Marabu: És tessék! A magyarországi változások lassan lekörözik a fantasyvilág elrugaszkodott kitalációit!

Marabuval, a PINKK oldal állandó karikaturistájával Vácott találkoztunk, hogy beszélgessünk az Ünnepi Könyvhétre megjelenő Animátum – Balvégzettől nem véd varázs című új regényéről (melynek szereplői kitalált alakok, hasonlóságuk a valósággal csupán a véletlen műve), de szóba kerültek a humor határai régen és most, az egyre mérgezőbb honi közélet és egy kis váci helytörténet is az egykori könyvtáros kutatásaiból.

„Úgy kell élni, hogyha kell, tudjunk kosarat fonni, kenyeret sütni”

Van, aki beleszületik a hagyományőrzésbe, más felnőttként jut el oda, hogy szeretné mélyebben megismerni, átélni a régi idők életmódját, kultúráját, vagy akár az életébe beilleszteni olyan szokásokat, melyek által kapcsolódhat az őseihez, a gyökereihez, a természetközelibb létezéshez. Lehet ez lázadás a globalizáció, a digitalizáció ellen, noha nem szükségképpen mond egymásnak ellent e kettő: egy népművészeti egyesületnek is lehet Facebook-oldala, és fűthetünk kályhával egy modern otthonban. Persze ehhez fát is kell vágni, de pillanatok alatt meleget csinál, és az élő tűznek egészen más a hatása, főleg ha az ember kicsit spirituális. Sokan tartják furcsa hóbortnak, magyarkodásnak a hagyományőrzést, és e kétkedést talán úgy lehet eloszlatni, ha megismerünk olyan embereket, akik ezt hitelesen képviselik, őszintén megélik. Mint Borbás Kata, aki péceli otthonában tárta ki előttünk mágikus világát, melyben a népművészet mellett megfér a közösségépítés, a tanítás és a fantasy-regényírás is.

A nemzeti örökség védelme szent - Könyvtári kalandozások Baróthy Zoltánnal

Visszaszámlálás indul. Ezek az Utolsó napok. Baróthy Zoltán regényének fejezetei visszafelé számozódnak, elérve a végkifejletet: egy csatát a nemzeti könyvtár kincseiért a mindent magának akaró hatalom és az örökség megőrzését szívügyként kezelők között. Ám már az összecsapásig vezető út sem leányálom, sok esetben inkább lidércnyomásszerű: a könyvekbe zárt szellemek ugyanis elszabadulnak… A regény és a könyvtár labirintusát a szerzővel beszélgetve jártuk be.

Tündérek, igricek, mókárok - Interjú Puska Veronikával

Az utóbbi években egyre több, a fantasztikum területén alkotó kortárs magyar szerző fordul a magyar folklór és mondavilág irányába, jótékonyan gazdagítva ezzel egy-egy regény világát. Puska Veronika első regényében egy fiatal garabonciás és egy Aranyos Szegeletről származó lány sorsa fonódik össze végzetesen, és miközben ők a megoldást keresik életük problémáira, az olvasók hol Budapest különböző részeit, hol Tokaj környékét, hol pedig az Alföld tájait járják be. A valóság és a varázsvilág közti vándorlás sokak számára ismerős lehet többek közt Vörösmarty és Petőfi műveiből is. A regényíró viszont egy-egy szereplő gazdag nyelvezetének megalkotásához a tájszótárak rejtelmeibe merült alá előszeretettel.  A Vétett út szerzőjével a kezdeti indulás mellett a forrásokról és magyar klasszikusokról is beszélgettünk.

A számítógépes játékok nem csak kiszakítanak minket a valóságunkból, művészeti értékeket is adhatnak az életünkhöz

Művészet-e a számítógépes játék? – ezt a kérdést feszegették nemrég a Szájensz Szeánsz eseményén a budapesti Auróra Közösségi Házban. A játékokat sokan csak szórakoztató terméknek vagy időrablásnak tekintik, miközben nézhetjük azokat kulturális médiumoknak is: a képi világuk lehet olyan igényes, mint egy szerzői filmnek, a zenéjük megállná a helyét kortárs avagy klasszikus zenei albumként, a történetük pedig lehet olyan fordulatos és magával ragadóan drámai, mint egy jól megírt regény.

Kutya-macska barátság - Robert Repino: Mort(e)

Bereczk Imola: Mint a mesében

Amíg ki nem halunk - Kleinheincz Csillával egyéni és közösségi akaratról

Az egyik legsokoldalúbb szereplője a hazai könyvszakmának. Egyszerre szerkesztője és fordítója a hazai és nemzetközi zsánerirodalomnak, miközben íróként maga is tevékenyen bővíti a magyar nyelvű fantasztikum világát. Műveiben előszeretettel nyúl a mítoszokhoz és a magyar folklór elemeihez. Új, Alvilági szövedék című regényében egy a természettel harmóniában élő, növénygondozással foglalkozó közösség áll szemben egy iparosodott, mélyen monoteista városi közösséggel. Kleinheincz Csillával mitológiákról, az egyén és a közösség konfliktusáról, valamint az ökológiai problémák megoldhatóságáról beszélgettünk.

