Megnyílt a 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, a fóliázás és a könyvárkötöttség megszüntetéséről azonban szó sem esett

A múlt, a jelen és a jövő egy térbe és időbe citálásával nyitotta meg a 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált Visky András. „A sok könyv írásának nincs vége és a sok gondolkodás elfárasztja a testet” – idézte egy 2400 évvel ezelőtt született kötet, a Biblia utolsó mondatát. Az író megjegyezte, a mű „provokatív visszhangjait” ma is hallani véli: „tanulás gondolkodás és könyvírás - nincs vége. Igazat állít vajon a szerző, kinek személyét jótékony homály fedi?” – tette fel a kérdést Visky András, aki a talán végtelenül születő könyvek törékenységéről is beszélt Kitelepítés című regényének egy részletével, majd megemlékezett az augusztus végén váratlanul elhunyt Nádas Péterről is, akinek, mint mondta, „kimondhatatlanul sokat köszönhet”. Visky András úgy fogalmazott, „csöndes eltűnése az elárvulás érzésével borította be a világot, sőt talán az írás teljes, sokféle hangtól és visszhangtól pulzáló univerzumát”.

„Harmóniára törekszünk, ez igaz, egyszerre szabadságra, függetlenségre és harmóniára, s így aztán közel sem lehetünk harmonikus lények, tépett lények vagyunk, készek az önpusztításra és a világpusztításra” – idézte Nádas Péter Szépírás, mint hivatás című esszéjéből. „Nos azt hiszem, hogy hirtelen a figyelem és egymás számontartásának egészen különleges, előzmények nélküli feladata szakadt ránk. Ki véd meg bennünket önmagunktól?” – tette fel a kérdést beszéde végén Visky András.

A megnyitó keretében Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Könyvkiadók és Könyterjesztők Egyesülése (MKKE) Budapest Nagydíjjal tüntette ki Colm Tóibín ír írót, a könyvfesztivál díszvendégét, aki a rednezvényre egy új kötettel, A varázsló című regényével érkezik. Karácsony Gergely beszédében nemcsak Tóibín munkásságát méltatta, hanem beszélt a magyar könyvpiac, az olvasási kultúra és az oktatás problémáiról is. A főpolgármester felidézte, nyár elején, az Ünnepi Könyvhét megnyitóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter azokat a változásokat jelentette be, amelyeket a könyvszakma régóta követel. 

– címezte Karácsony Gergely az illetékes minisztériumnak és Tarr Zoltánnak szavait a kulturális miniszter távollétében.  Az eseményen első ízben adták át a Somlyó György műfordítói díjat is, mégpedig Lőrinszky Ildikónak, Leïla Slimani Nézd, hogyan táncolunk című fordításáért.

Október 1-4. között a kortárs német nyelvű irodalom kiemelt szerepet kap a 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, de számos irodalmi kerekasztal, könyvbemutató, író-olvasó találkozó, valamint performansz, kalligráfiaműhely, családi program, irodalomterápiás foglalkozás workshop várja az érdeklődőket. A szervező MKKE kiemeli, a program a német nyelvű irodalom műfaji és tematikai gazdagságát mutatja be: a családi és történelmi emlékezet, a migráció, az identitás, a kisebbségi lét, az otthonkeresés, a társadalmi különbségek, a digitális kultúra és a jelenkor fontos kérdései egyaránt megjelennek. Németországból, Ausztriából és Svájcból (a díszvendég országokból) ehhez számos világhírű szerző, fiatal feltörekvő és magyar gyökerekkel rendelkező alkotó fogadta el a meghívást, hogy személyesen is részt vegyen az eseményen. 

Köztük például a svájci Christian Kracht, a kortárs német nyelvű próza egyik legismertebb alakja, aki egy fekete humorú, tragikomikus családragénnyel, az Eurotrash című regényével érkezik Budapestre. (Amelynek angol kiadása felkerült a 2025-ös Nemzetközi Booker-díj hosszúlistájára.) A fesztiválra érkezik továbbá a magyar gyökerekkel rendelkező svájci Nelio Biedermann Lázár című kötetével, amely egy magyar arisztokrata család több nemzedéken átívelő történetététől szól. Az író – származásából adódóan – a kötetben a magyar és a svájci kulturális közegek között is keresi a kapcsolatot. Mindemellett jelen lesz többek között a 2025-ös Osztrák Könyvdíj nyertes Bátrak kora című mű szerzője, a bolgár származású osztrák Dimitré Dinev is, akit a kritikusok “csak” Gabriel García Márquezhez hasonlítanak. 

Rajtuk kívül a fesztiválra érkező szerzők több új műve is azt vizsgálja, hogyan alakítja a családok életét a történelem, a transzgenerációs trauma és a származás. Mint például a vajdasági születésű, magyar-svájci Melinda Nadj Abonji író, zenész és textperformer is: művészetének középpontjában a migráció, a többnyelvűség és az otthonkeresés áll. Emellett több kiemelt programban szó lesz a digitalizáció hatásairól, ennek az emberi lelken hagyott nyomairól beszélt például Martina Hefter, a Jó reggelt, hogy vagy című, 2024-ben Német Könyvdíjjal elismert regényében. A könyvfesztiválon ugyanakkor nemcsak a fikció kap helyet a programok között és nem mellesleg a kínálatban: a digitalizációt többek között tudományos nézőpontból Martin Korte neurobiológus Ésszel a géppel című kötetében elemzi, rámutatva, hogyan hat ez a tetemes digitális ingeráradat az agyra, a figyelemre. A felsorolt szerzőkön kívül személyesen is jelen lesz Katja Brandis, Dimitré Dinev, Gábor Fónyad (Jézus a Hortobágyon járt című kötetét a könyvfesztiválon), Stefanie Höfler, Martin Korte, Kristina Moninger, Michael Roher, Eugen Ruge, Tonio Schachinger, Johanna Sebauer, Elisabeth Steinkellner, Natalka Sznyadanko, Sarah Welk, és Daniel Wisser.

A négynapos programhoz a Frankfurti Könyvvásár is csatlakozik, szakmai programokon járják körbe a könyvár-rögzítés első magyarországi évét, a magyar és német gyermekkönyvpiac sajátosságait, valamint a műfordítás jövőjét a mesterséges intelligencia korában. A gazdag programkínálat mellett természetesen rengeteg kiadó képviselteti magát a fesztiválon, a standoknál 10, 20, 30, 50 és egyes esetekben akár 70 százalékos kedvezménnyel juthatunk hozzá a könyvekhez.