Minek ide bank, úgysem használná senki. Nekem sem kell bankkártya, az a biztos, amikor kézbe kapom a nyugdíjam, akkor jól be tudom osztani, látom, mennyi fogy, mennyi marad – legyintett Juliska néni a baranyai Gyöngyösmelléken, amikor arról érdeklődtünk, mit szól hozzá, hogy a kormány szerint minden településen kell, hogy legyen készpénzes bankautomata? Hasonlóképpen vélekedett a bő 300 fős zsáktelepülésen élő másik két, megszólított nyugdíjas is, akik havonta jó, ha egyszer jutnak be a cirka 20 kilométerre fekvő Szigetvárra. Jellemzően kórházba, vagy vásárolni mennek, de sehol sem érezték szükségét, hogy bankkártyával fizessenek. Egy fiatalasszony viszont természetesnek vette, hogy kártyát használ, de arra szerinte sincs szükség, hogy a faluban legyen ATM, a városban, ahová naponta bejár, ha kell, tud készpénzt is felvenni.
Sok mindenre szükség lenne Gyöngyösmelléken, kellene egy normális bolt, több buszjárat hétvégén, hogy normálisan be lehessen menni a városba, óvoda, programok, egy presszó, ahová be lehet ülni, de a bankautomata szerintem nincs az első ötven dologban, amit kérnének az emberek.
Pedig a kormány szerint elvárás, hogy minden hazai településen legyen ATM: Orbán Viktor a februári évértékelőjében a készpénzt szabadságkérdésnek nevezte, s megígérte, az alaptörvényben garantálják a készpénzhez való jogot, az erről szóló módosítástervezetet a kormány márciusban már be is nyújtotta a parlamentnek. Noha az országban jelenleg 5246 bankautomata működik, 2181 településen nincs ATM, ám a hangzatos kijelentés mellett egyelőre kormányzati terv sincsen, hogyan lehetne rákényszeríteni a pénzintézeteket a költséges, s nem elképzelhetetlen, hogy felesleges bankautomata-telepítési dömpingre.
A feltételeket és a folyamatot Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tárcájának kellene kidolgoznia elvileg április végéig, a benyújtott jogszabályi javaslatból annyi látszik, hogy a megvalósítást az Orbán-kormány rátolná az önkormányzatokra, hiszen tőlük várnák el, hogy biztosítsanak helyet az ATM-eknek, ha erre képtelenek – s borítékolható, jó néhány település erre fog bazírozni –, akkor a bankoknak kell megoldást találniuk. Ami elég nagy érvágó lehet, hiszen szakemberek szerint egy bankautomata telepítési költsége átlagos esetben úgy 10 millió forint – és a fenntartása sem olcsó –,
vagyis ha minden ATM-et jelenleg nélkülöző település kapna egyet, az bő 20 milliárd forintos tétel.
Nem véletlen, hogy mint az a Bankszövetség március végi közleményéből kiderült, Nagy Mártonnal zajló tárgyalásaik során eddig arra jutottak, hogy a kétezer fősnél nagyobb települések kapnának automatákat, már, ha az önkormányzat kéri, s helyet is tud biztosítani.
Örülök, ha a nyugdíj kitart a következő kifizetésig, nem kell nekem kártyadíj,
meg azt is hallottam, hogy pénzbe kerül, ha használják a bankkártyát, mondta a tévé, hogy az idén már nagyon megemelték a díjakat – mondta egy kastélyosdombói nyugdíjas férfi. – Fogalmam sincs, hol van a környéken automata, gondolom, Barcson lehet, de hogy a városban merre, nem tudom, sohasem volt szükségem rá. Inkább a buszokat oldanák meg jobban, mert röhej, hogy vagy reggel 8 előtt indulok el a városba, vagy ebéd után, közte nincs járat.
- Igazából nagyon nincs is, ahol használni lehetne, csak, ha bemegyünk Csurgóra – magyarázta Szentán egy negyvenes férfi. – Az asszonynak van kártyája, a bank felajánlotta, hogy nekem is lehet társkártyám, de dupla költség, annyit meg nem használjuk. Persze jó, ha van, mert nem vesszük le az összes pénzt a számláról, tudja, hogy megy ez: ha a tárcában vagy ha a zsebben van a lóvé, akkor gyorsabban elkopik. A csurgói vásárlásoknál és a benzinkúton mindig kártyával fizetünk, de a faluban a boltban készpénzezünk, tudjuk, hogy a kártyánál levonnak, minek szívassuk a kereskedőt?
A szűk 400 fős Szentához képest a bő kétezres Berzence komoly településnek számít, s a nagyközségben akad is ATM. Ottjártunkkor éppen ketten vettek fel pénzt belőle, egyikük állította, megkönnyíti az életet, hogy nem kell a városba utazni, ha hirtelen készpénzre van szüksége, bár hozzátette, mivel a párjával mindketten Csurgón dolgoznak, ez sem okozna problémát, főleg, hogy a kisváros autóval alig tíz perc. A másik automata-használóról viszont kiderült, két faluval arrébbról érkezett, mert naposcsibét akar venni, s a kereskedőnél csak kápé lehet fizetni.
Könnyen beszélek, mert nekünk van, de nem hiszem, hogy minden faluban kellene egy bankautomata – vélekedett Zoltán, a szintén pénzt felvevő fiatal nő pedig bólogatott mellette.
Amíg Dél-Somogyban nincs normális munka, s pláne megfelelő fizetés meg nyugdíj, addig teljesen mindegy, hogy azt a keveset a postás adja oda néhány bankó képében vagy valamelyik településre el kell utazni egy automatához.
Az embereknek nem ez a gondjuk, hiszen az ügyintézéshez, bevásárláshoz, de még az orvoshoz is el kell menniük a falujukból, akkor már mindegy, hogy egy automatát is keresni kell.
- Nem is értem, miért került ez szóba, amíg ilyen drágaság van, meg a kocsi kereke kiszakad, ha az ember lemegy a főútról, s hogy az orvos elmúlt hetven éves, s nem tudják, meddig marad? – vette át a szót a fiatalasszony. – Száz-háromszáz lelkes falvakban, ahol a lakók fele nyugdíjas, teljesen felesleges egy ATM, hiszen nincs hely, ahol a kártyát használni lehet. Nincs bolt, presszó, nincsenek szolgáltatások, sokaknak bankkártyája sincsen. Mert pénz nélkül a kártya csak egy műanyag lapocska.
