„A KSH szegénységi adataival kapcsolatos aggályokat megerősítik, hogy azok nem mutatnak összefüggést a hivatal saját jövedelmi adataival sem”

Aggasztó statisztikai hibát fedett fel nemrég Gábos András a Tárki és Tátrai Annamária az ELTE statisztikusa a Válasz Online-on megjelent cikke, amely szerint a 2017-után látványosan csökkenő magyarországi szegénységi mutatók valójában vagy adatfelvételi, vagy adatfeldolgozási hibákra vezethető vissza, de nem zárható ki a manipuláció sem.

A KSH sajátos adatközlési módszerére több esetben is felhívta már a figyelmet Katona Tamás, egykori KSH elnök és volt MSZP-s pénzügyi államtitkár is. Korábban az energiaárak inflációjának számításában talált kivetnivalókat, legutóbb pedig a tavalyi nominális bruttó hazai termék (GDP) gyors kiigazítását tartotta érhetetlennek.

Katona Tamás szerint a KSH vezetésében az elmúlt években egyre erősebb lett a megfelelési kényszer. Árulkodó, hogy a KSH három elnökhelyetteséből két vezető is kívülről érkezett: az egyik a Rogán Antal vezetése alatt álló Miniszterelnöki Kabinetiroda elemzési vezetője volt korábban, a másik pedig a Magyarságkutató Intézet gazdasági vezetőjeként tevékenykedett.

Gábos András és Tátrai Annamária tanulmánya szerint a 2017 utáni időszakban a Központi Statisztikai Hivatalban (KSH) nagy valószínűséggel a valósnál alacsonyabbra becsülték a magyarországi szegények arányát. A gyanúra az adott okot, hogy a 2017 utáni szegénységi felmérések adatai szerint épp a szegénységi küszöb feletti jövedelem-kategóriába kiugróan sokan estek bele. Ez a furcsa mintázat a későbbi adatfelvételek során megismétlődött, annak ellenére, hogy maga a küszöb minden évben feljebb került. Az adatproblémákat olyan mértékűeknek minősítették a kutatók,

A szándékos manipuláció vádját a KSH közleményben utasította vissza, mondván a statisztikai adatok gyűjtése és feldolgozása szigorú szakmai és etikai szabályok szerint történik. A KSH minden adatsorát megfelelő szakmai felügyelet alatt dolgozza fel, és minden esetben átláthatóan és pontosan kommunikálja az eredményeket. A közleményben arra is utaltak, hogy „a rosszindulatú interpretációt, a hangulatkeltést, az intézmény hírnevének rontását jogilag vizsgálhatja a hivatal”.

Mellár Tamás, a KSH volt elnöke, jelenlegi országgyűlési képviselő parlamenti felszólalásában példátlan adathamisításnak nevezte a történteket. Mellár szerint a szegénységi adatbázisban igen különös, sőt megmagyarázhatatlan adatok jelentek meg, olyanok, amelyek semmilyen eloszlási függvénynek nem felelnek meg, kiváltképp nem a normális eloszlásnak. Mellár emlékeztetett rá, hogy például 322 olyan egyfős háztartás volt az adatbázisban 2020-ban, amelynek az euróban számolt jövedelme hét tizedesjegyre megegyezően azonos volt. Mellár szerint ilyen „a világon nincsen. Mivel a KSH szerint mind az adatfelvétel, mind az adatfeldolgozás során minden rendben volt – marad az egyetlen következtetés, hogy a magukat az adatokat manipulálta a KSH – mondta az ellenzéki képviselő. Hidvégi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára parlamenti válaszában „határozottan visszautasította” a szegénységi adatok manipulációjára utaló vádakat. Hidvégi szerint a kijelentések nem tényeken, hanem politikai szándékokon alapulnak, céljuk pedig egyértelmű: a közvélemény félrevezetése, a politikai hangulatkeltés és egy intézmény hitelének a rombolása, aláásása.

Ebből is látszik, hogy milyen bonyolult a statisztikai rendszer, nem lehet egy ponton azokba belenyúlni – nyilatkozta lapunknak Katona Tamás.

A KSH szerint 2021 és 2023 évek között a reáljövedelmek mindössze 1,7 százalékkal csökkentek, ám ugyanezen adatbázis szerint viszont a jövedelmek alsó ötödében 9,4 százalék volt a reáljövedelmek csökkenése,

- mutatott rá a statisztikus.

A tavalyi GDP nominális értékének szokatlanul gyors felülvizsgálata alig néhány hetes történet - emlékeztetett Katona Tamás. A nyers adatot márciusban közölte a KSH, amely szerint a 2024-ben itthon megtermelt javak, a GDP értéke folyó áron 81148 milliárd forintot tett ki. Ez alapján a GDP arányos államadósság 73,8 százalékra rúgott, vagyis 0,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az Eurostatnak három héttel később küldött jelentés szerint viszont a GDP tavalyi értéke már bő 350 milliárddal lett magasabb, egészen pontosan 81 514 milliárd forint.

Ez alapján ezzel a KSH "megoldotta" a kormányzati dilemmát, azaz a múlt évi bruttó államadósság csökkent, mégpedig a GDP 73,5 százalékára, tehát az előző évihez képest alig 0,1 százalékponttal emelkedett, azaz gyakorlatilag nem változott. A GDP értéket az előzetes adatközlést követően a statisztikai szervezetek a nemzetközi gyakorlatban több ízben is felülvizsgálják. Arra azonban nemigen akad példa,

– mondta Katona Tamás.

A KSH az inflációszámításában is voltak vitaható momentumok: 2022-ben a rezsicsökkentés csökkentésekor a KSH az energia-áremelések számbavételekor módszertant váltott, ennek eredményeként az akkor felfele ívelő inflációs mutató a korábbi módszertanhoz képest 1-3 százalékponttal kisebb havi értéket mutatott. A KSH akkor is visszautasította a szakmai bírálatokat, ennek ellenére 2025 januárjától az Eurostat nem fogadja el a KSH energiainflációs adatait és a régihez hasonló módszertan szerint kéri azokat. A szegénységi adatoknak is ez lesz a sorsa, vagyis az Eurostat nem fogja elfogadni jelenlegi állapotában – tette hozzá statisztikus.