Fennmaradt a keleti határ közelében az év elején tapasztat nagyobb érdeklődés az ingatlanok, lakóingatlanok iránt – nyilatkozta a Népszavának Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A Romániából érkező vásárlók részéről január elejétől látott keresletfelfutás már előzetesen is érzékelhető volt, amikor november-december táján kiderült, hogy keleti szomszédunk is a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik. Így lényegében határellenőrzés nélkül lehet átlépni a magyar-román határt.
Egyértelműen a kisebb települések iránti házak kerültek az érdeklődés fókuszába. Az első hetekben az Ingatlan.com oldalán a határmenti megyékben eladásra meghirdetett lakások és házak iránt 90 százalékkal több érdeklődés érkezett Romániából. A kereslet pedig most is erős – folytatta a szakértő.
Ennek egyik magyarázata az, hogy a nyugat-romániai régióban az elmúlt években rendkívül megemelkedtek az ingatlanárak. Ezzel szemben a kelet-magyarországi területeken egyes településeken roppant alacsony négyzetméterárak a jellemzőek,
a nagy különbség miatt így Románia schengeni övezethez való csatlakozása révén sokaknál valós alternatívaként jelent meg, hogy a jóval alacsonyabb árakat mutató Magyarországon vesznek házat és járnak ingázni a határon túlra. Kicsit az a helyzet, mint hazánk belépése után a nyugati, ausztriai határszakaszon.
Az árkülönbség egyébként igencsak tetemes, hiszen Kolozsváron például 3 ezer euró az átlagos négyzetméterár, ami mintegy 1,2 millió forint. Temesváron ugyanez 1700 euró, Nagyváradon 1600 euró, azaz 600-700 ezer forint. Ezzel szemben a magyarországi területeken jellemzően a budapesti négyzetméterárak negyedéért, akár ötödéért is lehet lakást vagy házat venni, voltak olyan települések, például ahol ez a szint alig haladta meg a 100 ezer forintot. Így egy jóval olcsóbb ingatlan révén sokan vállalják az ingázást Kelet-Magyarországról Nyugat-Romániába – mondta Balogh. Ez pedig egyértelműen megélénkítette a régió ingatlanpiacát. Az első negyedév statisztikái alapján az látszik, hogy a leginkább keresett települések között van Debrecen, Biharkeresztes, Berettyóújfalu, Gyula, a békési megyeszékhely Békéscsaba, Komádi, Battonya, Csenger és Mérk.
A Duna House részéről Máté Ferenc vezérigazgató-helyettes ehhez hozzátette, hogy adataik szerint a Romániával határos vármegyék közül Hajdú-Bihar megyében 9 százalékkal, Békés vármegyében 25 százalékkal több ingatlan cserélt gazdát, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 29 százalékkal emelkedett az ingatlaneladások száma 2024 első negyedévéhez viszonyítva.
Vagyis az élénkülő piac az ingatlaneladásokon is tetten érhető. Ezekben a vármegyékben ráadásul kivétel nélkül kétszámjegyű drágulást mutat a megyei átlag: az előző év azonos időszakához képest 14-24 százalékos áremelkedést regisztráltak – tette hozzá. Balogh László szerint valóban lehet tapasztalni ilyen mértékű áremelkedéseket, ám akadnak azért települések, ahol ennél szerényebb az növekedés mértéke. Az említett Biharkeresztesen például az Ingatlan.com adatai szerint a tavaly márciusi átlagos 266 ezer forintos négyzetméterár után most 270 ezer forintot kérnek. Mérken 101 forint után 106 ezret. Ugyanakkor Komádiban szinte kilőtt a piac, hiszen a tavalyi 118 ezer forint után idén márciusban már 211 ezer forintos négyzetméterenkénti árakon cseréltek gazdást az ingatlanok. A Balogh hozzáfűzte, hogy azt is látni kell: sok esetben a bázis roppant alacsony, mert a hazai ingatlanpiac alapvetően pangó régiójáról van szó. Éppen ezért úgy foglalta össze a változásokat, hogy az látszik egyes értéktelen kategóriák a megyei átlaghoz kezdenek felzárkózni, ami mindenképpen az környék piacának megélénkülését jelzi. A Duna House szerint a békéscsabai ingatlanszakértőik visszajelzései alapján a határmenti területek kertes házai iránti érdeklődés nőtt meg igazán.
