Oroszország;hírszerzés;Ukrajna;Egyesült Államok;Vlagyimir Putyin;olajipar;Donald Trump;üzemanyagok;olajfinomítók;dróntámadások;orosz-ukrán háború;

Az ukrán védelmi tárca közlése szerint közelmúltbeli csapásaik Oroszország finomító kapacitásának 51%-át iktatták ki

Ukrajna a moszkvai régióban folytatta hadjáratát a félig már lebénított orosz olajipar ellen

Ukrajna nagyszabású dróntámadást hajtott végre Moszkva és a környező régió ellen keddre virradó éjjel, a csapás egyik célpontja egy jelentős olajelosztó központ volt, amely az orosz főváros három repülőterét látja el üzemanyaggal. Kijev a minap azt közölte, hogy az orosz olajfinomítók ellen végrehajtott legutóbbi csapásaikkal az ágazat kapacitásainak több mint 51 százalékát kiiktatták.

Az orosz állami média szerint a hétfő éjszakai volt az elmúlt két év legnagyobb ukrán dróntámadása a moszkvai régió ellen. Szergej Szobjanyin polgármester szerint Ukrajna legalább 650 ukrán drónt indított az orosz főváros felé, de többségüket már távolról megsemmisítette a légvédelem, 105 drónt pedig Moszkva közelében lőttek le. A Moszkvai terület (megye) kormányzója, Andrej Vorobjov ugyanakkor 185 drón elfogásáról számolt be reggel. Elmondása szerint a támadásnak egy halálos és hat sérült áldozata is volt.

Az ukrán Exilenova Plus Telegram-csatorna híradása szerint dróntalálatot kapott a Konsztantyinovo falu közelében lévő Volodarszkaja Lineáris Gyártó- és Elosztóállomás (LPDSZ) is. A jelentést a Kyiv Independent hírportál nem tudta megerősíteni. A Moszkva központjától mintegy 40 kilométerre lévő településről megosztott videófelvételeken azonban látszik, ahogy lángok csapnak fel a létesítményből, miközben sűrű füst gomolyog.

A szóban forgó elosztóállomás, amelyet a Transznyefty állami olajvezeték-vállalat egyik cége, a Transznyeftyprodukt üzemeltet, az Asztra orosz oknyomozó portál szerint egyben a moszkvai régió legnagyobb olajraktára. 

A létesítmény évente akár hárommillió tonna kőolajtermék kezelésére képes, és innen látják el üzemanyaggal Moszkva három nagy repülőterét: Vnukovót, Domogyedovót és Seremetyjevót.

A mostani támadásra négy nappal azután került sor, hogy az ukrán erők a Volga menti Szamarai területen csapást mértek az ország legnagyobb olajelosztó központjára, amelyet ugyancsak a Transznyefty üzemeltet. Az október 2-ai támadás nyomán tűz ütött ki a 71 tárolótartállyal rendelkező létesítményben, amelynek összkapacitása meghaladja az 1,6 millió köbmétert, s amely négy jelentős olajvezeték csomópontjaként szolgál.

Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes aznap azt közölte, hogy az ukrán erők október 2-ára virradó éjjel négy olajfinomítót támadtak meg, bár ezeket nem nevezte meg. Novak azt állította, hogy a hatóságok és az olajvállalatok megerősítették a finomítók körüli biztonsági intézkedéseket, illetve további támogatási lépéseket fontolgatnak az olajfeldolgozó ágazat megsegítésére.

Miközben az ukrajnai háború 1200 kilométeres frontvonalán a szárazföldi hadműveletek nagyrészt megrekedtek, a hadban álló felek egyre hevesebben rombolják egymás hátországi célpontjait.

Az ukrán drónerők 2026 eleje óta fokozódó hatékonysággal támadják az orosz olajfinomító ágazatot, amelynek bevételei kulcsszerepet játszanak az ötödik éve zajló háború finanszírozásában. A Moszkvától Szibériáig terjedő támadások tavasz óta széles körű üzemanyag-ellátási gondokhoz vezettek Oroszországban, ami miatt a hatóságok kénytelenek voltak korlátozni az értékesítést, illetve gyengébb minőségű üzemanyagok újbóli bevezetésével enyhíteni a válságon. Emellett Oroszország egyre nagyobb mértékben kényszerül feldolgozott üzemanyagok importjára.

