Akkuk és cellák a NER államkapitalizmusában

Sokat morgunk a kiemelten kezelt hazai akkumulátorgyártás és annak főként környezetvédelmi és szociális szempontjai miatt. Települések tiltakoznak újabb gyárak létesítése ellen. Kevés szó esik azonban a terület globális gazdasági szerepéről, a mögötte álló állami iparpolitikákról. A Fordulat társadalomelméleti folyóirat nemrég megjelent 34. száma ezekbe a folyamatokba, összefüggésekbe enged betekintést. Akkumulátorgyártás globális perspektívából címe azt is jelzi, a terület működése alapvető gazdasági-politikai változásokat tükröz. A lapszám egyik szerkesztőjével, Nagy Klára szociológussal és egyik szerzőjével, Karas Dávid politikatudóssal beszélgettünk.

Kultúrszellő

Szinetár Miklós képtelen visszavonulni. A legendás rendező, színházigazgató, egyetemi tanár, televíziózásunk egykori bástyája rendre felbukkan valahol a kulturális térben.

Ki alkalmas a kormányzásra? – Rendkívül szórakoztató, ahogy a Fidesz csekkolja a Tisza Párt politikusait

Nyilvánvaló, hogy nem mindegy, milyen emberek milyen képességekkel kerülnek be a nagypolitikába, a parlamentbe. Magyarországon ma a kormányzás azonban aligha működik olyan színvonalon, hogy az új politikusjelöltek elé maximális követelményeket kellene állítani. Ráadásul nem is világos, melyek ezek a követelmények.

Az Orbán-interjú dilemmája: ezek a profi hangnemváltások cinizmust jeleznek

A váratlan versenyhelyzetben a miniszterelnök úgy döntött, időnként tesz kirándulásokat az ellenzéki (vagy nem elkötelezetten kormánypárti) oldalra is, hátha ott is elbizonytalanít megnyerően intelligensre hangolt személyiséggel pár ezer szavazót. Talán ő sem számított arra, hogy e látogatásokkal a véleményformáló ellenzéki közegben zavart, mi több, megosztottságot okoz. 

Középről a legkönnyebb gólt lőni az Orbán-csapatnak

Unalmas és terméketlen diskurzus, érdemes-e még bal- és jobboldalról beszélni. Ezek a pólusok világértelmezésünkben, társadalmi céljainkban nem tűntek el. Más kérdés, hogy a történelem produkál olyan helyzeteket, amikor hatékony, progresszív politikai cselekvésre a centrumban van lehetőség.

Hívogat a bálanya

Csurka István drámája, a Ki lesz a bálanya? Dömölky János 1977-ben készült tévéfilm-adaptációjában jelen időben játszódó darabnak hat. Haumann Péter, Szilágyi Tibor és Cserhalmi György kvartettje érzékletesen formálja meg egy korszak kifulladást érző értelmiségi dolgozóinak domborművét.

„Ha ezt az agresszív közbeszédet sikerül letekerni, egy-két éven belül nyugalom lesz”

A kormányokat könnyű szívvel szidjuk, és sajnos általában nem alaptalanul. A jó kormányzás azonban sokkal nehezebb feladat, mint gondolnánk. Rendkívül bonyolult rendszereket kell megfelelően kézben tartani, működtetni. Ésik Sándor ügyvéd már évek óta szinte minden lehetséges fórumot felhasznál arra, hogy elsősorban jogi szempontból értelmezzen közéleti történéseket számunkra, rávilágítva fontos alapelvekre, rendszerszintű összefüggésekre. Nemrég jelent meg új könyve, az Intelmek a jövő jó magyar kormányához, amelyben tanulságos megállapításokat tesz a jó kormányzásról, annak feltételeiről.

Előbb-utóbb baloldali lesz, aki kritizálja Orbán Viktor rendszerét

Nincs még olyan szervezet, amely képes lenne egybefogni ezt a politikai tábort, és a Fideszhez hasonló fegyelmezettséggel tudná kezelni a belső ideológiai vitákat. Podcast.

Az Élet felelőssége

1993 januárjában a Jan Heweliusz komphajó Svédország felé tartva pusztító erejű viharba került a Balti-tengeren, oldalára borult, majd elsüllyedt Rügen partjainál. A hajón tartózkodó 65 emberből mindössze kilencet sikerült kimenteni. Ez volt a lengyel hajózás legnagyobb békebeli katasztrófája. 

Pénzmosás ideológiával – Nincs jobboldaliság, csak a bevételi oldal számít a kleptokráciákban

A demokráciát fenyegető rendszerek mögött nincs pontosan leírható, következetesen képviselt ideológia. Működésük egyszerűen a pénzről, a gazdagodásról és a hozzá szükséges hatalom megtartásáról szól. Ez az értelmezési kerete Anne Applebaum új, magyarul nemrég megjelent kis könyvének, amelyben az autokráciák mai térnyerését elemzi az amerikai történész, újságíró szerző.

