Kedden az Országgyűlés igazságügyi bizottsága 8 igen szavazattal 3 ellenében elfogadta a Fidesz szájkosártörvényének – az úgynevezett átláthatósági törvénynek – a javaslatát azzal a szigorítással együtt, hogy az érintett szervezeteket visszamenőleges hatállyal megfosztják az egyszázalékos adófelajánlásoktól. A jogszabály tárgyalása alatt a Civilizáció Koalíció molinóval feszített ki a teremben „Szabad sajtó, szabad civilek” felirattal, a szervezet rövid akciója azzal ért véget, hogy Vejkey Imre bizottsági elnök elnök kiküldte az „engedély nélküli demonstrációs eszközt” felmutatókat.
Az ülésen Szabó Szabolcs elmondta: a jogszabály sem a házszabálynak, sem az uniós szabályoknak nem felel meg. Rónai Sándor (DK) semminek uniós jognak, nemzetközi jog gyakorlatának nem felel meg, de még „az egypárti Alaptörvény” szabályainak sem felel meg, gyakorlatilag egy nyílt támadás a civil társadalom a maradék szabad sajtó ellen. A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak szava sem volt a külügy szerverein kémkedő orosz kémekkel szemben, ahogy az sem zavarta őket, hogy „bűnözőket” hoztak Magyarországra – célzott a képviselő a Magyarországon menedékjogot szerző Nikola Gruevszki volt észak-macedón miniszterelnökre és Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettesre.
Megszólalt az Európai Bizottság, az Orbán-kormányt kéri az átláthatósági törvény javaslatának a visszavonásáraA Magyar Ügyvédi Kamara szerint számos alapvető jogot sért a Fidesz átláthatóságinak nevezett törvényjavaslataVejkey Imre elnök szerint vissza kell utasítani ezeket. –Magyarország szuverén jogállam, ennek bizonyítéka az eltelt 15 év. Amiről beszélt az a Gyurcsány-kor hangja -mondta az elnök.
Novák Előd azt mondta, inkább a Meta ellen kellene fellépni. Miközben külföldi beavatkozás ellen kellett volna fellépni, ám a kormány a „tenyerén hordozza” a Facebook és az Instagram mögött álló céget. Megkockáztatta azt is, a törvény csak egy újabb támadási eszköz lesz, például ha a NER kiveti a hálóját a cégre, úgy a céget a szuverenitásra veszélyesnek nyilváníthatja a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal. Novák szerint az SZH nem is méltó a feladatára, hiszen a kutatóintézetének Horváth József személyében egy egykori III/III-as „spicli” az igazgatója.
Komoly feladatokhoz komoly emberek kellenek, egykori III/III-as vezeti a Lánczi Tamás-féle Szuverenitásvédelmi Hivatal kutatóintézetétAz Orbán-kormány nevében Répássy Róbert (IM) szerint az ellenzékiek csak magukat ismétlik, ám ezek az érvek az általános vitában már elhangzottak.
A napokban benyújtott módosítás szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal már az idén, visszamenőlegesen elvehetik a szuverenitásra veszélyesnek nyilvánított szervezetektől 1 százalékos adófelajánlást és átirányíthatják a kormány befolyása alá tartozó Batthyány-Strattmann Alapítványhoz.
Cseh Katalin (Momentum) szerint a módosító sem felel meg semmilyen uniós és magyar jogszabálynak. – Önöknek tényleg az a véleményük, hogy ha betiltják a sajtót, akkor az emberek hirtelen azt gondolják, hogy minden jó itthon? – tette fel a kérdést.
„Mészáros Lőrinc és Tiborcz István országában ezzel turnézni kormányzati részről rettenetes cinizmusra vagy nagyon jó humorérzékre vall”Szabó Szabolcs elmondta, három problémát emelt ki. Az első, hogy az eredeti javaslat három napban állapította meg a hatályba lépést, és a módosító ezt 15 napra emeli, ám ez így továbbra sincs rendben. A második a kettős állampolgárok ügye. A módosítással kiemelnék, hogy a kettős állampolgárok által küldött juttatásokat „külföldinek” minősülne. Ennek a szépséghibája csak az, hogy ilyen adatokkal Magyarország nem rendelkezik. Emiatt ez valójában egy nem végrehajtható rendelkezés, nyilván a törvény beadása után jöttek rá, hogy ez problémás és most utólag próbálja rendezni. A harmadik, hogy az 1 százalékos felajánlásokról május 20-ig kellett rendelkezni, azaz a kormánypárti módosító egyértelműen visszamenőleges hatályt állapítanának meg neki.
Jámbor András hozzászólt volna, a bizottságban csak tanácskozási joggal rendelkezik, ám a bizottság 3 igen 8 nem arányban az egyszeri hozzászólási jogot sem adta meg neki . Helyette Cseh Katalin tette fel a kérdést, hogy ha a Fideszt ennyire zavarja a külföldi támogatás, akkor vajon miért a belföldiek 1 százalékos felajánlását akarják elvenni?
A benyújtói részről Szabó Tünde (Fidesz) szólalt fel, pontosabban olvasta fel a szövegét. „Ez a törvény szervezetekre vonatkozik, nem magánszemélyekre, nem youtuber magánszemélyekre. Magyarországon folyamatosan tapasztaljuk, hogy sajtószabadság van.” Szerinte EU-s példák is vannak hasonló szabályozására. Egyet biztosan nem lehet – szögezte le - külföldi állam, spekuláns, titkosszolgálat megbízásából befolyásolni kívánt szervezet kaphasson pénzt. Az előterjesztéssel azt akarja elérni, hogy a választáshoz titkosszolgálat, amerikai adófizetői pénz, brüsszeli akarat nem szólhat bele.”
Répássy Róbert ezután azt hangsúlyozta, a törvény személyi hatálya nem vonatkozik magánszemélyekre, ami azt jelenti, hogy láthatóan nem akar tudni arról, hogy a médiaszereplők jobbára céges formában dolgoznak. – Ez a törvény azokra a szervezetekre vonatkozik, akik külföldi támogatásból, közélet befolyásolását végzi. Mi ennek a szankciója? Az átláthatóság! – mondta az államtitkár, aki nagyvonalúan átsiklott afelett is, hogy a törvényjavaslat szerint milyen korlátlan forrás-elvonási lehetőségei vannak a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak.
