Bekövetkezett az, amitől a Vatikánban már azóta tartottak, hogy múlt hétfőn bejelentették, május 7-én tartják meg a pápaválasztó konklávét. Valóban dezinformációs kampányok indultak a legesélyesebb jelöltekkel szemben. Ezúttal azonban nem Oroszország vagy Kína áll az álhírek terjesztése mögött, hanem bizonyíthatóan az Egyesült Államok.
Ezek a dezinformációs hadjáratok két bíborost érintettek leginkább. Éppen a két legesélyesebbnek tartott jelöltet, Pietro Parolin államtitkárt és a fülöp-szigeteki Luis Antonio Taglét. Múlt héten terjedt el a hír az interneten, amely szerint Parolint betegség gyötörte volna, felszökött a vérnyomása, el is ájult, nővérek és orvosok gyűrűjébe került. Csak később lett jobban. Feltűnő volt azonban, hogy másnap a bíborosok előkonklávéján semmiféle jel sem utalt arra, hogy bármilyen kór megtámadta volna szervezetét. Matteo Bruni, a Szentszék sajtóhivatalának vezetője pedig tagadta az intermezzót. Nemhogy orvosok nem voltak a pápaválasztás legesélyesebbike közelében, ápolók sem.
A Szentszék abból indul ki, a hadjárat legfőbb célja, hogy bizalmatlanságot gerjesszenek Parolinnal szemben és megakadályozzák a pápává választását. Meg akarják kérdőjelezni alkalmasságát a katolikusok 1,4 milliárd fős nyájának vezetésére.
Nem kérdés, hogy Parolin favorit. A húsvét hétfőn elhunyt Ferenc hűséges támogatója volt, akit még pápaságának az elején államtitkárává tett meg, így remekül ismeri a Vatikánt, kiváló kapcsolatokkal rendelkezik, s jó kompromisszumteremtő képességgel rendelkezik, ami nyilván pápaként is előnyös tulajdonság lenne. Lelkipásztorként ugyanakkor nem sokat szolgált, elsősorban a Szentszék diplomáciai szolgálatánál alkalmazták, Nigériában, Mexikóban, Venezuelában tűnt fel és jelentős szerepe volt a Vatikán és a az ázsiai országok, különösen Kína közötti kapcsolatok javításában. Kulcsszerepe volt abban is, hogy 2018-ban megállapodás született a Szentszék és Peking között a püspöki kinevezésekről. Most emiatt is támadják, szintén az Egyesült Államokból. De feltűnő az is, hogy a betegségéről szóló pletykákat egy amerikai ultrakonzervatív portál, a CatholicVote.org kezdte terjeszteni. Ami különösen érdekes: a Catholic Vote egyik alapítója az a Brian Burch, akit Trump decemberben nevezett ki az Egyesült Államok vatikáni nagykövetének, s Ferenc pápa nagy bírálójaként volt ismert. Így érnek össze a szálak.
Az Egyesült Államok katolikus egyháza megosztott ugyan a progresszívek és a nyitást ellenzők között, de utóbbi szárnyat valóban rendkívüli konzervativizmus jellemzi. Ugyanakkor az Egyesült Államok fontos a Szentszék számára, bevételének úgy egyharmada származik az Újvilágból.
Vatikán: jön a találgatások időszaka„Ha az egyház hiteles formában szeretné továbbadni az evangélium üzeneteit, akkor nincs más lehetősége, mint az, hogy marad a ferenci úton”Akadnak olyan, kevésbé valószínűnek tűnő elméletek is, amelyek szerint a konklávéról kizárt bíboros, Becciu hívei állnak a Parolin elleni lejárató kampány mögött. Ő az a főpap, akit elítéltek korrupció miatt.