A szövetkezetiség máig kiaknázatlan esély a baloldalnak

Ha a baloldal egyes képviselői olykor rászánják magukat, hogy valamilyen antikapitalista jövőképet vázoljanak fel, szívesen hivatkoznak a ma létező szövetkezetekre. Ez egy jó, működő minta, ki lehet belőle indulni. Kollektív jellegű tulajdonforma, jó esetben demokratikus belső döntéshozatal. A valóság mégsem igazolja, hogy a szép számban működő mai szövetkezetek igazi alternatívát jelentenének a tőkés piacgazdasággal szemben. Vagy csak nem vesszük komolyan a bennük rejlő lehetőségeket? A témáról Feitl István történészt, a Politikatörténeti Intézet nyugalmazott főigazgató-helyettesét faggattuk, aki nemrég publikált izgalmas áttekintést a szövetkezetiségről a Mérce oldalán.

Elcsattogtatott vitajátékok

Idővel belefásul az ember, és csak jobb híján ül le a vitaképernyő elé. 

A forradalom ellen-forradalommal kezdődik – Nem lehetnek jobb- vagy baloldali mártírjaink, csak mártírjaink vannak

Magyar Péter nem szónoki képességeivel nyerte meg a rendezvények csatáját október 23-án, hanem azzal, hogy eleven, mozgósító erejű kapcsolatot talált 1956 örökségével. Ez a kapocs az egykori és a mai társadalmi elégedetlenséget jellemző, nemzeti egységet teremtő rendszertagadás. Ha nem lenne félreérthető, ellen-forradalmiságnak is lehetne nevezni.

Politizálás női társaságban

Emberek ennyit még nem beszélgettek, mint manapság. Csak nem egymással teszik, hanem másokkal. Médiatérben. Hogy minél többen lássák-hallják. És bármilyen meglepő, százezrek kapcsolódnak be nézőként, hallgatóként. A beszélgetés termék lett, szórakoztatóipari produktum. Áru, amelyet el lehet adni.

Őszhajú szerelem

Az Ők tudják, mi a szerelem igazi jutalomjáték-darab. Lubickoljatok egy jót, drága színészeink a színpad varázsában, mutassátok meg minden imádott trükkötöket, rezdüléseteket, búgassátok az orgánumot! 

Fonák normák az abnormális nyilvánosságban: elköteleződhet-e a független média?

Vádolható-e a független média valamelyest azért, hogy a Fidesz gumicsontjaira is reagál, s így teret enged a propagandának? Igaza van-e Magyar Péternek, amikor szóvá teszi, hogy oktalanul és érdemtelenül foglalkoznak Orbán Viktor hazug tematikájával? Vagy a miniszterelnök T. Háza tájának hírei kormányzati súlyuk miatt még akkor is szóra érdemesek, ha unos-untalan ugyanazt emelik a fókuszba zéró hírértékkel? Egyáltalán, megfogalmazható a mai helyzetben a demokratikus sajtóval szemben valamilyen világos, speciális elvárás?

Tessék balra merengeni!

Podcastünk, a Bal-jobb-bal első videós adásában Konok Péterrel és Bialkó Lászlóval beszélgettünk korunk nagy baloldali gondolkodójáról, Slavoj Žižekről.

Magyarország, Egyesült Államok: fasiszta kurzus diktatúra nélkül

A világ drámai eseményei azt sugallják, hogy egyre fokozódik körülöttünk az erőszak, vészterhes idők elé nézünk. A belpolitikai csatározások is mind kíméletlenebbek. Mennyire tükröz valóságos tényeket, folyamatokat és mennyire manipulatív ez a hangulat? Értelmezhető-e fasizmusként a mai szélsőjobboldali populizmus? Kapelner Zsolt filozófussal, az Oslói Egyetem posztdoktori kutatójával beszélgettünk, aki több szenvedélyes hangú írást is publikált a fenti kérdéskörökben.

A kommunikációs kormányzás az igazi politikai hiba, a Fidesz most a saját akadálypályáján esett hasra

A közelmúltban több közéleti szereplővel szemben is keményen megfogalmazódott, hogy megnyilatkozásaikkal politikai hibát követtek el. Csak hát mit jelent ez ma Magyarországon? Az itt kialakult politikai térben létezhetnek-e még olyan valódi politikai célok, amelyek elérésével kapcsolatban érdemes politikai hibákról beszélni? Abból, hogy a magyar politikusok képtelenek beismerni a hibáikat, az ellenfél, a másként gondolkodás tagadása is következik.

Dobrev Klára: Már sokan jelentkeztek a DK nyomravezetői felhívására

 A közeljövőben már nyilvánosságra tudják majd hozni az értesüléseket. 

