Álmok és hullámok – a kortárs magyar üvegművészet legjava

Kemény, mégis sérülékeny. Átlátszó, mégis ezer színt rejt. Viszonylag kevés művész választja alapanyagként az üveget, pedig ez az anyag is elképesztő lehetőségeket rejt az alkotók számára, hogy gyönyörködtessenek minket. A kortárs magyar üvegszobrászat meghatározó képviselőinek a művei most bemutatkoznak a hazai közönségnek, mielőtt útnak indulnak Velencébe, egy nemzetközi fesztiválra. 

Botos Péter a világon egyedül használ alkotásaihoz optikai üveget

Rabul ejtik a tekintetet

Ha eddig nem említették egy lapon Toulouse-Lautrec és Faragó Géza nevét, mostantól minden túlzás nélkül megtehető. Bizonyíték erre a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása, Az élet művészete. 

Franz von Stuck bronzszobra, a Táncosnő (1897), a háttérben Toulouse-Lautrec plakátjai

A kétarcú épület hűlt helye

Lám, még egy park is mennyit tud változni egy bő évszázad alatt.

Szemérmes szecesszió pénzügyőrkarszalaggal

A Terézváros villanegyedében, a Munkácsy Mihály utca egyik vadregényes kertjében egyszerű, kőlapokkal kirakott, kaszimmetrikus épület álldogál. 1910-12 között épült késő-szecessziós stílusban, ám az építtető, bizonyos Schiffer Miksa, akkoriban alig 35 éves dúsgazdag vasútmérnök, vállalkozó és mecénás arra kérte az építészt, a többek között a Gresham-palotát is tervező Vágó Józsefet, hogy a lakóház kívülről kifejezetten tartózkodó, rejtőzködő legyen.

Szecessziós világnap

Szecessziós siker Szegeden

Tódulnak a látogatók a szegedi REÖK-palotába. Magyarország egyik legszebb szecessziós épületében a szecesszió legismertebb festőjének 64 alkotását állították ki.

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang