Csaknem húsz jelenlegi és korábbi katonatisztről kezdhetett információt gyűjteni a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, mert őket gyanították a Szuvák Attila ideiglenes vezető kinevezése után megjelent HVG-cikkek forrásainak – írta Panyi Szabolcs, a VSquare újságírója a Substack-oldalán.
Állítása szerint ehhez a KNBSZ saját, engedélyköteles titkos információgyűjtési eszközeit, valamint korlátozott adatgyűjtő és megfigyelési képességeit is felhasználhatta.
A HVG a nyáron cikksorozatban foglalkozott Szuvák Attila kinevezésével. A lap hadseregbeli és szolgálati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy kinevezését megdöbbenés és értetlenség fogadta, mert forrásai nem tartották megfelelőnek szakmai felkészültségét a tisztségre. Beszámolt arról is, hogy Szuvák Attila algériai magyar katonai attaséként állítólag engedély nélkül átkutatta a magyar nagykövet irodáját. A nagykövet és a Külügyminisztérium tiltakozása után hazarendelték, később pedig félreállították. A HVG szerint a köztársasági elnök hivatala a tábornoki előléptetését is megtagadta.
Bukott ezredest helyezhet a Tisza a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat éléreNem támogatta a Sándor-palota a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetőjének tábornoki kinevezésétPanyi Szabolcs azt írta, a cikkek megjelenése után a KNBSZ-nél olyan tisztekről kezdtek információkat gyűjteni, akiket a kiszivárogtatások lehetséges forrásainak tartottak. Az újságíró ezt annak jeleként értékelte, hogy tovább él az a korábbi gyakorlat, amelyben titkosszolgálati eszközöket újságírói források felderítésére használnak.
A KNBSZ és a Honvédelmi Minisztérium a hírlevél kiküldése előtt nem válaszolt Panyi Szabolcs kérdéseire. A minisztérium később azt közölte, nincs tudomása arról, hogy jelenlegi vagy egykori katonák, illetve KNBSZ-tisztek bármely médiatartalom-szolgáltatónak szolgáltatást nyújtanának, ezért a feltett kérdésekre nem tud érdemi választ adni. Egyben azt kérték, hogy ha az újságírónak van ilyen információja, ossza meg az illetékesekkel.
A HVG saját állásfoglalásában azt írta, minden más elé helyezi a forrásvédelmet. A lap szerint a független sajtó vélt vagy valós kapcsolatainak megfigyelése és esetleges megfélemlítése szakmailag és erkölcsileg is elítélendő, az ilyen gyakorlatnak pedig a szabad nyilvánosság érdekében meg kell szűnnie.