Végső szakítás Orbánisztánnal

Mi sem egyszerűbb, mint szövegfájlba pötyögni vagy kamerába mondani, hogy szakítani kell Orbán Viktorral, nincs értelme foglalkozni a kormány propagandájával. Újra és újra megpróbál ránk tekeredni mérgező indáival, sehogy sem akarja engedni, hogy ne rá figyeljünk. Jó lenne nem engedni a provokatív kihívásoknak, mert az ellenzéknek más dolga van.

Slavoj Žižek és a szkepszisbe mártott hitvallás

Hogyan tud ma színpadon maradni egy baloldali, marxista gyökerű, kommunista gondolkodó?

Kormányjáték a kastélyban

Elvileg nem vagyok a kormánypropaganda efféle termékei ellen. Elfogadom, hogy az alkotók őszintén hisznek abban, amit közvetítenek. Ráadásul ez egy szelíd forma. A teljes történelmi hitelesség hiánya sem érdekel. Az üzenettel nem értek egyet, amely egy hamis párhuzammal teljesen torz képet fest Európa jelenlegi viszonyairól és benne Magyarország helyéről, érdekeiről. 

A hazug ugar – Lehet megdöbbenni 15 év alatt ötvenezredszer, milyenné vált Magyarország, csak hát hiába lépünk fel szavakban ellene, ha a valóságban elfogadjuk

Hiába háborgunk, milyen szintre süllyedt a politika, átkozódunk a kampányhazugságok korlátlan szabadságán, a rágalom legitimálódásán, tépjük a hajunkat, hogy mi vár még ránk a következő választásig, sajnos alighanem ennél is nagyobb a baj. A világban fokozódó erőszak, agresszivitás ér el minket is.

Liberális szemlélet nélkül nincs konzervativizmus

A jobboldaliság, a konzervativizmus szellemiségéről, alapvető értékrendjéről keveset beszélünk. A baloldalon mindenképpen, de nem csak ott. A magyarok többsége jobboldaliként azonosítja magát, de gyakori, ha rákérdezünk, mit ért ezalatt, csupán a hazafiságot, a vallást, a kommunizmus elutasítását említi. Pedig nem ezek a meghatározó értékek.

Fókuszcsoport – Első pillantásra a Jólvanezígy nem nyújt semmi különöset, a titok a hangütésben van

Miért ez, és miért nem az? Miért ő, miért nem más? Az internetes, közösségi médiának is vannak sztárjai, őrült népszerű műsorai. Nehéz megérteni, miért, hogyan kerülnek a csúcsra. Mert őket nem exponálják különösebben sehol, nem tudják igazán hirdetni magukat. Rájuk kell találni, fel kell fedezni őket. Igazi kiválasztottak. 

„Hasonló léptékű átalakulásra vagy forradalomra van szükség, mint a XX. század elején, hogy a demokráciát működőképessé tegyük”

Mire lenne szükség ahhoz, hogy a liberális demokrácia tartósan meg tudja védeni magát az illiberális szélsőségektől? Erre a kérdésre keresi a választ Scheiring Gábor közgazdász, szociológus, volt országgyűlési képviselő, a Georgetown University Katar tanára egy nemrégi írásában, amely Miért veszít újra és újra a demokrácia az illiberalizmussal szemben címmel jelent meg az Új Egyenlőség oldalán. A szerzővel helyzetértékelése és a megoldási lehetőségek kapcsán beszélgettünk.

Civil őszinteség a profi hazugsággal szemben, avagy jól jönne most egy előrehozott választás

Úgy tűnik, az emberek döntöttek. A társadalom mintha kifáradt volna a gyakorlatilag egy éve tartó kampányban. Nem sok kedve van még hét hónapig aszalódni benne. Zavarjuk le most a cirkuszt, szülessen meg a döntés, és legyen végre szó másról, a mindennapi életről is! Csakhogy a játékidőt még ebben a rendszerben is betartják. Nagy akciókra ugyan nem lehet számítani, de hibákra igen.

Hírforrás: a vörös szőnyeg

A szocializmusban is volt sajtó, tv-híradó. Aki akart, négy napilapból is tájékozódhatott. Bár ha huszonöt lett volna, akkor is nehezen sikerül, mert az államilag kontrollált médiában szépen egyenre voltak gyalulva a politikai információk. 

„Bárki kerül is hatalomra 2026-ban, ez a rendszer nem tartható tovább”

Integráció, egyenlőtlenség, polgárosodás címmel, Kovách Imre szerkesztésében jelent meg áprilisban a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont dupla tanulmánykötete a 2020-as évek magyar társadalmáról. A kiadvány egy több mint tízéves program egyik gyümölcse, amely az integrációs folyamatok vizsgálatának középpontba állításával, a társadalmi rétegződés új kategória-rendszerének kidolgozásával igyekszik pontosabb képet adni társadalmunk működéséről. A kötet egyik szerzőjével, Szabó Andrea szociológussal beszélgettünk a magyarországi integrációs mozgásokról, döntően a kormányzati politika fényében. Szerinte az a szociális modell, amelyet a Fidesz 2010-től tíz év alatt kiépített, kimerülőben van. Interjú.