Másodfokon is pert nyert az újpesti „Aranyhíd” Gyermekek Átmeneti Otthonának korábbi vezetője a kerületi fideszes politikussal, Nagy Istvánnal és több kormánypárti lappal szemben. Ennek nyomán a bíróság bocsánatkérésre kötelezte őket és megállapította: valótlan az az állítás, hogy az otthon korábbi vezetője, Becker Zita megpróbált eltussolni egy szexuális bántalmazási ügyet, illetve megakadályozta azoknak a nevelőknek a „beavatkozását”, akik próbáltak a szakmai és módszertani útmutató szerint eljárni.
Lapunk írta meg először, miként lett egy soha be nem bizonyított molesztálási ügyből politikai botrány. A gyanú szerint 2022. december 11-én szexuálisan bántalmaztak az újpesti intézetben egy kisgyereket. Az első bejegyzés erről január 9-én jelent meg Nagy Istvántól. Akkor még konkrétumok nélkül azt írta, „az önkormányzat szociális ágazatának alkalmatlan vezetői vannak”, akik hagyták, hogy az ügyben érintett vezetők mentsék magukat és eltussolják az ügyet. Majd egy nappal később Trippon Norbert, Újpest akkori alpolgármestere, jelenlegi polgármestere is lépett, ő már kiskorú gyermek sérelmére elkövetett szexuális abúzusról írt. Annak ellenére licitálták egymást felül a politikusok, hogy a bántalmazást akkor akár egyetlen vizsgálat alátámasztotta volna. Ilyen később sem történt. Az önkormányzat valós szakmai érvek nélkül súlyos mulasztással vádolta meg Becker Zitát, és fegyelmivel elbocsátotta az állásából.
Gyermekmolesztálási botrány Újpesten politikai mértéktartás nélkülA 3-18 éves, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket fogadó otthonba a család lakhatási nehézsége, esetleg családon belüli bántalmazás miatt kerülnek a gyerekek. A szülők bejárhatnak, ők viszik óvodába, iskolába őket, a hétvégére pedig haza is vihetik a gyerekeket. Azon a decemberi vasárnapon az édesanya otthonról vitte vissza gyerekeit. Megfürdette a kislányt, majd szólt a gyerekfelügyelőnek, hogy a gyerek bőrén kipirosodást lát. A volt intézményvezetőt erről telefonon értesítette a gyerekfelügyelő, de Becker Zita az elmondások alapján nem tartotta szükségesnek az azonnali orvosi beavatkozást. Döntését a jelen lévő gyermekfelügyelő felülírhatta volna, ha úgy ítéli meg, hogy a gyerek állapota indokolja az orvosi kezelést, ám ezt nem tette meg, ahogy az édesanya sem tartotta fontosnak a vizsgálatot. Az előírás szerint másnap Becker Zita tájékoztatta a közvetlen felettesét a jelzésről, aki értesítette az önkormányzatot, és a rendőrségi feljelentés is megtörtént. A hatóság rendelheti ki az igazságügyi orvosszakértőt és a szakpszichológust, de ilyen döntés nem született. Ennek hiányában az intézményvezető az anyukával együtt elvitte a kislányt szakorvoshoz. Az I. Számú Nőgyógyászati Klinikán az orvos nem vizsgálta meg, mert rendőrségi megkeresést nem kapott, és a gyereknek tünete és panasza sem volt.
Az, hogy a kislány sorsa mennyire nem volt fontos, jelezte, hogy a botrány után pár héttel neki és a testvéreinek minden előzetes felkészítés nélkül egyik napról a másikra el kellett költöznie Újpestről. Nem is egy intézménybe vitték őket, a gyermekvédelem gyakorlatilag szétszakította a családot.
A Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete elsőként állt ki az intézményvezető mellett. Azt írta, nem ő hibázott, hanem az intézménnyel kapcsolatban álló közszereplők és pártpolitikusok, akik mondvacsinált okokkal botrányt kreáltak. A Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete is közleményt adott ki, amelyben rendkívül aggályosnak nevezte, hogy az önkormányzati politika szereplői szociális és gyermekvédelmi tapasztalat és szakmai ismeretek hiányában nyilatkoztak a sajtónak és feltételezéseket közöltek tényként, illetve, hogy a gyerek és családja érdekeit is teljes mértékben figyelmen kívül hagyták.
