Raskó György: Az állam az infláció megugrásának a fő okozója, ezt nem lehet a háborúra fogni

Lassan már egy hónapja pusztít Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás. A legutóbbi kormányinfón már az is felvetődött, hogy laboratóriumban előállított vírus fertőzött. Ez is lehet magyarázat a betegség megjelenésére?

Ez súlyos állítás, félek, hogy minden alapot nélkülöz, de várjuk türelemmel az erre vonatkozó bizonyítékokat. Ennél prózaibb lehet a megoldás, például az, hogy telepi dolgozók hurcolták be akaratlanul a vírust. A magyarországi szarvasmarha telepeken a legutóbbi időkig nem volt megfelelő járványvédelmi protokoll. Legalábbis nem volt olyan szigorú, mint a sertés- és baromfitelepeken már régóta megszokott. 

Normális dolog, hogy a magyar állam csak a járvány kitörése után egy hónappal jelentet meg kiadványt a „felelős állattartói” viselkedésről? Lehet, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nébih kicsit elaludt?

Persze, elaludtak ők is, meg az érintett gazdaságok vezetői, tulajdonosai is. De a kormány is késésben van, csak a napokban nyitotta meg azt a kasszát, amelyből fizetni lehet a védekezési költségeket. És a járványt megelőző szabályokkal is baj van. Magyarországon a sertés- és baromfitelepeken sokkal szigorúbb biztonsági rendszer működik, mint a szarvasmarhatelepeken. Például a mi sertéstenyésztő telepünkön a dolgozóink az otthonról hozott ruhájukat, cipőjüket leveszik, lezuhanyoznak, átmennek a fertőtlenítő folyosón, utána felveszik a telepi munkaruhájukat. Amikor hazamennek, ez a folyamat fordítva történik. Semmilyen ételt nem hozhatnak otthonról maguknak, a gazdaság biztosítja számukra a napi étkezést. Ez a biztonsági rendszer hatékonynak bizonyult idáig, nem történt semmilyen fertőzés az állományban. Viszont ma egy szarvasmarhatelepre simán be lehet sétálni, cipőt sem kell váltani. Pedig a mai tehéntelepeknek jellemzően még oldalfala sincs, emiatt a szél akadály nélkül szállítja az állatok közé a fertőző vírust.

A fertőzött tehéntelepre még néhány napja is simán besétálhattak az arra járók, ma viszont a legtöbb helyen már fegyveres őrök akadályozzák a közlekedést.

Már a fertőzés első felismerésétől, a kisbajcsi kitöréstől szükség lett volna arra, hogy a rendet biztonsági őrök tartsák fenn, hogy a telepekről ne jöjjön ki a vírus. Sajnos kicsit elkésett lépés. Arra kellett volna jobban vigyázni, hogy oda ne menjen be a vírus!

Ötven éve nem volt ilyen erővel pusztító járvány Magyarországon. Említette, hogy a dolgozók is behurcolhatták, akaratlanul. Kik dolgoznak a tehenészetekben?

Tény, hogy mind Szlovákiában, ahol szintén súlyos a helyzet, mind Magyarországon nagyon sok vendégmunkás dolgozik a szarvasmarha telepeken, akik időnként hazamennek, majd visszajönnek. Az is tény, hogy a Dunakiliti Agrár Zrt. tehenészeti telepén is a száj- és körömfájás vírus azon variánsát azonosították, amely jellemzően Észak-Indiában és Pakisztánban okoz időnként járványt. Biztos vagyok abban, hogy tanulunk az esetből és a jövőben szigorúbb biztonsági protokollt fogunk alkalmazni ebben az ágazatban is. Nem véletlenül rendeltek el Alsó-Ausztriában teljes körű zárlatot a „sógorok”, akik hihetetlenül profi védekezést mutattak be; fegyelmezetten építették ki a karantént. Az országhatártól néhány kilométerre sok tejelő tehenészet van, lezárták az átkelőket, egyik osztrák telepen sincs hír betegségről.

Eddig négy telep fertőződött meg: a kisbajcsi, nagybajcsi, darnózseli, és a dunakiliti, ahol a teljes állományt el kellett pusztítani. Miben hibázhattak ezek a gazdaságok?

