Alkotmánybíróság;Országgyűlés;ügynökakták;szakképzési törvény;bírósági tárgyalások;Magyar Péter;

A szakképzés irányításáról, az ügynökakták közzétételéről és az Alkotmánybíróság elnökének megválasztásáról is tárgyal hétfőn a parlament

A kétnapos tanácskozás immár szokás szerint Magyar Péter miniszterelnök és a frakciók vezetőinek napirend előtti felszólalásaival kezdődik.

Az Országgyűlés kétnapos ülése hétfőn 13 órakor ismét Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik. A parlament honlapján olvasható napirendi javaslat szerint a napirend előtti felszólalások és a napirend elfogadása után egy órán át interpellációk hangzanak el, majd megtartják az azonnali kérdések és válaszok óráját, félórán át pedig kérdéseket tehetnek fel a képviselők a kormány tagjainak.

Az Országgyűlés bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitáit is lefolytatja. Ezek között szerepel a szakképzésről szóló törvény módosítása, amelynek alapján jövő év január 1-jétől megszűnik a szakképzési centrumokban a kancellári munkakör, a feladatokat a főigazgató veszi át. Megvitatják az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról, közérthetőbben az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló törvényjavaslatot. Annak lényege, hogy az eddig titkos iratok megismerhetővé tétele érdekében egy online felületet alakítanak ki, amely könnyebbé és általánossá teszi a dokumentumok elérhetőségét. A feltárás előkészítését már jóváhagyta a parlament egy korábbi javaslat elfogadásával, most a teljes folyamat lebonyolítását szabályozó előterjesztést tárgyalják a képviselők.

Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításával a parlament megszüntetné a bírósági tárgyalások online nyilvánosságát, továbbá a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel kapcsolatos európai uniós szabályozás átültetését kezdeményezik. A képviselők tárgyalják továbbá az Alaptörvény tizenhetedik módosításával összefüggésben az Alkotmánybíróság (Ab) működését érintő egyes törvények módosítását. Az Ab elnökét a jövőben a testület tagjai választják meg, most ennek szabályait határozhatják meg.

Nincs következetes stratégiai kommunikáció az oktatási tárca részéről, ami bizonytalanságot okoz. Bár történtek kozmetikai intézkedések, továbbra sem tudni, milyen céljai vannak a minisztériumnak – véli Radó Péter oktatáspolitikai elemző. Interjú.