labdarúgó NB I;piacgazdaság;magyar sport;

 Felcsúti magány: eggyel már kevesebben vannak, Szíjj László többé nem támogatja Orbán Viktor futballprojektjét

Elzárják a pénzcsapokat? A NER újragondolja a sporttámogatásokat

Egyelőre nem vonultak ki a magyar sportból a NER nagyágyúi, de Mészáros Lőrinc, Szíjj László és több, kormányzati hátszél révén megerősödött vállalat is szelektálni kezdte támogatásait. Ha ez tartós folyamattá válik, annak rendszerszintű következményei lehetnek, de akár a piaci alapú működés felé is terelheti a klubokat.

Sokáig nem az volt a kérdés a magyar sportban, hogy lesz-e pénz, hanem az, hogy az államtól vagy az állammal üzletelő oligarcháktól érkezik-e. Az elmúlt évtizedben a profi sport, de legfőképp a futball finanszírozásában meghatározóvá váltak az állami források és a NER gazdasági rendszerében megerősödött nagyvállalatok. Mészáros Lőrinc, Szíjj László és más üzletemberek cégei klubok, akadémiák és sportprojektek finanszírozásában jelentek meg, a futball pedig hozzászokott a korábbinál jóval magasabb költségszinthez.

Szíjj már nem támogatja az Orbán-projektet

Most egymás után érkeznek a hírek arról, hogy ez már nem magától értetődő. A Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt megszüntette a Puskás Akadémia támogatását, a Mészáros és Mészáros Zrt. eltűnt az NK Osijek fő támogatói közül, a Hell pedig nem hosszabbította meg korábbi formában a DVTK labdarúgócsapatának támogatását. A Hell ugyan nem klasszikus NER-es cég, de az elmúlt években jelentős állami támogatások is szerepet játszottak megerősödésében. 

Egyik döntésből sem következik a teljes kivonulás, együtt azonban jelzik, hogy szelektálni kezdtek.

A Puskás Akadémia esete mutatja a legjobban, miért túlzás kivonulásról beszélni. A Duna Aszfalt távozása után is 29 támogató szerepel a klub mellett, közülük 18 Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozik. A Duna Aszfalt a szponzorációs portfólió rendszeres felülvizsgálatával indokolta a döntést. A lényeg mégis az, hogy egy Szíjj Lászlóhoz kötődő nagyvállalat egy korábban fontos sportprojektet már nem tartott prioritásnak. Még úgy sem, hogy a klub alapítója Orbán Viktor.

A Hell és a DVTK története hasonló. A cég tavaly még a futballcsapat fő támogatója volt, az új idényre azonban az együttműködés lezárult. A Hell ugyanakkor továbbra is támogatja a diósgyőri jégkorongot, kosárlabdát és röplabdát. Nem a DVTK-tól fordult el, hanem a futball korábbi finanszírozási szintjét nem vállalta tovább.

Az eszéki NK Osijeknél más formában játszódott le ugyanez. Mészáros Lőrinc 2016-ban vásárolta meg a klub többségi részesedését, 2020-ban azonban az UEFA összeférhetetlenségi szabályai miatt kiszállt a közvetlen tulajdonosi struktúrából, amikor a Puskás Akadémia és az Osijek is európai kupaszereplő lett. A klub ugyanakkor továbbra is közel maradt a Mészáros–Szíjj-körhöz. Most a Mészáros és Mészáros Zrt. logója került le a mezről, miközben az Opus, a V-Híd, az MBH és a ZÁÉV továbbra is jelen van. Itt sem teljes kivonulás, hanem egy meghatározó támogató távozása történt.

 A szponzori pénzek minimum fele NER-közeli vagy állami 

A folyamatot igazán a számok teszik láthatóvá: a G7 számításai szerint az NB I tizenkét klubjának 2025-ös szponzori bevétele meghaladta a 16 milliárd forintot. Ennek legalább a fele, de inkább kétharmada NER-közeli vagy állami cégektől érkezhetett. Egy teljes kivonulás tehát nagyságrendileg 8-10 milliárd forintnyi szponzori pénzt venne ki az élvonalból. Ehhez jönnek a nehezebben azonosítható nagy támogatások. A DVTK például 2 milliárd forintot kapott „egyéb vállalkozástól”, az Újpest pedig 3 milliárdot „harmadik féltől”. A G7 szerint több klubnál vannak hasonló tételek.

Közben az állami pénzcsatorna is szűkült. Az MLSZ a közvetítési, a marketing- és a fogadási jogokért összesen 15 milliárdot kap a korábbi 22-23 milliárd helyett. A szövetség az idén 1,7 milliárddal enyhíti a kiesést.

A jelenlegi megállapodások azonban csak egy évre szólnak, ezért 2027 lehet az első valódi próba, hiszen például a közvetítési jogdíjak még így is túlárazottnak tűnnek.

Ez azért fontos, mert a magyar futball nemcsak több pénzhez jutott, hanem hozzá is szokott. Magasabb játékosfizetések, drágább keretek, több légiós jött és nagyobb stáb alakult ki. Ha kevesebb pénz érkezik, előbb-utóbb a költségszerkezethez is hozzá kell nyúlni: szűkebb keretek, kisebb bérkiáramlás, kevesebb légiós lehet a következmény. A következő hónapokban néhány dolgot érdemes figyelni. Hány drága légióst küldenek el? Mennyivel csökken a klubok költségvetése? Kik veszik át a távozó nagyvállalatok helyét? És a legfontosabb: mikor mondja ki először egy NB I-es klub nyíltan, hogy a korábbi költségvetést már nem tudja fenntartani? 

Gulácsi Ferenc, a Hungaroring és a balatonfőkajári Balaton Park Circuit tervezője szerint az új madridi pálya a biztonság és a versenyzés szempontjából is komoly kérdéseket vet fel. Úgy véli, hogy a városi pályák térhódításának elsősorban üzleti okai vannak, miközben a Forma–1 egyre távolabb kerül a hagyományos pályatervezési elvektől.