Ferenc pápa 2025. április 21-i halálával azonnal indult a találgatás arról, ki is lehet az utódja Szent Péter trónján, és ezzel együtt, hogy olyan személyt választanak-e meg, aki tovább viszi az ő irányvonalát, vagy olyat, aki eltér tőle, és adott esetben konzervatívabb vonalra téríti vissza a katolikus egyházat. A lehetséges jelölteket a The Guardian és a Newsweek szedte össze, utóbbi néhányuk esetekben már oddsokat is közölt. Erdő Péter most is az esélyesek között szerepel.
A The Guardian elsőként a 70 éves Pietro Parolin bíborost említi, a Newsweek egy a négyhez arányban szintén esélyesnek tartja. Őt a „folytonosság-jelöltjének” tartják, közel állt Ferenc pápához, nem mellesleg 2013 óta a Vatikán külügyi vezetője, aki számos kényes tárgyaláson is részt vett már a kommunista Kínával is. A világi diplomaták jellemzően megbízható pápai képviselőnek tartják, ám kritikusai szerint túlságosan pragmatikus, ami egyházi vonatkozásban azért problématikus, mert a diplomáciai megoldásokat adott esetben a hit szempontjai elé helyezheti. Hívei szerint Pietro Parolin ennek ellenére idealistának számít.
A 67 éves fülöp-szigeteki Luis Antonio Tagle bíboros a favorit, a megfigyelők és a fogadóirodák egy a háromhoz adják, hogy ő lesz a következő katolikus egyházfő. Pápává választása történelminek minősülne, ugyanis ezzel ő lehetne az első ázsiai pápa, vagyis annak a konti8nensnek a képviselője, ahol a a katolikusok száma leggyorsabban nő. Egy időben úgy tekintettek rá, mint Ferenc pápa preferált utódjára, de az utóbbi időben ez az elgondolás teret vesztett. Ami az abortuszt illeti, mereven elutasító, más téren egészen liberálisnak számít, úgy véli például, hogy a katolikus egyház túl szigorúan bánik a meleg és elvált párokkal.
A pápai trónusra két fekete bíboros is esélyes, az ő megválasztásuk szintén történelmi lenne. A 76 éves ghánai Peter Turkson esélye egy az öthöz, az ő szívügye a harc a klímaváltozás, a korrupció és a szegénység ellen, valamint a gazdasági igazságosság és az emberi jogokért való fellépés. A klérus és a házasság terén a hagyományos katolikus álláspontot képviseli, de ami az LMBTQ jogokat illeti, mostanában kezd enyhülni, kritizálta, hogy számos afrikai ország törvényei túl szigorúak a melegekkel szemben.
A 79 éves guineai bíboros, Robert Sarah ezzel szemben a keményvonalas konzervatív. Egy vatikáni megfigyelő szerint egy időben Ferenc pápa „párhuzamos tekintélyeként” igyekezett bemutatni magát. Rédi a papi cölibátust, továbbá elutasítja a „genderideológiát”, amit a társadalomra fenyegető veszélynek tart. Többször élesen kritizálta a szélsőséges iszlám fundamentalizmust.
A katolikus egyháznak másfél ezer éve, I Geláz (492-496) óta nem volt afrikai pápája.
Mindkét lap esélyesként említi Erdő Péter bíborost, Esztergom-Budapest főegyházmegye érsekét, Magyarország prímását. A 72 esztendős esztergom-budapesti érseket a vezető konzervatív jelöltnek, a hagyományos katolikus doktrína szószólójának tartják. Megválasztása a The Guardian szerint visszarendeződést jelentene Ferenc pápához képest, azzal együtt, hogy széles körben nagy intellektusúnak és kultúrembernek tartják. 2015 óta esetenként azzal vádolják, hogy idomul Orbán Viktor politikájához, nem értett egyet Ferenc pápa bevándorlókkal szembeni befogadó hozzáállásával. A Newsweek szerint az esélye egy a hathoz.
„Ha az egyház hiteles formában szeretné továbbadni az evangélium üzeneteit, akkor nincs más lehetősége, mint az, hogy marad a ferenci úton”A 69 éves olasz Matteo Zuppi bíborosról egyhangú vélemény, hogy folytatná a Ferenc pápa által kijelölt úton. Egyértelműen a katolikus egyház progresszív szárnyához sorolják, mint aki odaadó figyelmet fordít a szegényekre és a társadalom más, marginalizált rétegeire. Az azonos neműek párkapcsolatát illetően is viszonylag liberális álláspontot foglal el. Két évvel ezelőtt Ferenc pápa a Vatikán ukrán békekövetévé nevezte ki, ebbéli minőségében találkozott például a Vlagyimir Putyin szövetségesének számító Kirill pátriárkával, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.
A legfiatalabb esélyesnek az 59 éves portugál José Tolentino Calaça de Mendonça bíborost tartják. Ő a The Guardian szerint kifejezetten szimpatizál az azonos neműek párkapcsolatát toleráló nézetekkel, de más téren is progresszív, például támogatja a nők felszentelését is. Érvei szerint a katolikus egyháznak kapcsolatba kell lépnie a modern kultúrákkal is.
A 68 éves máltai Mario Grech tradicionalistaként indult, Ferenc pápa megválasztása után viszont alkalmazkodott a reformer nézetekhez. Bírálta azokat az európai politikai vezetőket, akik korlátozzák a civil szervezetek tevékenységét, és támogatásáról biztosította, hogy nők diákónusok lehessenek a katolikus egyházban.
Szintén a fiatalabb jelöltek közé tartozik Pierbattista Pizzaballa, aki 2020 óta Jeruzsálem latin pátriárkája, ezzel kulcsfontosságú szerepet tölt be a Szentföldön élő keresztény közösségek támogatásában. A Hamász 2023. október 7-i terrortámadása után felajánlotta magát túszként arra az esetre, ha ennek a fejében elengedik a Gázában fogvatartott gyerekeket. Hónapokig tartó tárgyalások után 2024 májusában Gázába látogatott. Mindemellett csak sejteni lehet, hogy bizonyos kérdésekben folytatná Ferenc pápa elképzeléseit, ugyanis a legtöbb vitatott kérdésben kevés nyilvános nyilatkozatot tesz.
A Newsweek megemlíti még a 82 éves Angelo Scola bíborost, akinek esélyeit egy a nyolchoz jelöli meg. Őt már a 2013-as konklávé idején is esélyesnek tartották, a korábbi milánói érsek pontifikátusa valószínűleg egy centralizáltabb, hierarchikusabb egyházat eredményezne. Tradicionalista álláspontot képvisel.
Azt, hogy a konklávé választása végül kire esik, ezen túl lehetetlen megjósolni, ráadásul a bíborosi testület nem egyszer okozott már meglepetést, 12 éve például sokan annak az argentin Jorge Mario Bergogliónak sem igazán adtak esélyt, aki végül Ferenc néven pápa lett. A Vatikán bíborosi kollégiuma jelenleg 252 főből áll, közülük 135-en fiatalabbak 80 évesnél, vagyis szavazhatnak a konklávé tagjaként a következő pápa személyéről valamikor 2025. május 5-10 között.
Ferenc pápa összesen 149 bíborost nevezett ki, akik közül most 108-an lehetnek a konklávé tagjai.
„Ha az egyház hiteles formában szeretné továbbadni az evangélium üzeneteit, akkor nincs más lehetősége, mint az, hogy marad a ferenci úton”Eltávozott a világ lelkiismerete – Ferenc pápa halálára