Európa-rekordot jelentő tempóban drágulnak a lakások MagyarországonBalogh László jelezte, hogy statisztikájuk szerint különösen élénk az kereslet Aradról és Nagykárolyból. Hozzátette a saját rendszerükön keresztül mérték azt is, hogy ki milyen nyelven használja a keresőjét. Így azt látják, hogy az érdeklődők 50 százaléka magyar ajkú, míg a másik fele román. Hozzátette a szomszédos államból érkezők számára a magyar piac azért is vonzó, mert a forintgyengülés – Romániában ugyan lejben fizetik ki a lakásokat házakat, de a piac euróban adja meg az árat, s így is kalkulálnak – miatt számukra a magyar ingatlanok egyértelműen olcsóbbá váltak az elmúlt időben. A Duna House által küldött válaszok az előbbiekkel egybevágnak, a jelzésük szerint
Békés vármegyében a schengeni csatlakozás előtt inkább a Romániában élő magyarok vásároltak, ehhez képest a határok megnyitása óta már a magyar nyelvet egyáltalán nem beszélő, román nemzetiségű érdeklődők is megjelentek a piacon.
A Máté Ferenc válaszában a Nyíregyházán dolgozó ingatlanszakértőik visszajelzései alapján rámutatott, hogy a határon túlról érkező érdeklődők zömében a határközeli településeken vásárolnának családi házakat, de előtérbe kerülhetnek a 30-45 millió forint közötti lakások is a környéken. Ezek alkalmasak a családok időszakos tartózkodására, illetve ideálisak lehetnek a magyarországi továbbtanulást tervező fiatalok számára is – tették hozzá.
A Nyíregyháza mellett található Sóstógyógyfürdő kifejezetten kedvelt a kikapcsolódást kereső szlovákok, románok körében, így ezen a területen az adásvételek számának gyarapodására lehet számítani a nyaralókat illetően is. Ezzel kapcsolatban Balogh László hozzátette, hogy a vásárlók számára a turizmus miatt egyes településeken a befektetési vásárlások miatt is izgalmas lehet a keleti magyar régió. Így például Gyula a környékhez képest kifejezetten magas átlagárakat mutat, ám az ide irányuló élénk belföldi turizmus miatt is, egy-egy ház apartmanokat keresők számára is megoldás lehet.
Arra felvetésünkre, hogy ez az érdeklődés meddig maradhat fent úgy fogalmazott, hosszabb távon, ha az árak közötti különbség a nyugat-romániai és a kelet-magyarországi területek között csökken, akkor az érdeklődés ennek arányában mérséklődhet majd a határ túloldaláról. Ám még nem ebben a szakaszban vagyunk – tette hozzá.
Jelentősen drágultak az építési telkek
Országos szinten egy év alatt mintegy ötven százalékkal, 21,5 ezer forintra nőtt az építési telkek ára az Otthon Centrum friss összesítése szerint. Átlagosan 40 millió forintért találtak gazdára az építési telkek, ami 31 százalékkal haladja meg az előző évi szintet. A keresletben nem történt változás, az OC kínálatában tavaly ugyanannyi telek cserélt tulajdonost, mint az ezt megelőző évben – közölte Soóki-Tóth Gábor a cég elemzési vezetője. Hozzátette, hogy továbbra is a fővárosban a legköltségesebb telket vásárolni, ami kiváltképp érvényes a budai övezetre, ahol a családi ház építésére alkalmas telkek négyzetméteréért több mint 100 ezer forintot kellett fizetni. A II. kerületben 102 ezer forint, a XI. kerületben 141 ezer forint az átlag, míg a külső pesti kerületekben ennél mérsékeltebb árak az irányadóak, például a XVIII. és XX. kerületben 75 ezer, a XVII. kerületben 40 ezer forint volt a szint.
A megyei jogú városokban komoly különbségek alakultak ki. A legdrágább város Debrecen, négyzetméterenkénti 38 ezer forintos átlagárral, míg Győrben vagy Székesfehérváron az átlagérték 9 ezer forint volt. A szakember megjegyezte, a kisebb települések relatíve még mindig olcsók és négyzetméterenként néhány ezer forintért is lehet telket venni.
