Maradjon az Airbnb-engedélyezési moratórium – időt kérnek és kvótarendszert a szállásadók

Idén december 31-én lejár a szálláshelynyitási moratórium Budapesten, amit az előző kormány 2024 januárjától rendelt el két évre. Az intézkedés kapcsán azt hangsúlyozták, hogy e két év alatt megoldást keresnek a robbanásszerűen bővülő rövid távú lakáskiadással kapcsolatos problémákra. Konkrétan a lakhatási válsággal összefüggésben kezelték az airbnb-zést, amivel párhuzamosan a lakbéremelkedést, a belvárosból kiszoruló helyi lakásbérlőket és a szálláshelynek alkalmas lakásokra vadászó befektetők miatt elszállt lakásárakat jelölték meg orvoslásra szoruló kihívásként.

A két évre szóló engedélyezési moratórium 3,5 hónap múlva lejár, de sem az előző, sem a jelenlegi kormányzat nem rukkolt elő még konkrét szabályozási tervekkel. Sem a fővárosi kerületek, sem a szakma, illetve az érintett szálláskiadók sem tudják, mi várható 2027. január elsejétől. Mivel a hátralévő idő már nagyon rövid ahhoz, hogy adatokkal megfelelően alátámasztott, társadalmi vitára bocsátott jogszabálytervezet szülessen, és a piaci szereplők felkészülhessenek a változásokra, ezért a magán- és egyéb szállásadókat képviselő érdekvédelmi szervezetek egységesen, köztük a Magyar Apartmankiadók Egyesülete (MAKE) kérte a döntéshozókat, hogy hosszabbítsák meg egy évvel az engedélyezési moratóriumot – nyilatkozta a Népszavának Schumicky Balázs elnök.

 – hangsúlyozta Schumicky, aki szerint mára az idő bebizonyította, hogy a teljes tiltás sem célravezető. Példa erre a VI. kerület, amely Budapesten és az országban eddig egyetlenként gyakorlatilag nulla napban határozta meg a rövid távú szálláskiadás időtartamát. Az I. kerületben is hasonlóra készülnek, és több belvárosi kerület is mozgolódik.

A legálisan működő piaci szereplők nagy félelme, hogy egy újabb rendelkezés ismét őket venné célba, miközben az illegális szálláshelyek felszámolására továbbra sincs megfelelő eszköz és apparátus.

A szálláskiadók ezért azt szeretnék, hogy töröljék el azt a 2021 óta létező lehetőséget, hogy a kiadható napok számát az önkormányzat saját hatáskörben korlátozhassa. A MAKE szerint kontraproduktív, ha a 23 kerület különböző szabályokat hoz, miközben a rövid távú lakáskiadás Budapest egészének turizmusát és gazdaságát érinti. Közben a GuestGuru Kft. nemrég nyilvánosságra hozott adatbázisa szerint – mint arról a Népszava is beszámolt – minden harmadik budapesti rövid távú szálláshely szabálytalanul, illetve feketén működik.

Terézvárosban közben papíron mintegy 2500 szálláshely esett ki a piacról, ám Schumicky Balázs szerint ezek egy jó részét továbbra is kiadják, más része pedig egyszerűen üresen áll. Miközben „a kerületi vendéglátóhelyek forgalma bezuhant, és a legkisebb szállásadókat tönkretette a kerület, a nagyobbak sikeresen minősítik át magukat hostellé, panziókká” – tette hozzá az egyesületi elnök, kiemelve, hogy a kerületben napi problémát jelentenek az üres lakásokba beköltöző hajléktalanok, droghasználók és tolvajok is.

A legális szállásadók szerint a szabályozásnál azt is figyelembe kell venni, hogy a budapesti vendégéjszakák mintegy 40 százaléka a magánszálláshelyeken realizálódik. A legálisan működő szállásadók adót és turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetnek, miközben az illegális szálláshelyek vendégforgalma statisztikailag sem jelenik meg.

A szálláskiadók a kvótarendszer bevezetését tartják a legjobb megoldásnak, hasonlót ahhoz, amire a VIII. és a XIII. kerület készül az eddigi információk szerint. Meg kellene vizsgálni, hogy az egyes szálláshelytípusokból mennyit tart kívánatosnak a szakma az adott területen.

Ez gátat szabna a parttalan növekedésnek, miközben a legálisan működők tovább dolgozhatnának. A feketéző szálláshelyek viszont nem tudnák magukat kifehéríteni, nekik a hosszú távú kiadásra kellene áttérniük. A kiadható napok korlátozása a nemzetközi tapasztalatok szerint kijátszható, ezért Schumicky szerint nem működőképes modell.

További javaslatuk, hogy a szállásadók által befizetett idegenforgalmi adóból részesüljön a főváros – hiszen a város infrastruktúráját is használják a turisták –, és vizsgálják meg, hogy az adó egy másik részéből közvetlenül a társasházak részesüljenek, így lehetőség lenne olyan beruházások finanszírozására, mint például kamera, zajgátló szőnyeg, ami a társasházakban élők mindennapjait könnyítené meg.

A MAKE saját javaslatait eljuttatta az illetékes minisztériumhoz és a Magyar Turisztikai Ügynökség új vezetőjéhez, Csendes Olivérhez is. Az MTÜ-vel a szálláshely-szolgáltatói szektor több szereplőjével együtt már tudott egyeztetni. Schumicky szerint azt is kérték, hogy pártatlan, befolyástól mentes tanácsadó cégek bevonásával vizsgálják meg a budapesti turizmus helyzetét, a rövid távú lakáskiadásnak a lakáspiacra és Budapest gazdaságára gyakorolt hatását, valamint a lehetséges szabályozási döntések következményeit.

A szakmai egyesület szerint a kormányváltás esélyt nyitott arra, hogy az airbnb-zés szabályozását immár – megfogalmazásuk szerint – ne „egyes kormányközeli hoteloligarchák érdekeltségi szempontjai”, hanem nemzetgazdasági érdekek alapján alakítsák. Az új kormány valódi párbeszédet és konzultációt ígért, ezért szerintük érdemes lenne egy évet rászánni a megfelelő modell kidolgozására. Közben Budapest turisztikai versenyképességével is vannak gondok. A forint erősödése önmagában is drágította a fővárost a külföldiek számára, éves alapon mintegy 13 százalékkal. A szolgáltatások színvonala azonban nem emelkedett ezzel párhuzamosan, miközben a belváros közbiztonsági és szociális problémái már a vendégértékelésekben is megjelennek. 

A nyár kiemelt eseményei közül a BL-döntő sokat segített a késő tavaszi forgalmon, a Forma–1 pedig közel telt házzal zajlott. A nagy koncertek – köztük a Coldplay, az Imagine Dragons és a Metallica fellépései – szintén megdobták Budapest turizmusát. Az árakat azonban a szállásadók nem tudták érdemben emelni, az euróban árazók pedig a forint erősödése miatt veszteséget is realizálhattak.