A magyarországi LMBTQ-közösségben a kormányváltás után ismét megjelent a remény, de a törvényi fordulat lassabban halad, mint a politikai hangnem változása – írja pécsi riportjában a Neue Zürcher Zeitung. A svájci lap munkatársa, Meret Baumann a Pécs Pride körüli rendezvényeken keresztül mutatja be, mennyit változott a légkör Orbán Viktor távozása után, és milyen várakozások élnek azokban, akik az előző másfél évtizedben egyre szűkebbnek érezték a mozgásterüket. A riport visszatérő állítása, hogy sok érintett ma szabadabban beszél és jelenik meg nyilvánosan, miközben jól látja: a korábbi rendszer több fontos jogszabálya továbbra is hatályban van.
A cikk a pécsi Reggeli kávézóból indít, amelyet az NZZ alternatív közösségi térként ír le. A Pride-hetet megelőző programon fiatalok az internetes gyűlöletbeszédről beszéltek, fellépett a budapesti Pride-kórus, keresztény aktivisták pedig a homoszexualitás és a keresztény hit összeegyeztethetőségéről szóló kiadványokat kínáltak. Pécs a lap számára azért érdekes helyszín, mert egyetemi városként nyitottabbnak számít az országos átlagnál.
A politikai hangnem gyorsabban változott meg, mint azok a szabályok, amelyek az érintettek mindennapi lehetőségeit meghatározzák.
Az NZZ megszólaltat egy húszéves egyetemistát is, aki csak a keresztnevét vállalta. Mira egy Budapest környéki faluból származik, egyházi iskolába járt, és csak Pécsre kerülve beszélt nyíltan biszexualitásáról. Szerinte még a város viszonylag elfogadó közegében is sok múlik azon, milyen társaságba kerül valaki.
A lap felidézi, hogy a Fidesz-kormány 2010 után több lépcsőben szigorította a szabályokat: az alaptörvény a házasságot férfi és nő kapcsolatára építette, megszűnt a születéskor bejegyzett nem megváltoztatásának lehetősége, az egyedülállók örökbefogadását pedig külön engedélyhez kötötték.
A korábbi szabályok öröksége
Külön kitér a riport a 2021-es, gyermekvédelminek nevezett törvényre is. Az Európai Unió Bírósága 2026. április 21-én kimondta, hogy Magyarország a szabályozással több ponton megsértette az uniós jogot. A teljes ülésen meghozott ítélet szerint a homoszexualitást, a nemváltást vagy a születési nemtől eltérő identitást megjelenítő tartalmak korlátozása sértette többek között az uniós alapjogokat és az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített értékeket. Az NZZ ezt annak bizonyítékaként említi, hogy a korábbi konstrukció jogi fenntarthatósága már a kormányváltás idejére erősen megrendült.
Szigorúan ellenőrzött könyvek: mikor szabadulhatnak fel a befóliázott, pincékbe száműzött kötetek?Ígéretével ellentétben kivár a kormány a könyvfóliázás eltörlésévelA lap arra is emlékeztet, hogy 2025-ben a gyülekezési szabályokat úgy módosították, hogy azok alapján Pride-rendezvényeket is meg lehetett tiltani. A Pécs Pride-ot a rendőrség valóban betiltotta, a felvonulást mégis megtartották, Búzás-Hábel Géza főszervező ellen pedig büntetőeljárás indult. 2026 februárjában vádat emeltek ellene, akár egy év szabadságvesztés is fenyegethette. Az eljárást júniusban megszüntették, miután az uniós bírósági ítélet alapjaiban változtatta meg a jogi helyzetet. Búzás-Hábel később arról beszélt, hogy a történtek ellenére továbbra sem tekinti lezártnak a jogegyenlőségért folyó vitát.
„A szabadság nem tiltható be!” - Megtartották a hatodik Pécs Pride-otA kormányváltás után a közbeszéd látványosan enyhült. Az NZZ felidézi Magyar Péter kijelentését, miszerint a gyülekezési jog mindenkit megillet, és az államnak nincs helye az emberek magánéletében. A miniszterelnök kampányában ugyanakkor kevéssé hangsúlyozta az LMBTQ-kérdéseket, és továbbra is konzervatív politikusként határozza meg magát. Szeptember 12-én viszont már azt jelentette be, hogy a kormány megváltoztatja az örökbefogadás jelenlegi rendszerét: szerinte az egyedi ügyekben nem politikusoknak, hanem szakembereknek kell dönteniük, mindenekelőtt a gyermek érdekét mérlegelve.
Az NZZ szerint a változás legfontosabb jele egyelőre az, hogy a félelem csökkent, miközben a jogalkotás csak fokozatosan követi a fordulatot.
A 2026-os Pécs Pride megtartása a riportban ennek a változásnak az egyik leglátványosabb jele. A rendezvényen kevesebben vettek részt, mint az előző évben, amikor a tiltás elleni tiltakozás is tömegeket mozgósított. A szervezők ezt nem kudarcként értelmezték: Búzás-Hábel szerint az idei felvonulás ismét elsősorban az LMBTQ-emberek helyzetéről szólt, nem pedig a kormány elleni demonstrációról. A Pride-hét megnyitóján Kőszegi Krisztián, az Országgyűlés tiszás alelnöke is felszólalt, és jelezte, hogy az önazonosságot korlátozó szabályok módosítása már a kormány előtt van.
Óvatos politikai menetrend
A riport másik megszólalója, Horváth Réka egy genderfluid gyermek édesanyja. Azt mondta, az elmúlt évek politikai kampányai a hétköznapi életben is éreztették hatásukat: gyermekét sértegették, fizikailag bántalmazták és a buszon is leköpték. Gyorsabb változást várna a kormánytól, beleértve az azonos nemű párok házasságának engedélyezését is. Az NZZ azonban arra jut, hogy ez rövid távon nem tartozik a kabinet első lépései közé. Magyar Péternek ugyanis eltérő politikai hátterű választókat kell együtt tartania, ezért a változtatásokat elsősorban jogállami és gyermekvédelmi kérdésként fogalmazza meg.
Magyar Péter megígérte: azonos nemű párok is örökbe fogadhatnakA svájci lap végkövetkeztetése óvatosan derűlátó. A közéleti légkör szabadabb lett, több korábbi büntetőeljárás lezárult, és a kormány változtatásokat helyezett kilátásba, de a régi jogi keretek felszámolása még nem fejeződött be. A magyar LMBTQ-közösségek számára ezért az a döntő kérdés, hogy a hangnemváltást milyen ütemben követik a konkrét törvénymódosítások.
A Neue Zürcher Zeitung 1780-ban alapított elődjéből nőtt ki, és ma a német nyelvterület egyik meghatározó, liberális-konzervatív minőségi napilapja.
