„Azt már biztosra lehet mondani, hogy tárgyalni kell a minimálbérről. A makroszámok nem olyanok, mint amik a dokumentumban szerepelnek” – mondta a Népszavának Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
A szakszervezeti vezető szerint szeptemberben meg kell kezdeni az egyeztetéseket. Hozzátette, hogy a kormány is jelezte, hogy a minimálbérhez kapcsolódó adók változása miatt szükség lesz erre. Ugyanakkor a munkavállalói oldal közben nem változtatott az álláspontján, s továbbra is azt szeretnék, hogy 2027 végére – az ígértek szerint - a minimálbér elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
A tárgyalás szükségessége azonban nem csupán az adószabályok változásából következik.
A 2024 novemberében aláírt hároméves bérmegállapodás mögött ugyanis mára egy olyan gazdasági pálya maradt, amelynek a fontosabb számai távolról sem teljesültek.
A megállapodás szerint 2025-ben 3,4, 2026-ban 4,1, 2027-ben pedig 4,3 százalékos GDP növekedésre építették, ami valóban köszönő viszonyban sem lett/lesz a valósággal. Az inflációra mindhárom évben 3 százalékot vártak, a bruttó átlagkeresetek növekedését pedig 8,7, 7,6, illetve 7,4 százalékra tették. Így 2025-ben 290 800, 2026-ban 328 600, 2027-ben pedig 374 600 forintot rögzítettek, amiből mindössze az első év került tető alá. Tavaly szintén a tervektől messze elmaradó makropálya miatt végül a 2026-ra a tervezett 13 helyett 11 százalékos növekedést hoztak össze a felek.
Hiába az Orbán-kormány győzelmi jelentése, továbbra is a sereghajtók között van az EU-ban a magyar minimálbérA valóság mást hozott
A magyar gazdaság 2026 első felében mindössze 1,7 százalékkal bővült, miközben ahogy jeleztük, az idei évre a megállapodás 4,1 százalékos növekedéssel számolt. A különbség ordító.
A bérek valamivel jobban tartják magukat. Júniusban a bruttó átlagkereset 7,1 százalékkal, a rendszeres bruttó átlagkereset 7,9 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi még valamivel meg is haladja a 2026-ra prognosztizált 7,6 százalékot. Ám egyetlen mutató kedvezőbb alakulása nem írja felül a teljes gazdasági pálya kudarcát.
A hároméves béralku egyébként tartalmazott vészféket. Kimondta, hogy ha a gazdasági mutatók tényadatai jelentősen eltérnek a prognózistól, újra kell tárgyalni a következő évi minimálbér-emelést. El is jutottunk idáig.
Csúszik a bértranszparencia bevezetése, lassult a cégek felkészüléseÍgy jött össze a megállapodásban szereplő 328 600 forintos minimálbérrel szemben a 322 800 forintos „valóság”. A 2027-re vállalt 374 600 forint innen nézve szinte egy illúzióval ér fel. A jelenlegi minimálbérhez képest ugyanis több mint 16 százalékos emelést kellene végrehajtani egyetlen év alatt ehhez a szinthez.
Ennek fényében – hasonlóan a szakszervezetekhez - számos elemző, egyebek mellett Virovácz Péter, az ING Bank vezetőjének véleménye sem mondható váratlannak, amely a még mindig érvényben lévő hároméves bérmegállapodás egyértelműen felülvizsgálatra szorul. A jövő évre tervezett szja-változások fényében viszont nem lenne meglepve, ha a bruttó minimálbérek az elmúlt években megszokotthoz képest jóval csekélyebb, csupán alacsony, egy számjegyű mértékben növekedne.
Ha ezt irányadónak tekintjük, akkor a jelenlegi 322 800 forintos minimálbér 8–9 százalékos növelése nagyjából 349–352 ezer forintos összeget eredményezne.
Nagyon nagyot kellene lépni
A szakszervezetek által elvárt 50 százalékos cél ennél jóval magasabbra teszi a lécet. A KSH legfrissebb adata szerint a rendszeres bruttó átlagkereset júniusban 708 600 forint volt. Ha ez a következő időszakban a jelenlegihez hasonló ütemben emelkedik, s ezt vesszük alapul, akkor 2027-ben nagyjából 380 ezer forint körüli minimálbérre lenne szükség ahhoz, hogy az elérje a rendszeres bruttó átlagkereset felét. Ez a jelenlegi 322 800 forinthoz képest mintegy 18 százalékos emelést jelentene.
A különbség nem pusztán néhány tízezer forint. A hároméves bérmegállapodás egyik legfontosabb politikai állítása ugyanis éppen az volt, hogy kiszámítható jövedelempályát ad a legalacsonyabb keresetűek számára. Ehhez képest alig két év alatt ott tartunk, hogy az eredeti számoktól merőben eltérőek is kialakulhatnak, arról nem beszélve, hogy időben igencsak kétségessé válik az előző kormány által ígért, a rendszeres bruttó bérhez viszonyított 50 százalékos szint megvalósulása.
Nincs mit szépíteni, szegények a magyarokNem azzal van a baj, hogy egy gazdasági prognózis nem jön be. Előrejelzéseket azért készítenek, hogy aztán a valóság alapján korrigálják őket. A probléma az, hogy az Orbán-kormány olyan hároméves béralkut kötött, amelyhez a gazdasági növekedésre vonatkozó elemek a megkötés pillanatában sem voltak valósak.
Figyelve a szakszervezetek elvárását, a minimálbér jövő évi összege a Tisza-kormány komoly gazdaságpolitikai próbája is lehet.
Nagyot fékezett a béremelkedés üteme