A polonista szívessége

Kétezer-tizenhat január elsején kiállt dohányozni másnaposan egy ismerős erkélyére. Boldogtalan szerelmes volt, mikor is lenn az aszfalton, az utca közepén ott vigyorgott rá felfestve egy szív. És akkor azt mondta neki, hogy „ha te vigyorogsz rám, akkor én meg lefotózlak”. A spontán gesztust újabbak követték, s Kellermann Viktóriának mára egy kis tárlatnyi szívképe lett. Firka, graffiti, pocsolya, vagy éppen falevél. A lengyel nyelvvel és kultúrával foglalkozó polonista, műfordító, kulturális menedzser tíz éve képtelen megállni. A közönség a hetedik kerületi Massolit kávézóban lehet hálás az önzetlen szívességért.