Mától szerdáig Budapesten tájékozódik az Európai Parlament (EP) öt képviselője, akik hivatalos delegáció keretében a jogállamiság helyzetét és az alapvető jogokkal kapcsolatban történt változásokat értékelik – a látogatást épp azon a napon kezdik, amikor a parlament szavaz a 15. alkotmánymódosításról, amelynek részeként a gyülekezési jogot is szűkítik, ami utat nyit a Pride betiltása előtt is.
Az EP Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) tagjai a kormány képviselői mellett civilekkel is találkoznak majd. Az igazságszolgáltatás függetlensége, a média és a tudományos élet szabadsága mellett a korrupcióellenes intézkedésekre is kíváncsiak lesznek a képviselők, ahogy a Pride betiltása is biztosan elő fog kerülni a találkozókon. Az uniós értékek vizsgálata azért is fontos a politikusok számára, mert az Európai Parlament rendszeresen aggodalmát fejezte ki a magyar jogállamiság helyzetével kapcsolatban. A tavaly júniusi EP-választások óta ez az első ilyen Budapestre érkező delegáció, legutóbb 2021-ben volt hasonló út. A következtetéseiket egy későbbi jelentéshez szeretnék fölhasználni, ami várhatóan ősszel kerül az EP elé.
Az Európai Parlament kezdeményezésére még 2018-ban indult az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás, az EP ugyanis már akkor úgy ítélte, hogy Magyarországon az uniós alapértékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázata áll fenn.
Ahhoz, hogy a folyamatnak következménye legyen - akár Magyarország szavazati jogának felfüggesztése -, viszont a tagállamokat tömörítő Tanácsnak kell előre lépnie. Erre már vannak jelek, mert bár a szavazatmegvonás és egyéb szankciókhoz egyhangúságra volna szükség, az első lépéshez már 22 tagállam szavazata elég lenne. Ebben az esetben a tagállamok négyötöde megállapíthatná, hogy fennáll a kockázata az uniós értékek súlyos megsértésének. Eddig ilyen szavazásra még nem volt példa az unió történetében, és sok ország ódzkodott ettől, de mint arról beszámoltunk, információink szerint már tizenkilenc ország kész lenne erre a politikai lépésre.
Jön a blokád és a botrány, az Országgyűlés ma szavaz alkotmánymódosításról és a gyülekezési törvényről isUgyan a júniusi választások óta erőteljesen jobbra tolódott az Európai Parlament összetétele, továbbra is nagy többség áll ki a jogállamiság és a demokrácia védelmében. A delegációban a jobbközép Európai Néppárt, a szocialista, liberális és baloldali frakciók képviselői is részt vesznek, a vezető képviselő és a későbbi jelentés felelőse pedig a holland zöld Tineke Strik. Bár az EP szabályai szerint a szélsőjobboldali frakciók is küldhettek volna képviselőt Budapestre, egyikük sem lesz ott a találkozókon.
„Pontosan tudják, miről beszélek” – Magyarországra jön az EU-biztos, találkozik a poloskákkal isA látogatásra mindenesetre már előzetesen „reagált” Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára. Facebbok-oldalán azt írta: „Magyarország nem kér exportált demokráciát”. Zsigmond Barna Pál feltett egy találós kérdést is: „Mi az? Brüsszelből érkezik és folyamatosan támadja Magyarországot. A válasz természetesen a LIBE” – utalt az igazságügyi és jogi bizottság elnevezésének rövidítésére.
Újra elővették az Orbán-kormányt, több EP-képviselő is szólt, hogy jönni fog a kvázi betiltott Budapest Pride-raAkár három EU-s szabályt, illetve alapelvet is sérthet a magyar gyülekezési törvény módosítása, az Európai Bizottság vizsgálódik