lezárás;főállatorvos;videók;száj- és körömfájás;Csemezpuszta;dögtemető;

Túl sok volt a kínos videó, lezárták a dögtemetőt Csemeztanyán

A főállatorvos kiadott egy közleményt, hogy minden rendben van, a lezáratlan dögtemető eddig is lezárt volt. A videók készítőit elzárással fenyegették meg.

Továbbra is megrázó felvételek terjednek a közösségi oldalakon a csemeztanyai dögtemetőről, ahol a ragadós száj- és körömfájás miatt leölt állatokat – csaknem háromezer tetemet – próbálják elhantolni, elképesztő módon és körülmények között – írja a Telex azután, hogy a DK egyik politikusa, Földi Judit is közzétett a Facebook-oldalán egy olyan videót, amelyen az állítólag eltemetett állatok véres testrészei voltak láthatók a lezáratlan és őrizetlen pusztán, magyar-osztrák határán lévő Hegyeshalomtól néhány percre. A lap szerint a dögtemető a felvételek megjelenését követően, vasárnap délután, már megközelíthetetlen volt, helyi információk szerint biztonsági őröket küldtek oda.

Vasárnap délelőtt még, ahogy arról lapunk is beszámolt Nagy István agrárminiszter az állami médiumokban arról számolt be, hogy minden rendben halad a ragadós száj- és körömfájás megfékezésében, sőt, büszkén mondta, hogy felállt az állategészségügyi operatív törzs, hogy a védekezéshez a rendészeti, rendvédelmi szervezeteket is integrálva, minden előttük álló akadályt gyorsan leküzdve, miniszteri hatáskörön túlnyúló hatékony intézkedéseket tudjanak biztosítani. A miniszteri sikerpropagandának ellentmondó híreket a tárca egy délutáni közleménnyel próbálta ellensúlyozni, amelyben Pásztor Szabolcs országos főállatorvos azt bizonygatta, hogy a levéli ragadós száj- és körömfájás kitörés felszámolása rendezetten, az előírásoknak megfelelően zajlik.

„A leölt állatok ártalmatlanítása a kijelölt területen még folyamatban van. Több napra lesz szükség mire a gödör véglegesen lezárhatóvá válik. Az elföldelést követően ugyanis a tetemek anaerob bomláson mennek keresztül, ásványi anyagokra és szerves anyagokra bomlanak. Ez a folyamat gáz- és folyadékok képződésével jár. A gázok a talajból feltörve távoznak, a folyadékokat a rétegek közé tett felszívó anyagokkal, például  szalmával kötik meg. Nagy mennyiségű állati tetem egyidejű bomlásánál ezek a bomlási termékek nagy mennyiségben képződnek, emiatt a gázok a folyadék és gázok egy részét is a felszínre hozhatják” – írta a főállatorvos, aki az állattetemek fertőtlenítéséről és arról is beszélt, hogy szerinte a megsemmisítési terület eddig is őrzés alatt állt, amit a jogtalan behatolás miatt megerősítettek. Hozzátette, hogy mindenkinek be kell tartania az állategészségügyi előírásokat, az illetéktelen belépők bűncselekményt követnek el és elzárással is büntethetők.

Elsőként a Népszava helyszíni riportban számolt be pénteken arról, hogy Csemeztanyán a helyiek attól félnek, hogy az irtózatos mennyiségű tetemből származó bomlástermék pillanatok alatt utat talál magának a talajvízbe. Ahogy egy volt önkormányzati képviselő nyilatkozta a dögtemetőről: „Mindenki pontosan tudja itt, hogy ebből nagy baj lesz.” A félelem nem alaptalan, ugyanis – onnan légvonalban 890 méterre van a helyi ivóvízbázist jelentő, amúgy eddig kristálytisztának tudott hegyeshalmi kavicsbányató. 690 méterre pedig Csemeztanya, ahol 60-70-en élnek, saját fúrt kútjaik vannak, abból isznak, főznek.

A volt vezérkari főnök felhívta Orbán Viktor figyelmét, hogy nem kellene hülyének néznie se a magyarokat, se az amerikaiakat.