Az Alkotmánybíróságot (AB) eddig sem lehetett a kormánypártokkal szembeni elfogulatlansággal vádolni. Az elmúlt bő évtized AB-határozatai között elvétve találni olyat, amely komfortzónájából való kilépésre kényszerítette volna a NER-t. Ehhez persze az is hozzájárult az AB személyi összetételén túl, hogy az alkotmánybírák hatásköre leszűkült; lényegében nem vizsgálhatják felül az alaptörvényt, illetve annak módosításait, ahogy a közpénzekkel összefüggő jogszabályokat sem. A kizárólag a Fidesz-KDNP által jelölt tagokból álló, 15 fős testület tekintélye, döntéseinek súlya minimálisra csökkent – azzal párhuzamosan, ahogyan az egykori sólyomi „láthatatlan alkotmány” ideáját a „történeti alkotmány vívmányainak” bornírt eszméje váltotta fel.
Ez a felállás azonban az ellenzék 2026-os választási győzelme és kormányra kerülése esetén minden bizonnyal megváltozik. Könnyen megjósolható, hogy a NER-káder alkotmánybírák ott fogják akadályozni egy új kabinet működését, ahol csak tudják; Orbán szavaival, ők lesznek „a homok a gépezetben, a tüske a köröm alatt, a bot a küllők között”. Erre a feladatra, pontosabban e feladat irányítására pedig ki más lenne a legalkalmasabb, mint az ugyancsak Fidesz-káderként induló Polt Péter, az „örökös legfőbb ügyész”, aki számtalan ügyben bizonyította, hogy nem pártatlan közszolgaként, hanem a mai kormánypártok kiszolgálójaként látja el hivatalát. Ebből a szempontból válik igazán érthetővé, hogy miért választotta néhány hete Poltot alkotmánybíróvá, szerdán pedig az AB elnökévé a parlamenti kétharmad. Az esetleges jövő évi kormányváltást követő „alkotmánypuccs” kivédése tehát nem csak az egykori alkotmánybíró, Pokol Béla delíriuma, hanem a Fidesz-KDNP reális forgatókönyve.
A másik két új alkotmánybíróra Polthoz hasonló okokból eshetett a választás; Hende Csaba már a polgári körök koordinátoraként bizonyította, hogy nem egykori pártjához, az MDF-hez, hanem Orbán Viktorhoz lojális, majd 2010 után a legkülönbözőbb posztokon szolgálta ki főnökét. Kozma Ákos, az eddigi ombudsman pedig azzal igazolta „rátermettségét”, hogy működése alatt az alapvető jogok biztosának hivatalát nemzetközileg leminősítették, mivel a hazai emberi jogi problémák kezelését és megoldását olyan szintre csökkentette, ahol a Fidesz-KDNP ezt tartani szerette volna: nullára. Ha igaz a HVG információja, hogy Kozma utóda a nemrég lejárt mandátumú alkotmánybíró, Juhász Imre lesz, az ombudsmani hivatal státusza a jövőben sem kerül veszélybe. Az egyetlen „sötét ló” a napokban megválasztott állami vezetők között Nagy Gábor Bálint, az új legfőbb ügyész, aki eddig Polt Péter kabinetfőnökeként dolgozott. Ő ugyanakkor nem egy kipróbált pártkatona; jelölése és megválasztása leginkább Senyei Györgyhöz, az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez hasonlítható, aki a legszűkebb fideszes körhöz tartozó, ma már ugyancsak alkotmánybíró Handó Tündét váltotta, s elődjéhez képest némileg pragmatikusabban irányítja a bíróságokat.
A sorcsere azonban megtörtént, a bot a küllők között.