A megfertőzött négy tehenészet a klasszikus nagyüzemi technológiát alkalmazza, a hozzá tartozó járványvédelmi előírásokat betartva, kivéve talán a dolgozók ellenőrzését. Ebben látok óvatlanságot, ami okozhatta a járványt. De hangsúlyozom, hogy ez még bizonyításra vár. Ugyanakkor vendégmunkások nélkül sok telep nem tudna működni, mert nincs hazai munkaerő. A hazai tehenészeteknek szükségük van idegen munkaerőre, sőt a jövőben valószínűleg az eddiginél is többre, ez a realitás.

Mekkora lehet a kár?

Egy tejelő tehén értéke mintegy 800 ezer forint, a vemhes üszőké is legalább ennyi. Mivel majdnem 8 ezer szarvasmarhát érinthet a járvány, a kárérték 6,4 milliárd forint. De ez csak egy tétel, kiesik ugyanis a tejtermelés minimum 8-10 hónapra, akár egy évre is. Nyolcezer tejelő tehén éves szinten legalább 70-75 millió liter tejet termel, aminek piaci értéke 15-16 milliárd forint. De fizetni kell a dolgozókat is, a tb-járulékot, a hitelkamatokat, ami további sokmilliárdos tétel. Tehát igen jelentős a kár már most is. Ami kedvező, hogy háztáji gazdáknál egyelőre sehol sem jelentkezett a száj- és körömfájás.

A mezőgazdasági tárca a védekezés költségeinek fedezésére megnyitotta az állami pénzcsapokat. Sokat késtek?

Úgy tűnik idejében történt a bejelentés, hogy a gazdák kárát az állam teljes mértékben meg fogja téríteni. Hogy konkrétan mikor indul a kifizetés, arról nincsenek információim. Viszont a szigorú telepőrzést, illetve állatszállítási tilalmat már a járvány észlelésekor el kellett volna rendelni, ebben volt késlekedés. Legalábbis erre utal, hogy a vírussal érintett régióban még két héttel később is történt állatfuvarozás például az M1-es autópályán nyitott szállítóeszközökön, ahogy erről valaki fel is tett egy videót a közösségi médiaplatformra. Nem beszélve arról, hogy az egyik fertőzött gazdaságban az állomány hígtrágyáját kiöntötték a földekre. Ezt felelőtlenségnek tartom, az a vírus még évekig fertőzni fogja azt a környéket.

A hazai üzletekbe eljuthat a fertőzött hús?

Vírusos hús nem kerülhet forgalomba, ugyanis a beteg állatot minden esetben megsemmisítik, boltokba, vagy piacra nem kerülhet egy deka fertőző hús sem. Értékesítés előtt minden egyes állatból vérmintát vesznek, kereskedelmi forgalomba csak a negatív mintát produkáló vágóállatok kerülhetnek. Magyarországon ezt nagyon szigorúan betartják!

A mezőgazdasági termelők manapság azon vitatkoznak, hogy a száj- és körömfájás, vagy a kiskereskedelemben bevezetett árrésstop okoz-e nagyobb kárt. Ön szerint?

Kinek, mi! Az agrártermelőknek a járvány, a kiskereskedelem érintett szereplőinek pedig az árrésstop. Az előbbi egy vis major, az utóbbi pedig kormányzati lépés, amire a közeledő országgyűlési választások miatt szánták rá magukat.

A hazai infláció ugyan némileg csökkent, de az élelmiszerdrágulás még mindig az elsők között van Európában. Ön szerint miért ilyen tartós és magas az infláció, mi a magyarázata?

Az unión belül a magyar élelmiszer-infláció még mindig a legmagasabb, amin az árrésstop egyelőre még nem tudott érdemben javítani. Az infláció tartósan magas voltáért pedig a kormány az első számú felelős. A 2021-ben bevezetett, majd mára már 4,5 százalékra emelt kiskereskedelmi különadó az idén mintegy 200 milliárd forint többletkiadást jelent a hazai vásárlóknak, a NETA-nak nevezett népegészségügyi termékadó adótétel is évről évre nő, az idén már 100 milliárd forint felett lesz az ebből származó adóbevétel.

