Közel-Kelet;Benjamin Netanjahu;háború;Hamász;Egyesült Államok;Gázai övezet;látogatás;Donald Trump;importvám;

Az izraeli miniszterelnök és felesége az őket búcsúztató Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren

Budapestről egyenesen Washingtonba repült Benjamin Netanjahu, Donald Trumppal együtt felrobbanthatja a Közel-Keletet

A négy budapesti nappal ellentétben az amerikai fővárosban csak egy napot tölthet az izraeli kormányfő. Az egyelőre nem világos, hogy melyik harmadik ország tisztviselőjével volt találkozója itt.

Vasárnap négy napos budapesti látogatása után a magyar fővárosból egyenesen Washingtonba utazik Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, hogy hétfőn már a Fehér Házban tárgyaljon Donald Trumppal az Izraelt sújtó amerikai importvám eltörléséről és közel-keleti helyzetről. Az amerikai vizit nem volt előre tervezett, mind az amerikai elnök, mind az izraeli kormányfő környezetét meglepte. A két vezető erről csütörtökön este állapodott meg, amikor Benjamin Netanjahu és vendéglátója, Orbán Viktor telefonon felhívta Donald Trumpot.

Benjamin Netanjahu az első külföldi vezető, aki személyesen  tárgyal Trumppal a múlt héten kivetett amerikai importvámok esetleges megszüntetéséről. Az Egyesült Államok szerdán 17  százalékos importvámmal sújtotta Izraelt, ami elég nagy meglepetést keltett, hiszen Bezalel Szmotrics izraeli pénzügyminiszter megelőző lépésként a hét elején eltörölte az amerikai termékekre még maradó izraeli vámokat is.

A hivatalos közlések szerint a két vezető megvitatja az iráni nukleáris válságot és a gázai háború valamint a túszok kérdését. Hogy mi várható ettől az egyeztetéstől, nem tudni. A január 19-én aláírt gázai tűzszüneti egyezmény első szakasza március 2-án ért véget, Netanjahukormánya pedig nem volt hajlandó a megállapodás szerinti folytatásra. Elsőként Donald Trump külömegbízottja, Steve Witkoff nyújtott be egy újabb tervet a túsz és fogolycsere folytatására, amit a Hamász elutasított. Amikor a közvetítő katariak és egyiptomiak meggyőzték a palesztin terrorszervezetet, akkor a Netanjahu-kormány utasította el, és egy saját tervezetet terjesztett elő. Március 23-án az izraeli hadsereg aztán amerikai  jóváhagyás mellett kezdte újra a gázai hadműveletet. Izraelben egyre többen követelik a hadművelet leállítását és a tárgyalást a túszok szabadon bocsátása érdekében. 

Benjamin Netanjahu az amerikai főváros felé tartó izraeli miniszterelnöki különgép fedélzetén beszélt Lisaj Mirannal, annak az izraeli-magyar kettős állampolgárnak a feleségével, akit a Hamász terroristái az Izrael elleni 2023. október 7-én végrehajtott terrortámadásban hurcoltak el a Gázai övezetbe. A 46 éves férfit a Nahal Oz-i otthonából ragadták el a felesége és a két gyermekük szeme láttára. Azóta sem nyerte vissza a szabadságát, a család pedig dühös – írja a The Times of Israel – mert Benjamin Netanjahu nem név szerint a férfit, csak „a magyar túsz” fordulattal utalt rá. Az izraeli miniszterelnök azt mondta, többször felvetette a Hamász kettős állampolgárságú túszainak az ügyét Orbán Viktor előtt, akit arra is kért, járjon közbe, hogy egy másik, már halott izraeli-magyar túszt, Ilan Weiszt Izraelben temethessenek el. 

Az Iránnal kapcsolatos Netanjahu-Trump tárgyalás annak fényében is figyelemre méltó lehet, hogy az Egyesült Államok a napokban újabb légvédelmi ütegeket és katonákat telepített Izraelbe, ami egy regionális háború, egy Irán elleni amerikai-izraeli közös légitámadás előkészítését vetíti előre. Az amerikai haditengerészet is erősített, az utóbbi hetekben az Irán által támogatott jemeni húszik állásait támadta, Donald Trump és Irán vezetése, Maszúd Peszeskján elnök, illetve Ali Hámenei ajatollah között nyilatkozatháború kezdődött. Az amerikai elnök azonnali közvetlen tárgyalást akar az iráni vezetéssel egy új atomegyezmény megkötése érdekében – a 2015-ben aláírt többoldalú nukleáris megállapodásból az első Trump-adminisztráció lépett ki –, Irán csak közvetett tárgyalásokat fogad el. A Netanjahu-kormányzat nem bízik az egyezményben, katonai erővel számolná fel Irán nukleáris kapacitását. Ha lesz ilyen közös támadás ara nemsokára sort is keríthetnek  március végén az amerikai stratégiai parancsnokság vezetője, Anthony Cotton azt közölte: Irán kevesebb mint egy hét alatt képes lenne elegendő fegyver minőségű uránt előállítani egy atombombához, ha úgy döntene. 

A négy budapesti nap után Benjamin Netanjahu – akinek a kedvéért Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) is kilépett – csak egy napot tölthet az Egyesült Államokban, kedden már utazik is haza, mert a hétfői meghallgatásáról ugyan a bíróság elengedte, szerdára azonban már beidézték a korrupciós ügyében.

Az egyelőre nem világos, hogy Benjamin Netanjahu találkozott-e egy harmadik ország valamelyik tisztviselőjével is a magyar fővárosban töltött négy nap alatt. 

A katolikus egyházfő kerekesszékben ülve köszöntötte a híveket a vasárnapi szentmisén, gondolatait Rino Fisichella érsek közvetítette homíliájában. Ne zárjuk ki életükből a törékenyeket, ahogy sajnos ma „egy bizonyos mentalitás” teszi – szólított fel.