Őrizetbe vették kedden reggel August Hanningot, a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) korábbi elnökét. A 80 éves volt titkosszolgálati vezetőt Münster közelében, nordwaldei otthonában fogták el a Szövetségi Bűnügyi Hivatal munkatársai, miközben Bajorországban őrizetbe vették egykori irodavezetőjét, Manfred D.-t is. A szövetségi ügyészség Hanning esetében többek között államtitkok kifürkészésének, hazaárulás kísérletének és idegen hírszerzés javára végzett ügynöki tevékenységnek a gyanúját vizsgálja. A WDR, az NDR és a Süddeutsche Zeitung közös tényfeltárása szerint Manfred D. éveken át pénzért adott át neki BND-dokumentumokat; az ügyészség jelenlegi adatai szerint mintegy kétezer iratról lehet szó. Hanning 1998 és 2005 között vezette a BND-t, majd a szövetségi belügyminisztérium államtitkára lett.
Manfred D. a gyanú szerint 2010-ben állapodhatott meg volt főnökével, és legalább 2022 közepéig továbbíthatott neki bizalmas anyagokat. Különösen súlyossá teszi az ügyet, hogy 2012-től egészen 2026 márciusáig több egymást követő BND-elnök irodavezetőjeként dolgozott, így hozzáférhetett a szolgálat legérzékenyebb dokumentumaihoz. Az átadott iratok között voltak állítólag a kancellári hivatal hírszerzési helyzetértékeléseinek előkészítő anyagai is.
A nyomozók szerint a volt BND-elnök olyan titkos információkhoz jutott, amelyekhez hivatali távozása után már nem lehetett volna hozzáférése.
A kiszivárgott iratok a német sajtó értesülései szerint az iráni atomprogramról, az orosz hadseregről és külföldi partnerszolgálatoktól származó információkról is tartalmaztak részleteket. A gyanú szerint Hanning legalább egy alkalommal ezek felhasználásával készített biztonsági elemzést egy külföldi hírszerző szolgálat számára. A hatóságok nem nevezték meg, melyik országról van szó; a WDR, az NDR és a Süddeutsche Zeitung ugyanakkor azt írta, hogy nem Oroszország volt a megrendelő.
A kémbotrányhoz vezető nyomozás eredetileg egészen más ügyben indult. A hamburgi rendőrség 2025 szeptemberében házkutatást tartott Hanning lakásán és irodáiban a Christina Block körüli gyermekelrablási ügy miatt. A Block House étteremlánc örökösnőjét azzal vádolják, hogy 2023 végén megbízást adott két, Dániában élő gyermeke erőszakos elrablására egy régóta húzódó felügyeleti jogi vita közepette. Hanningot azzal gyanúsították, hogy szerepe lehetett egy korábbi, meghiúsult elrablási kísérlet előkészítésében; ő ezt tagadta.
A házkutatás során lefoglalt elektronikus adathordozókon azonban a nyomozók olyan, a közelmúltból származó BND-iratokat találtak, amelyekhez Hanningnak már nem lehetett hivatalos hozzáférése. Mivel szolgálati ideje 2005 novemberében véget ért, miközben a dokumentumok között 2022-ből származó anyagok is voltak, a hamburgi hatóságok az ügyet továbbították a szövetségi szerveknek. A vizsgálat ezután titkos nyomozássá bővült Hanning és egykori munkatársa ellen.
Hanning hosszú ideig a német biztonsági apparátus egyik meghatározó alakja volt. Jogászként dolgozott a kancellári hivatalban, majd Gerhard Schröder kancellársága idején, 1998 decemberében nevezték ki a BND elnökévé. A szolgálatot hét éven át vezette, így hivatali idejére esett a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követő biztonságpolitikai fordulat és az iraki háború előkészítésének időszaka is. 2005 végén Wolfgang Schäuble belügyminiszter mellett lett államtitkár, 2009-ben vonult nyugdíjba, később biztonsági tanácsadóként és üzletemberként tevékenykedett.
Az ügy különösen érzékenyen érintheti a német hírszerzés nemzetközi kapcsolatait. A nyugati szolgálatok együttműködése nagyrészt azon alapul, hogy a megosztott információkat a partnerországok saját rendszereikben is képesek megvédeni. Ha bebizonyosodik, hogy BND-anyagok éveken át egy volt vezető magánhasználatába kerülhettek, az Berlin számára nemcsak büntetőjogi, hanem bizalmi válságot is okozhat. A vizsgálat ezért arra is kiterjedhet, miként kerülhetett ki ilyen mennyiségű anyag a szolgálattól anélkül, hogy azt a belső ellenőrzés időben észlelte volna.
A BND-t ráadásul alig néhány éve rázta meg egy másik súlyos kémügy.
Carsten L., a szolgálat korábbi magas rangú tisztviselője ellen azért folyik büntetőeljárás, mert a vád szerint titkos adatokat adott át az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak. A Hanning-ügy ettől eltérő természetű, de ismét azt a kérdést veti fel, mennyire képes a német külföldi hírszerzés ellenőrizni a legérzékenyebb információk mozgását, illetve a jelenlegi és volt vezetők hozzáférését.
Hanning és Manfred D. esetében egyelőre gyanúról van szó, az őrizetbe vétel önmagában nem jelenti a bűnösség megállapítását. A nyomozásnak most azt kell tisztáznia, pontosan milyen dokumentumok kerültek ki a BND-től, kikhez jutottak el, kapott-e értük ellenszolgáltatást a volt elnök, és ténylegesen átadták-e külföldi szereplőknek az ezek alapján készült elemzéseket. A történtek politikai következményei is súlyosak lehetnek, ha kiderül, hogy a szolgálat belső védelmi rendszere éveken át nem észlelte a kiszivárogtatást.