Ezt a kis- és nagykereskedő megpróbálja tovább hárítani?

A kiskereskedő eddig is így védekezett, ezután is így fog. Bármit mond is Nagy Márton gazdasági miniszter, iszonyúan túl van adóztatva az élelmiszer-forgalmazás Magyarországon. A 27 százalékos áfa, a 4,5 százalékos kiskeradó, a NETA együtt világrekord szintű adóteher az élelmiszeren.

Korábban azt nyilatkozta, hogy az elmúlt négy évben 80 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak Magyarországon. Fenntartja?

Persze, egyetlen uniós tagországban sem volt még csak megközelítő mértékű infláció sem! Az állam az infláció megugrásának fő okozója, ez egyértelmű. Ezt nem lehet a háborúra fogni, a mezőgazdasági nyersanyagok árszínvonalával sem lehet magyarázni. Itt egyértelmű a túladóztatás! 2021-ben egy négytagú család élelmiszer költsége évente 1,3 millió forint volt, 2025-ban pedig 2,5 millió forint közelében lesz. Hab a tortán, hogy a szegény családokat durvábban érinti az élelmiszer infláció, mint a gazdagokat. Az hagyományosan olcsó élelmiszernek számító szalonna, a töpörtyű, liszt, zsír ára duplájára nőtt, az étcsokoládé, a lazac, a kaviár viszont csak 30-40 százalékkal drágult.

Ön szerint megoldaná a helyzetet, ha lehető legalacsonyabbra csökkentené a kormány az áfát – ahogy Magyar Péter javasolja. A kereskedők „lenyelhetnék” az adókülönbözetet?

Csak az alapvető fontosságú élelmiszerek áfáját kéne általánosan 5 százalékra csökkenteni, a cukor, a liszt, a kenyér, a tejtermékek, vagy a húskészítményekét. A többi maradhatna a jelenlegi szinten. A kormány maga büszkélkedik azzal, hogy a kötelező akciózás során a Gazdasági Versenyhivatal árfigyelő rendszere olyan színvonalon szolgáltatott adatokat, hogy a kormány percre pontosan tisztában lehet az árakkal, szükség esetén azonnal beavatkozhat. Az élelmiszerlánc, ha „lenyelné” az áfát, azt azonnal jelezné a megfigyelő-rendszer és közbe lehetne lépni. Az tehát egy rossz szöveg, hogy a kereskedők úgyis zsebre vágják az áfát. Amíg nem volt komoly verseny, addig ez előfordulhatott, de a láncok közötti mostani gyilkos verseny kizárja, hogy a fogyasztók kárára nem adnák tovább az árelőnyt.

Mennyi adócsökkentés kéne ahhoz, hogy azt érzékeljük az élelmiszerárakon?

A kiskereskedelmi különadó megszüntetése, illetve az öt százalékos áfa alkalmazása már érdemi változás lehetne. Azzal akár 10-15 százalékkal csökkenhetne az élelmiszer-árszínvonala. Amire szükség is lenne, mert az Európai Unión belül Magyarországon és Bulgáriában a legdrágább az élelmiszer a lakosság vásárlóerejéhez képest, vagyis a magyar jövedelmekből lehet az unióban a legkevesebb élelmiszert venni. Az osztrákok például két és félszer, a lengyelek is 25-30 százalékkal több élelmiszert tudnak vásárolni, mint mi.

Politikáról nem beszéltünk, korábban felmerült, hogy Ön a Tisza Párt támogatója, Magyar Péter tanácsadója. Igaz?

Hivatalosan semmi kapcsolatom nincs a Tisza Párttal, bár Magyar Péterrel többször találkoztam, és értekeztünk agrár- és vidékfejlesztési témákban. Nem titkolom, hogy adtam át neki agrár-, és vidékfejlesztési programelemeket, amelyek közül néhány bekerült a párt programjába is. De hangsúlyozom én pártoktól független agrárszakértő szeretnék maradni, aki örül annak, ha agrárpolitikai javaslatait valamely párt beépíti saját programjába.