 

Az orosz tisztviselők nem közölnek adatokat az olajipari infrastruktúrában keletkezett károkról. Vlagyimir Putyin elnök azonban augusztus elején éppen ezek megtorlásaként rendelte el az ukrán városok elleni rakéta- és dróncsapások folyamatossá tételét, és a kijevi hidak ellen a héten megindított dróncsapások indoklásaként is az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokra hivatkozott.

Az ukrán csapások gazdasági hatásának ritka elismeréseként Putyin múlt csütörtökön kijelentette, hogy azok az ország bruttó hazai termékének (GDP) nagyjából 1%-os veszteségét okozták.

„Elkezdték támadni az olajfinomítókat, és nyíltan kijelentették, hogy céljuk a gazdaságunk károsítása. Elérték a céljukat? Részben” – mondta Putyin a Valdaj Klub nemzetközi külpolitikai fórumán.

Jevhen Hmara ukrán védelmi miniszter ezzel szemben vasárnap este azt mondta, hogy az ukrán hírszerzés, a vezérkar és a védelmi minisztérium elemzőinek értékelése szerint drónhadjáratukkal az orosz „finomítói kapacitás 51 százalékát iktatták ki”.

„Ez jelentős csapás az ellenség gazdaságára, valamint arra a képességére, hogy folytassa az agressziót és ellássa csapatait. Mélységi csapásaink folytatják a háború orosz területre való átvitelét” 

– fogalmazott. Az állítást független forrásból nem lehetett megerősíteni.

A Nemzetközi Energiaügynökség is súlyosnak látja az orosz olajipar helyzetét

Az ABC News amerikai hírtelevízió ennek kapcsán felidézte, hogy Oroszország hagyományosan a finomított üzemanyagok harmadik legnagyobb termelője az Egyesült Államok és Kína mögött.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint azonban 32 finomítója közül néhányat már akár 15-ször is találat ért a háború kezdete óta

 – mutatott rá az ABC News.

Sőt, az elmúlt hónapokban átlagosan háromnaponta érte találat az ország egy-egy finomítóját, ami a károk és a sürgősségi javítások olyan körforgását idézi elő, amely hosszú távon ronthatja a létesítmények állapotát.

Az ukrán csapások egyre inkább a finomítók bonyolultabb berendezéseit veszik célba, amelyek javítása hónapokig is eltart. Az IEA szerint az orosz dízeltermelés mintegy 30%-kal csökkent, emiatt a Kreml betiltotta a dízel exportját is, ami a világpiaci árak emelkedéséhez vezetett, és arra késztette Donald Trump amerikai elnököt, hogy szeptember 13-án felszólítsa Ukrajnát az orosz finomítók elleni támadások leállítására.

Október 5-én, hétfőn Donald Trump amerikai elnök ismét az olajfinomítók elleni ukrán csapásokat tette felelőssé a megemelkedett benzinárakért; érvelése szerint ennek fő okát már nem az Iránnal vívott háború okozta zavarok jelentik.

„Már nem a Hormuzi-szoros hajtja fel a benzin árát” – írta Trump a Truth Social platformon, azt állítva, hogy jelenleg rekordmennyiségű olaj halad át a vízi úton. Ehelyett az árak emelkedésének okaként azokat az orosz finomítókat jelölte meg, amelyeket „Ukrajna robbant fel”.

Trump a demokrata vezetésű államokban történt finomítóbezárásokat is okolta a helyzetért. Megjegyzései a jövő hónapban esedékes amerikai félidős választások előtt hangzottak el, miközben a republikánusok azért küzdenek, hogy megőrizzék ellenőrzésüket a kongresszus felett.

Miközben a világ elsősorban a Perzsa-öbölre és a Vörös-tengerre figyel a globális kereskedelmet és üzemanyag-ellátást fejre állító Hormuzi- és Báb el-Mandeb szoros lezárása miatt, a Fekete-tengeren egyre kritikusabbá válik a háborús eszkaláció. Kedden a bolgár, hétfőn a román felségvizek közvetlen közelében ért halálos dróntalálat kereskedelmi, civil hajókat.