Vatikán: jön a találgatások időszaka

övő szerdától, május 7-től kezdődik a konklávé, ekkortól döntik el a bíborosi kollégium tagjai, ki lesz a szombaton eltemetett Ferenc pápa utóda.

Ferenc pápa temetési szertartása után a Vatikánban összegyűlt bíborosok már valóban csak az utódlás kérdésével foglalkozhatnak, s készülhetnek a – mint hétfőn bejelentették – a május 7-én kezdődő konklávé előkészítésével. A bíborosok múlt kedd óta tartják konzultációikat, a Ferenc temetése előtti utolsó egyeztetésen még mindig nem tartózkodott az összes főpap a Vatikánban: a 252 bíborosból 149 volt jelen, a temetésen viszont már 220-an.

A hétfőn reggel a VI.Pálról elnevezett teremben, másnéven a Pápai Audienciák Csarnokában kilenc órakor folytatódott konzultációik során – délelőtt és délután is egy-egy hosszabb tanácskozást tartanak - három témára összpontosítanak: a pápai szolgálatra, illetve annak értékelésére, az egyház állapotára, valamint az utód profiljára. Minden bíboros felszólal, tehát azok is, akik nem vehetnek részt a konklávén 80 év feletti koruk miatt. A felszólalások időtartama korlátozott ugyan, de a főpapok szabadon elmondhatják a véleményüket. Ám akadnak olyan hangok is, amelyek szerint az ebédnél vagy a vacsoránál sokkal többet meg tudnak beszélni: ilyenkor jobban megered a bíborosok nyelve. De 22 óra 30-kor legkésőbb vissza kell térniük a Szent Márta Házba. A 20. század kezdete óta csak egy konklávé tartott négy napnál tovább: 1922-ben és XI.Piusz megválasztásáról szavaztak az öt napig a bíborosok. Az elmúlt négy pápaválasztás átlagos időtartama azonban mindössze két és fél nap volt. így az új katolikus egyházfő akár május 9-én köszöntheti a hívőket a Szent Péter-bazilika loggiáján.

A pápa temetését követő kilencnapos gyászidőszak, a novendiale alatt naponta mondanak szentmisét Ferenc lelki üdvéért. Ilyenkor minden alkalommal más és más főpap mondja a homíliát. Ezen időszak utolsó szentmiséjét május 4-én, vasárnap tartják.

Az 1996-ban II. János Pál pontifikátusa alatt Universi Dominici Gregis apostoli konstitúció előírja, hogy a konklávé a pápa halála után 15-20 nappal kezdődik, tehát eszerint a legkorábbi időpont május 6. lehetett volna. XVI. Benedek módosította az előírást: felhatalmazta az általános kongregációkat, hogy döntsenek a kezdés előrehozataláról, abban az esetben, ha az összes bíboros már megérkezett Rómába, így tehát május 5-től is megkezdhetnék a szavazásokat, ám valószínűleg azért csak szerdától indul a konklávé, mert sok bíboros úgy látta: bőven van mit megbeszélni az e heti tanácskozásokon.

Bárki bármit is állít: a következő választás legnagyobb favoritjának továbbra is Pietro Parolin államtitkár, aki a progresszívek és a konzervatívok számára is elfogadható jelölt lehet. Mivel két bíboros egészségügyi okokból nem vehet részt a konklávén, így a bíborosi kollégium 133 tagja voksolhat majd délelőtt és délután kétszer-kétszer, így a kétharmados többséghez 89 szavazatra van szükség. Már Ferenc temetése alatt is érzékelni lehetett: Parolin tekintély a tekintélyek között, s az ő neve hangzik el a legtöbbször, ha a következő egyházfő lehetséges személyéről van szó. Parolin esélyeit növeli, hogy a kuriális bíborosok is kissé belefáradtak a progresszívek és a haladó szellemiségűek közötti egyre elmérgesedő harcba, nyugalmasabb időszakot szeretnének az egyház életében. Több bíboros fejtette ki: egységre és békére vágynak, bár nincs garancia arra, hogy ezt garantálni is tudja a következő pápa, legyen bármennyire is integráló személyiség.

Jóllehet ismerjük a mondást: aki pápaként érkezik a konklávéra, bíborosként távozik onnan. Ez azonban nem teljesen felel meg a valóságnak. 1939 óta például az esetek többségében inkább a nagy esélyeseket választották meg egyházfőnek, így történt ez XII. Piusz, XXIII. János, VI. Pál, vagy XVI. Benedek esetében is. S azt már csak Ferenc megválasztása után tudtuk meg: ő is a favoritok közé tartozott függetlenül attól, hogy a 2013-as konklávé előtt a sajtóban alig említették a nevét.

Parolin esetleges megválasztása valamelyest a világ állam- és kormányfői számára is megnyugvást jelentene, mert mindenkivel megtalálja a közös hangot. A pápa halála előtti napokban találkozott JD Vance amerikai alelnökkel, akire nagyon kritikusan tekint a Szentszék szent ágostoni világnézete miatt. Ennek lényege, hogy egy rangsort kell felállítani, kihez hogy viszonyuljunk, s a „szeretet listáján” utolsó helyen szerepelnek az idegenek, a bevándorlók. Ezzel teljesen szembe megy Ferenc pápa törekvéseivel. Parolin a Vance-szal folytatott találkozója után diplomatikus sajtóközleményt jelentetett meg, amiben ugyan konstruktívnak nevezte a találkozót, de ha óvatosan is, arra is utalt: messze nem értettek mindenben egyet. Sokan azt is jelnek tartják, hogy a szombati pápai temetés margóján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is találkozott Parolinnal.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a többi jelöltnek, köztük Erdő Péternek ne lenne esélye. De a választásnál fontos szempont lehet, hogy ki mekkora helyzeti előnnyel rendelkezik a Vatikánban.