Az újabb ütést az eddig – legalábbis kormányzati mércével - Budapest és önkormányzat-barátságáról ismert Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium vitte be. Két, uniós források felhasználását szabályozó kormányrendeletet módosítanának. Első hallásra nem tűnnek túl veszélyesnek, közelebbről nézve azonban elég egyértelmű, hogy kiválóan alkalmasak Budapest végleges kiszorítására az uniós támogatások mellől.
Az első módosítással lényegében törölnék a jelenlegi, 2021-2027 közötti hétéves uniós pénzügyi ciklus helyreállítási programjának (RRF) összes eddigi pályázatát. Mindet. A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat indoklása szerint a projektek újraértékelésére az uniós források felfüggesztése miatt van szükség. Mint írták, „az unió által szűkre szabott mozgástérben meg kell védeni azon még megvalósítható projektek megvalósulásának lehetőségét, amelyek a kulcsfontosságú stratégiai érdekek teljesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek”. Elég valószínű, hogy a budapesti fejlesztéseket a kormány nem sorolja a stratégiai jelentőségűek közé.
Navracsics Tibor tárcája megköszönte az önkormányzatoknak, hogy durván megsarcolhatja őketA fővárosi önkormányzat, miután sikerült a Lázár által eltérített CAF villamos-projektet visszairányítani az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Pluszba, nem különösebben számolt ezekkel a forrásokkal, amelyek java évek óta zárolva van az Orbán-kormány miatt indult uniós eljárások miatt. Az RRF forrásait csak 2026 júniusáig lehetne felhasználni, de nem sok projekt indult ennek keretében, így a 2295 milliárd forint várhatóan végleg elveszik Magyarország számára.
Újabb szöget talált az Orbán-kormány, amelyet Budapest koporsójába verhet, eltérítette a villamosok pénzétA közigazgatási tárca másik társadalmi egyeztetésre küldött javaslata azonban súlyos csapást mérhet az uniós forrásból megvalósuló fővárosi projektekre. A 256/2021. kormányrendeletbe bekerülő új passzusok ugyanis lehetővé teszik a nemzeti Irányító Hatóság számára, hogy egy projekt végrehajtását hivatalosan „ellehetetlenültnek” nyilvánítsa.
A támogatási kérelem elutasításának indoka lehet az új szabályok szerint, ha a támogatás igénylője olyan önkormányzat vagy annak cége, amely „fejlett régióban” található, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az uniós átlagot. Budapest ezek közé tartozik.
S ha ez nem lenne elég, akkor van egy másik területi szempont is, amelyet szintén újonnan vezetne be a rendelet. Az ellehetetlenülés kizárólag azon projektek esetében lesz megállapítható, amelyek olyan „tervezési-statisztikai” régióban valósulnak meg, ahol az egy főre eső GDP átlag az uniós átlag felett van. Ez is elsősorban Budapestre és Pest megyére igaz. A harmadik feltétel pedig azokat a projekteket zárja ki, amelyek a jogállamisági aggályok miatt részben vagy egészben blokkolt uniós forrásból valósultak volna meg.
Van egy igazán aljas trükk is, jövőre már csaknem 100 milliárd forintot venne el Budapesttől az Orbán-kormány„A fenti rendelkezésekkel Budapest teljesen kiszorulhat az uniós források felhasználói közül. Ez pedig még akkor is felháborító, ha már eddig is hibahatár közeli uniós támogatási forráshoz jutott volna hozzá az Orbán-kormány folyamatos machinációinak eredményeként” – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója. Mint mondta: „Budapest a jelenlegi uniós pénzügyi ciklusban elvileg az IKOP Plusz, KEHOP Plusz és a TOP Plusz forrásaiból használhatott volna fel cirka 250 milliárd forintot. Csakhogy az Orbán-adminisztráció eddig is mindent elkövetett, hogy a pénzek ne érkezzenek meg a fővárosi számlára. A legtöbb esetben a pályázati felhívást se írták ki, amire jelentkezhetett volna a fővárosi önkormányzat, vagy valamelyik cége. Ha mégis kiírták, sőt meg is nyerték, akkor se jutottak el a támogatási szerződés aláírásáig, fennakadtak például a beruházási törvényben előírt konzorcium alakításon. Az Építési és Közlekedési Minisztérium ugyanis mindig hatalmas késéssel adja át a szükséges dokumentumokat, ha egyáltalán, aminek eredményeként a fővárosi önkormányzat például a római-parti védmű esetében el is veszítette a korábban már megítélt uniós támogatást. De konzorcium híján nem tudják aláírni a bringasztráda támogatási szerződését sem.
Karácsony Gergely: Nem tartom kizártnak, hogy harcba hívjuk a budapestieketAz uniós forrásvesztés ezenfelül a lakhatási, foglalkoztatási, hajléktalan programokat, a rakpartprojektet és a Bajcsy-villamos megvalósítását is fenyegeti – sorolja a példákat a főigazgató, aki azt sem tartja kizártnak, hogy a rendelet módosítással a főváros végleg elveszíti a trolivásárlásra ígért, de támogatási szerződés híján soha meg nem kapott 11 milliárd forintnyi uniós forrást is, miközben az új trolikat már forgalomba is állította a BKK.
„Eddig legalább küzdhettünk a forrásokért, volt némi esély, hogy végül hozzájutunk az uniós támogatásokhoz. A tervezett kormányrendelet-módosítással reménytelenné vált a harc” – összegez Kiss Ambrus, aki szerint ez már nem is a pénzről van szó, hiszen az IKOP, a TOP (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) és a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Plusz révén elérhető összesen 5074 milliárd forintnak alig 5 százaléka jutott volna fővárosi fejlesztésekre. Ez hibahatár körüli összeg. De még ezt is sokallja az Orbán-kormány.
