felfedezés;képzőművészet;Édouard Manet;Diego Velázquez;

Édouard Manet: Az öreg muzsikus

Két magángyűjtemény, két felfedezés: Velázquez-festmény és Manet-rajz került elő

A Los Angeles-i Getty Museum megszerezte Diego Velázquez sokáig elveszettnek hitt Olivares-portréját. Egy észak-olaszországi magángyűjteményben pedig olyan gyermekábrázolásra figyeltek fel, amelyet a kutatók Édouard Manet rajzának tartanak. Az egyik művet évszázadokon át egy metszet őrizte meg az emlékezetben, a másikról volt ugyan feljegyzés, de a szakirodalom nem ismerte.

A Getty szeptember 23-án jelentette be, hogy megszerezte Velázquez Olivares gróf-herceg portréja című, 1626 körül készült festményét. A kép évszázadokon át elsősorban egy XVII. századi metszet révén volt ismert; tavaly került elő egy európai magángyűjteményből. Ez az első Velázquez-mű, amely a Getty kollekciójába került.

A festmény Gaspar de Guzmán y Pimentelt, Olivares gróf-hercegét ábrázolja mellképben. A vörös vállszalagot és aranyszegélyű páncélt viselő főúr egyenesen a nézőre tekint. Olivares IV. Fülöp spanyol király kegyence és legfontosabb politikai tanácsadója volt, több mint két évtizeden át meghatározó szerepet játszott a spanyol kormányzásban. Velázquez több alkalommal is megfestette őt.

A Getty szerint a portré valószínűleg diplomáciai ajándékként készült Francesco Barberini bíboros számára, aki 1626 nyarán követként járt Madridban. A Barberini család 1631-es római leltárában szerepel is egy Olivares gróf-herceget páncélban, mellképként ábrázoló festmény, amely nagy valószínűséggel azonos a most előkerült művel. A kép később Itáliában maradt, a XX. században az asti Coppellotti család gyűjteményében őrizték, majd 2025-ben került egy magángyűjtőhöz. Innen vásárolta meg a Getty.

 Diego Velázquez: Olivares gróf-herceg portréja

A festményt eddig elsősorban Paulus Pontius metszetéről ismerték, amelyet Peter Paul Rubens tervezett. A metszet felirata arra utal, hogy Olivares arcképének mintájául Velázquez festménye szolgált.

A képre Salvador Salort-Pons, a Detroit Institute of Arts igazgatója és a XVII. századi spanyol festészet kutatója figyelt fel, amikor Olivares portréiból készülő kiállítást szervezett. A további vizsgálatok Velázquez szerzőségét erősítették meg. A technikai elemzés több pentimentót, vagyis festés közben végrehajtott módosítást tárt fel: a művész jelentősen átdolgozta például Olivares öltözékét és páncélját.

A Getty szerint nagyjából 120 Velázquez-festmény ismert ma, ezek közül mintegy ötvenet a madridi Prado őriz. A most megszerzett portré nemcsak az első Velázquez a Getty kollekciójában, hanem az első olyan festménye is a művésznek, amely az Egyesült Államok nyugati partvidékének múzeumi gyűjteményébe került. Ősszel a Getty Centerben állítják ki, majd 2027. január 24-től Detroitban szerepel a Velázquez & Olivares: Early Years at Court című tárlaton, ahol hat Olivares-portrét – köztük négy Velázquez-művet – mutatnak be együtt.

A Manet-nak tulajdonított rajzot kétszer is eladták az 1930-as években

Más úton vált ismertté a vörös krétával készült, guggoló gyermeket ábrázoló rajz, amelyet egy kis észak-olaszországi magángyűjteményben őriztek. Francesco Baccanelli művészettörténésznek a tulajdonos mutatta meg a rajz hátoldalán lévő, Manet nevét feltüntető bejegyzést. A mű azonban korábban nem került a festővel foglalkozó szakirodalom látókörébe. Baccanelli fényképet küldött Emily Beenynek, a San Franciscó-i Legion of Honor vezető kurátorának, aki a rajzot Manet alkotásának tulajdonítja – írja a Guardian.

A 20,5×17,5 centiméteres lapon Beeny szerint Manet 1850-es és 1860-as évekbeli, élő modell után készült krétarajzainak jellegzetességei figyelhetők meg. A hirtelen fény-árnyék váltásokra és a gyermek vaskos, elkeskenyedő ujjaira hívta fel a figyelmet. Az UV-fénnyel végzett vizsgálat a jobb alsó sarokban egy megfakult műtermi bélyegzőt is kimutatott.

A rajzon Manet 1850-es és 1860-as évekbeli, élő modell után készült krétarajzainak jellegzetességei figyelhetők meg

A rajzot négyzethálóval látták el, feltehetően azért, hogy a figurát nagyobb felületre másolják át. Olyan Manet-festmény azonban nem ismert, amelynek egyértelműen ez lett volna az előtanulmánya. A gyermek emlékeztet Az öreg muzsikus című kép bal oldalán álló kislányra, de Beeny és Baccanelli nem állítják biztosan, hogy ugyanaz a modell látható a két művön. Azt is felvetették, hogy a rajz Manet Alexandre nevű fiatal műtermi segédjét ábrázolhatja, bár Beeny inkább egy körülbelül hatéves kislányt lát rajta.

A kutatás szerint a rajzot az 1930-as években kétszer is eladták, előbb Németországban, majd Svájcban. Korábbi története és eredeti rendeltetése továbbra sem tisztázott. Beeny és Baccanelli tanulmánya a The Burlington Magazine októberi számában jelenik meg; abban bíznak, hogy a mű később helyet kaphat Manet készülő életmű-katalógusában.

Látássérült látogatók hangok és tapintható tárgyak segítségével fedeznek fel egy múzeumot, budaörsi diákok a kitelepített svábok helyébe képzelik magukat, Pécsen pedig roma fiatalok beszélnek kortársaiknak a roma holokausztról. Ezek a programok is elismerést kaptak hétfőn a Szépművészeti Múzeumban, ahol megnyílt a Múzeumok Őszi Fesztiválja.