A valóság felszámolódása - Veres Attilával világról, pokolról

Sűrű évet zárt Veres Attila, a kortárs fantasztikus irodalom kiemelkedő alkotója. Idén első magyar szerzőként teljes kötettel debütált az Egyesült Államokban, majd a könyvhétre jelent meg harmadik, novellákból felépülő hibrid regénye A valóság helyreállítása címmel, amely összetettségével jóval túlmutat a fantasztikus és a szépirodalom határain. Decemberben pedig a hazai mozikba került a szerző forgatókönyve alapján készült Átjáróház című film. A Zsoldos-díjas szerzővel külföldi megjelenésekről, valóságábrázolásról, a világ helyreállíthatóságáról, valamint Magyarország jelenlegi állapotáról beszélgettünk.

A mérleg másik oldalán - Moskát Anitával a fikció igazságáról

A kortárs fantasztikus irodalom egyik legizgalmasabb fiatal alkotója. Már első két regényével is jelentős sikereket ért el, de az állat-ember hibrid lényeket szerepeltető harmadik kötet, az Irha és bőr tette igazán ismertté, és ennek eredményeként figyelt fel rá igazán a szépirodalmi szakma is. A könyv elnyerte a rangos Zsoldos Péter-díjat is. Idén jelent meg első novelláskötete – Moskát Anitával ennek kapcsán a fantasztikus irodalomról, a természet jogi szabályozhatóságáról és a háborúkról is beszélgettünk.

Vízhiány és elszigetelődés - Lőrinczy Judit íróval a Tisza kiszáradásáról és a változások előjeleiről

2052 nyarán járunk az aszály sújtotta, halálos szárazviharok ostromolta magyar Alföldön, ahol a már rég kiszáradt Tisza medrét csak tájékozódásra használják a szinte városállamokká szigetelődő települések lakói. A sivatagos táj a betyárok uralma alatt áll. Az orosz–kínai kiberháború, a szabad költözési jog elvétele, a vízfejadagok szigorú bevezetése utáni időkben járunk Lőrinczy Judit regényében, ahol egy kettős gyilkosság ügyében folyik nyomozás – miközben a klímaváltozás következményeként ősi létformák szabadulnak el a Földön, köztük a sírjából feltámadó Attila hun király. Az utolsó tanú szerzőjével beszélgetve a klímaszorongásról és társadalmi szegregációról éppúgy szót ejtettünk, mint az alföldi emberek lelkületéről vagy a betyárromantikáról. 

Trónviszály Havasfelföldön (Tarja Kauppinen: A rendszer ellensége)

Egy könyvespolcon Heidegger és Tolkien - Interjú Keserű József irodalomtörténésszel a fantasyirodalomról

Ahogy az utóbbi időben megváltozott a valóságról, az emberről, a kultúráról, az irodalomról való gondolkodásunk, nem is csoda, hogy a mágikus világokat megjelenítő fantáziairodalmat, a fantasy műfaját is másként látjuk és olvassuk. A Lehetnek sárkányaid is című, frissen megjelent monográfia irodalomtörténész szerzőjével, Keserű Józseffel a világteremtéssel járó kulturális gyakorlatról beszélgettünk.

Matolcsy szerint a magyar felzárkózás receptje a Távol-Keleten keresendő

A jegybank elnöke egy új európai oroszlán csapatot nevelne fel, bármit is jelentsen ez.

Hány iszlám fantasyről tudtunk korábban? – Velkei Zoltán a kortárs fantasztikumról

A science fiction és a fantasy könyvek szerzői sem kizárólag középkorú, heteroszexuális fehér férfiak ma már, hanem nők, feketék, ázsiaiak, leszbikusok, transzneműek – és ez a szereplők szintjén is megjelenik. Az identitáspolitika mellett a menekültkérdés igen, a klímaváltozás alig jelenik meg a művekben. A sci-fi és a fantasy eladott példányszámokban érzékelhető erőviszonya is megváltozott. Trendekről, kísérletekről, a kínaiak előretörésről és a jövőről beszélgettünk Velkei Zoltánnal, az Agave Könyvek kiadóvezetőjével.

Lehet-e a jóért rosszat tenni? - Interjú On Sai sci-fi, fantasy és kalandregény íróval

Két könnyed és szórakoztató űropera, négy galaktikus, 30 ezer bolygó között dúló űrháborúban játszódó kalandregény, egy ifjúsági fantasy, valamint egy sci-fi és fantasy novelláskötet után ősszel ismét egy, a fiatalabb korosztálynak szánt önálló regénnyel, majd kalandregény-sorozatának ötödik kötetével jelentkezik a titokzatos On Sai névre hallgató írónő. Rajongói szerint ő maga a magyar George R. R. Martin, ami a dedikálóasztalai előtt kígyózó sorok hosszúságának fényében akár igaz is lehet.

A Trónok harca kapta a legtöbb Emmy-jelölést

A Trónok harca című fantasy-sorozat kapta a legtöbb, szám szerint 19 jelölést a televíziós produkciók Oscarjaként emlegetett Emmy-díjakra.