárművásárlás. Megtakarításként csapódik le – azaz egyelőre nem jelenik meg a gazdasági körforgásban – a volumen 21 százaléka, a fennmaradó 8 százalék pedig közvetlenül vállalkozásokban hasznosul.
