bíróság;gyermekvédelem;per;győzelem;túlóra;munkaügyi per;gyámság;

Számos helyen gyakorlat, hogy a gyermekvédelmi rendszer a gyerekeket nem tudja abban a megyében elhelyezni, ahonnan a családjukból kiemelték őket

Nagy pert nyertek a Pest megyei gyermekvédelmi gyámok, 70 millió forint túlórapénzt ítélt meg nekik jogerősen a bíróság

Évekig nem kapták meg a túlórapénzüket azok a gyermekvédelmi gyámok, akiknek most fejenként néhány százezertől 5 millió forintig terjedő összeget ítélt meg a bíróság.

Jogerősen pert nyert 30 gyermekvédelmi gyám a munkaügyi bíróságon, összesen 70 millió forint elmaradt illetményt, túlmunkadíjazást ítélt meg számukra a testület. A Pest megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Intézményei (Tegyesz) dolgozói még 2020-ban keresték meg a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetét, ezután fordultak bírósághoz. Az egyik legfőbb problémájuk az volt, hogy a törvényben előírt legfeljebb 30 gyerek helyett esetenként akár 45-50-et, vagy még többet rendeltek ki hozzájuk. A szakemberek a többi között ezért nem tudták heti 40 órában elvégezni a feladatukat, a túlórát viszont nem ismerte el a munkáltató, így arra díjazást sem fizetett.

A bíróság megállapította: a gyámok munkavégzése 2021 közepéig napi szinten több órával meghaladta a nyolc órát, sokszor éjszaka vagy hétvégén végezték az adminisztrációs feladataikat. Telefonon folyamatosan elérhetőnek kellett lenniük és a 30 feletti gyermeklétszám miatt megsokszorozódtak az azonnali intézkedést igénylő feladataik is. Mindez úgy, hogy a megyében három évig az engedélyezett 62 fő helyett alig 30-40 gyermekvédelmi gyám látta el a gyámi feladatokat. Így hosszabb időn keresztül meghaladta a 40, 50, esetenként a 60 főt is az egy szakemberhez kirendelt gyerekek száma. Az állami nevelésbe vett gyerekek közül sokan küzdenek pszichés problémákkal, tanulási nehézségekkel, vagy drogfüggők, bűncselekményeket követnek el, szökésben vannak, és a leányanyák helyzete is megoldásra vár. Ennek kezelése a gyerekek törvényes képviseletét ellátó gyámok feladata.

A jogszabály szerint a gondozottak és a gyámok lakóhelye között a távolság nem lehet több 50 kilométernél. Ám – ahogy a bírósági dokumentumban olvasható - a kevés gondozási hely miatt a gyerekek többségét távolabbi megyékben lévő lakásotthonokban, nevelőszülőknél tudták csak elhelyezni. A gondozottak 60 százaléka átlagosan 150 kilométerre került, a gyámok emiatt havi szinten átlagosan 2000-2500 kilométert voltak úton. Mivel a jogalkotó szándéka szerint gyámonként 30 gyermeket kell ellátni, gyermekenként átlagosan havi 5,8 munkaóra az, amit a jogalkotó a feladat ellátásához rendelt.

Schnider Marianna, a szakszervezet alelnöke lapunknak elmondta: számos helyen gyakorlat, hogy a gyermekvédelmi rendszer a gyerekeket nem tudja abban a megyében elhelyezni, ahonnan a családjukból kiemelték őket. Van olyan Pest megyei gyám, akinek Borsodba vagy Hajdú-Bihar megyébe kell utaznia.

Ezt saját kocsival kell megtennie, mert nincs elég szolgálati jármű, de nem ritka a tömegközlekedéssel utazás sem. Megjegyezte: a költségtérítés kifizetése is problémás, komoly feszültséget okoz a gyámok körében.

A munkaügyi bíróság megállapította, hogy feladatukat nem lehetett napi 8, heti 40 órában elvégezni, és ugyan kötetlen munkarendben dolgoztak, de rendkívüli munkavégzéskor jogosultak plusz díjazásra. A megítélt összeg most fejenként néhány százezertől 5 millió forintig terjedt.

A szakszervezeti alelnök megjegyezte: a túlmunka nemcsak a gyámokra jellemző, a családsegítők is az előírtnál nagyobb esetszámokkal dolgoznak, a szakellátásban, gyermekotthonokban foglalkoztatottak munkaideje pedig kiugróan, illetve ahogy Schnider Marianna fogalmazott, elképesztően sok.

A Belügyminisztérium főosztályvezető-helyettese szerint a szakrendelőkben és a kórházakban iszonyatos káosz van.