Csak akkor reagál a droghelyzetre a gyermekvédelem, amikor már nagy a baj, és akkor sem jól. A bagi és dányi romatelepen élő fiatalokat támogató Bagázs Egyesület társelnöke, szakmai vezetője mondta ezt lapunknak. Both Emőke kijelentette: ezen a területen az alapellátás eszköztelen, kapacitás és forráshiányos, ahogy a szakellátás és a nevelőszülői rendszer is. Mint ismert, április elsején nyújtotta be Horváth László fideszes országgyűlési képviselő, kábítószer-kereskedelem felszámolásért felelős kormánybiztos a parlamentnek a kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének és népszerűsítésének tilalmával összefüggő törvénymódosításokat kezdeményező javaslatot. A javaslat vitája szerdán kezdődött el a parlamentben. Az indoklás szerint a kormány zéró toleranciát hirdetett a kábítószerek ellen a használat és terjesztés szempontjából is.
Ám a megelőzésnek és a rehabilitációnak alig jut szerep, így érdemi változás nem várható.
Both Emőke szerint a gyerekvédelmi alapellátásnak feladata lenne, hogy észrevegye, ha egy kiskamasz drogot használ és arra adekvát reakciót adjon. Az, hogy ez nem történik meg nem feltétlenül a helyi szakemberek hibája, sokkal inkább a létszámhiány és az eszköztelenség az oka. Legalább 25 család tartozik egyetlen alapellátásban dolgozó gyermekvédelmi szakemberhez. Intézmény is alig van, ahová el lehetne küldeni a fiatalt. A terápia, rehabilitáció önkéntes, de nem minden gyerek áll arra készen, hogy erről képes legyen dönteni. De, ha el is jut a megfelelő terápiás intézménybe, ha utána hazaköltözik a droghasználattal fertőzött szegregátumi lakóhelyére, nagy eséllyel újra visszaesik. Számukra a zárt intézet megoldás lehetne, de nem véglegesen, és nem hosszú távon a gyerek életkorához, szükségletéhez, helyzetéhez igazítva. Ilyen lehetőség viszont nincs – mondta. Amikor végül kiemeli a gyermekvédelem a fiatalt a családból –, ha egyáltalán jut számára férőhely –, általában már életveszélyben van, bűncselekményeket követ el. A többnyire szegregátumokból kikerülő, hátrányos helyzetű droghasználókat automatikusan valamelyik nagy intézmény fogadja, hiszen speciálisan képzett nevelőszülők nincsenek. A tömegintézményben viszont szakellátás, támogatás, terápia helyett fegyelemre, hierarchiára épülő rendszer várja őket.
Hiába az Orbán-kormány gyermekvédelmi otthonteremtési programja, a feltételeknek csak kivételes esetben tudnak megfelelni a gondoskodásból kikerülőkKardos Tamás, a TASZ drogjogi szakértője azt írta a témában: ha a kormány meg akarja védeni a fiatalokat a drogok káros hatásaitól, akkor egy átgondolt stratégiára lett volna szükség, ám ilyennel csak Magyarország nem rendelkezik az Európai Unióban. A politikai szemfényvesztésre épülő új törvény helyett a szakemberek, szakmai szervezetek évtizedek óta megfogalmazott tudására kellett volna építeni, amely a távlati célokat szem előtt tartva az aktuális kihívásokra is reagál. Ehelyett az új drogtörvény a tervezet szerint rendészeti kérdést csinál szociális és gyermekvédelmi problémákból. Megjegyezte: ugyan a kormány szinte minden döntését a „gyermekvédelem” jelszavával indokolja, e módosítással sem nyújt valódi védelmet a gyerekeknek. Hangsúlyozta: a TASZ ügyfelei között is vannak olyan szegregátumokban élő kisgyerekek, akikkel a gyermekvédelmi alapellátás nem tud mit kezdeni. Hiába emelik ki őket a családjukból, az intézetekben sem kapnak valódi segítséget. Bár a törvény szerint ezekben elérhetőnek kellene lennie a drogrehabilitációnak, a valóságban a szolgáltatások nem működnek, sőt, gyakori, hogy épp ott válnak függővé a fiatalok.
Lapunkban megírtuk: elsőfokon pert nyert a gyermekvédelmi intézményekben súlyosan bántalmazott fiú ügyében a Társaság a Szabadságjogokért. A most 22 éves, mélyszegénységbe született Ricsi egyedül élt az utcákon, a telepi drogterjesztés áldozataként drogfüggővé vált, életveszélyben volt, így került a zártan működő Kalocsai Gyermekotthonba. Itt a frissen bekerülő gyerekeket a nevelők hallgatólagos beleegyezésével a társak veréssel „betörik”, így történt ez Ricsivel is. A büntetés eszköze volt még a gumiszobába zárás, vagy a sötét, hideg elkülönítő szoba is, ahol 24 órát kell eltölteni alsónadrágra vetkőzve. A 2021-ben indult eljárás végén a Fővárosi Törvényszék kimondta, a minisztérium és a fenntartó megsértette a fiú egyenlő bánásmódhoz való jogát azzal, hogy nem biztosítottak számára megfelelő nevelőszülői ellátást. A gyermekotthonok pedig a testi épséghez és egészséghez fűződő személyiségi jogait sértették meg, mert nem nyújtottak számára drogrehabilitációt, és folyamatosan bántalmazó, megfélemlítő környezetnek tették ki.
Magyarországon most először bíróság is kimondta, hogy nem működik az állami gondoskodás