Valójában a ma délután, 16 óra 30 perckor kezdődő konklávé első szavazásán máris kiderül, hogy Parolin tényleg akkora favorit-e, amint azt jósolják. Feltételezések szerint már az első körben negyven-ötven szavazatra számíthat, ami nem kevés, figyelembe véve, hogy a kétharmados többséghez 89 szavazatra van szükség. (Elvileg 135 bíboros rendelkezik szavazati joggal, ketten azonban betegség miatt távol maradnak.) Parolint azonban utolérheti az olasz bíborosok átka - hiába érnek el figyelemre méltó szavazatszámokat az első szavazási körökben, ha nem tudják növelni voksaik számát. Ilyenkor kerülhet a képbe egy kevésbé esélyesnek tartott jelölt, akinek a személyében képesek megállapodni az egyes frakciók. Feltételezések szerint ha néhány szavazás után nem tudnak dűlőre jutni, akkor a Parolint támogatók és az Erdő Péter mögött álló konzervatívok köthetnek szövetséget egymással, kérdés azonban, kit támogatva.
Elkezdődött a találgatás, ki lehet a következő pápa, Erdő Péter is az esélyesek között vanOlyan híreket is hallani lehetett a Vatikánból, hogy a dezinformációs kampányok megtették a hatásukat, s Parolin esélyei az utóbbi napokban kissé megcsappantak. Hátrányai közé sorolják, hogy azok, akik Ferenc pápa irányvonalát akarják folytatni, nem teljesen bíznak meg benne. Negatív visszhangja volt annak, hogy Parolin egyik nagy támogatója, Beniamino Stella (már nem szavazókorú) bíboros, az előkonklávé egyik ülésén azt mondta, Ferenc pontifikátusával „zűrzavart” okozott. Olyan hírek is felreppentek, hogy az utolsó hónapokban elhidegült egymástól Ferenc és államtitkára, bár ez lehet, hogy csak álhír. Parolint ugyanakkor a konzervatívok viszont túl progresszívnek tartják.
Ami Erdőt illeti, az előkonklávén folytatott megbeszélések során értesülések szerint nem javultak az esélyei, ettől függetlenül továbbra is az esélyesek között tartják számon. A legnagyobb probléma az, hogy a konzervatívok nem tudtak megállapodni egy erős jelöltben, és akadtak, akik kétségüket fejezték ki az Esztergom-budapesti főegyházmegye érsekének karizmáját illetően.
Akadnak olyanok, akik Robert Prevost amerikai főpapot támogatnák. Kuriális bíboros, 2023-ban nevezte őt ki Ferenc a Püspöki Dikasztérium prefektusának, ami kulcsfontosságú pozíció a Vatikánban. Élete jelentős részében Peruban szolgált. Két éve kreálták bíborossá. Az Ágoston-rendi Prevostot bírálatokkal illették a papok által elkövetett szexuális visszaélések nem éppen kielégítő feldolgozása miatt. A harmadik nagy konzervatív név az afrikai, kongói főpapé, Fridolin Ambongo Besungué. Ő azonban még számos konzervatív számára is túl tradicionalista. Miután 2023 decemberében a Hittani Dikasztérium kiadta a meleg párok megáldását lehetővé tevő Fiducia supplicans rendeletet, a Vatikánba sietett és felháborodva tiltakozott a dokumentum ellen.
Erdő Péter: A következő pápának drámai időszakban kell teljesítenieAz utóbbi időben egyre több szó esett Parolin mellett egy másik olasz főpapról, Jeruzsálem latin pátriárkájáról, Pierbattista Pizzaballáról. A konklávé előtt sokan megjegyezték: mivel csak 60 éves, ezért nem sorolható a favoritok közé. Az utóbbi egy hét folyamán azonban mintha megváltozott volna az ezzel kapcsolatos vélekedés. Mellette szól, hogy még azon bíborosok közül is sokan ismerik, akik – Ferenc pápa szavaival – a világ másik végéből érkeztek. A Szentföldet ugyanis szinte kötelező felkeresniük a katolikus főpapoknak. Arról ugyan nem sokat tudni, hogy mennyire sorolható a progresszívok vagy a konzervatívok közé, ami javíthatja is az esélyeit a konklávén, hiszen mindkét tábor elfogadhatja. A ferences szerzetes már több mint két évtized óta Szentföldön szolgál, Ferenc 2023-ban kreálta bíborossá. 2014-ben őt bízta meg Ferenc pápa a békeima megszervezésével, amivel összehozta Simon Peresz akkori izraeli államfőt és Mahmud Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét.
A progresszívek három kedvenc jelöltje a fülöp-szigeteki Antonio Tagle, az olasz Matteo Zuppi és a máltai Mario Grech. Tagle mögött egy 80 milliós fülöp-szigeteki közösség áll, és akár sikerülhet maga mögé állítani a harmadik világból érkezett főpapokat. A Vatikánban is jól ismerik, számos pozíciót töltött be, Ferenc pápa nagyon kedvelte.
Ha ő lenne az egyházfő, azzal mindenképpen folytatódna a Ferenc által képviselt irányvonal. Ugyanez mondható el Zuppiról. A bolognai érseket, akit Ferenc hatására választottak meg az Olasz Katolikus Püspöki Konferencia elnökének, olasz Ferencnek is nevezik, mert a szegények apostolának, a baloldal kedvenc jelöltjének tartják. A máltai Mario Grech elismert gondolkodó, Ferenc pápa jobb kezének tartották, a Püspöki szinódus főtitkáraként. Az egyik legprogresszívebb főpap a Bíborosi Kollégiumban. Szintén az esélyesek közé sorolják az algériai gyökerekkel rendelkező marseille-i érseket, Jean-Marc Aveline bíborost. Emmanuel Macron francia elnököt azzal vádolták: befolyásolni akarta a pápaválasztást Aveline mellett azzal, hogy az előkonklávé ideje alatt vacsorát szervezett a francia főpapoknak. Igaz, nem világos, ezzel hogyan befolyásolhatná a konklávét.
Pápaválasztás dióhéjban
Bíborosi Kollégium: A bíborosokat tömörítő testület. A katolikus egyháznak jelenleg 252 bíborosa van, közülük 135-en 80 év alattiak, tehát ők vehetnek részt a konklávén, a 80 felettiek nem. A bíboros szó a latin cardō szóból származik, jelentése csukló.
Földrajzi megoszlás: A legtöbb bíboros európai, összesen 53-an (közülük ketten távol maradnak), Ázsiát 23, Közép- és Dél-Amerikát 21, Afrikát 18, Észak-Amerikát 16, Óceániát pedig négy fő képviseli. Mivel Ferenc pápa számára mindig is fontosak voltak a perifériák, olyan országokból is érkeznek választók, melyeknek eddig még nem vett részt képviselője konklávén: például Haitiról, Tongáról vagy Mongóliából. Az előkonklávén időbe telt, hogy a bíborosok megismerjék egymást. Giovanni Battista Re, a Bíborosi Kollégium dékánja nem korlátozta a beszédek időtartamát, általában egy-egy bíboros úgy 5 percet beszélt, de volt, aki 10-20 percen át fejtette ki véleményét az egyház helyzetéről. A felszólalások során sokan fejezték ki aggodalmukat annak kapcsán, hová tart a katolikus egyház.
Konklávé: 1274 óta létezik, feladata az új pápa megválasztása. A szó jelentése arra utal, hogy a pápaválasztó testületet befogadó helyiséget kulcsra zárják (a latin cum ’-val, -vel’ és clavis ’kulcs’ szavakból).
Fehér füst: Ha az egyes szavazási körök után nem sikerül megválasztani az egyházfőt, fekete füst száll fel. Szerdán még csak egy, csütörtöktől viszont délelőtt és délután is két-két voksolást tartanak. Ha azonban sikerül dűlőre jutni az új egyházfő személyéről, a Szent Péter téren összegyűlt tömegek fehér füstnek tapsolhatnak.
Habemus papam: Azt jelenti, van pápánk. A nagy hírt a Szent Péter-bazilika erkélyéről Dominique Mamberti francia bíboros jelentheti be, talán már május 8-án, a konklávé megkezdésének másnapján. Ő 2014 óta az Apostoli Szignatúra prefektusa, protodiakónus.
Eltávozott a világ lelkiismerete – Ferenc pápa halálára