Budapest;állatkert;villanyszámla;látogatók;Hanga Zoltán;biodóm;

Negyvenmilliós villanyszámla és 160 ezer látogató: így zárta az első nyarat a megnyitott Biodóm

Csaknem 160 ezren keresték fel a Biodómot júliusi megnyitója óta – tudta meg a Népszava. A Városi Oázist az extrém hőség idején se zárták le. Júliusban 40 millió felett volt a villanyszámla.

Több mint hétéves hányattatás után, az eredeti tervnél sokkal szerényebb tartalommal, afféle fedett városi oázisként, de végre állandó jelleggel megnyílt július elején a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) részeként felépült, évek óta félkészen álló Biodóm.

Az állatkert főigazgatója, Sós Endre a megnyitón nem tagadta: nem azt kapják a látogatók, amit egykoron ígértek nekik, de legalább az év mindennapján betérhetnek ebbe a „közösségi élménykomplexumba”.

Karácsony Gergely főpolgármester, Gajdos László élő környezetért felelős miniszter és Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója a megnyitón Karácsony Gergely főpolgármester, Gajdos László élő környezetért felelős miniszter és Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója a megnyitón Karácsony Gergely főpolgármester, Gajdos László élő környezetért felelős miniszter és Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója a megnyitón Karácsony Gergely főpolgármester, Gajdos László élő környezetért felelős miniszter és Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója a megnyitón Karácsony Gergely főpolgármester, Gajdos László élő környezetért felelős miniszter és Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója a megnyitón Karácsony Gergely főpolgármester, Gajdos László élő környezetért felelős miniszter és Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója a megnyitón

A 350 millió forintos költséggel kialakított, nagyjából 1 hektáros térben több ezer növényt ültettek el, bár ezek egyelőre nem hatnak burjánzó vadonként. Van viszont 14 méteres vízesés és harminc élethű, életnagyságú őshüllő, a legnagyobb 25 méter hosszú és 12 méter magas, néhány közülük mozog is a növények és a kupolákat átszelő „folyó” partján. Elefánt, orrszarvú és cápa helyett többek között arcán és állán fehér pamacsos hulmán (majom), sarkantyús teknős, bali seregély, különleges Fülöp-szigeteki pávafácán, luzoni kéregpatkány, madagaszkári laposfarkú gekkó költözött a különleges fóliamembránnal borított kupola alá.

A Városi Oázis a fővárosi állatkert részeként működik, az oda váltott belépőjeggyel látogatható. A Biodóm látogatottságáról nincsenek pontos számai az állatkertnek, de méréseik alapján a látogatók kétharmada bemegy a Biodómba is.

„Júliusban 154 ezer, augusztusban pedig a múlt vasárnapig 97 ezer látogató kereste fel az állatkertet. A Biodómnak így a megnyitás óta legalább 160 ezer látogatója volt, amiből a júliusra jutó látogatószám mintegy 100 ezer fő lehet” – válaszolta a Népszava kérdésére Hanga Zoltán, a FÁNK szóvivője.

„Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk, sok embernek tetszik az új létesítmény, illetve örülnek annak, hogy jelentős előrelépés történt a Biodóm ügyében. De szinte mindenki hozzáteszi, hogy várják a folytatást, így például az elefántok, a fókák átköltözését és persze az akváriumi rész megnyitását is” – mondta Hanga Zoltán, aki azt sem hallgatta el, kaptak kritikus észrevételeket is, főként amiatt, hogy „kevés az állat”.

A szóvivő azonban felhívta a figyelmet, hogy már most jó pár érdekes faj van a Biodómban.

„Az elégedetlen látogatók szinte mindegyikéről kiderül, hogy arra számított: a Biodómmal kapcsolatos összes probléma megoldódott, és az eredeti tervek szerint nyílt meg a létesítmény. Ennek az elvárásnak azonban nem tud megfelelni a Biodóm, de tovább dolgozunk rajta” – tette hozzá.

A Népszava kérdésére válaszolva azt is elmondta, az extrém forró napokon sem zárták be a létesítményt, a Biodóm folyamatosan üzemelt, mind a gyűjtemény, mind a látogatók számára biztosítani tudták a szükséges klimatikus feltételeket anélkül, hogy az előzetesen kalkulált várható maximális villamosenergia-költséget meghaladták volna.

A Biodóm hűtési rendszere a rendkívüli kánikula idején is jól bírta a külső környezet hőterhelését. Ezt azért trópusi-szubtrópusi klíma szinten kell érteni. A belső hőmérsékletet kezdetben 28-30 °C között volt, míg a legforróbb kánikulában 32 °C-os felső értékkel működtették a rendszert. Így a Biodóm belső terében 6-8 °C-kal alacsonyabb volt a hőmérséklet, mint kívül. „Ezzel tudtuk egyensúlyban tartani a hűtési rendszerek működését, a látogatói komfortot, a gyűjteményi igényeket és az észszerű energiafelhasználást” – magyarázta Hanga Zoltán.

A Biodóm hűtését egyébként több megoldással biztosítják. A fényáteresztő fóliafelület déli oldalán elhelyezett árnyékoló vitorlák eleve csökkentik a napsugárzás hatását és az épület felmelegedését. A tetőn lévő nyílások megnyitásával a meleg és a hideg levegő közti fajsúlykülönbség alapján energiafelhasználás nélkül hoznak létre légáramlást az épület aljából a tető felé. Kánikulában ez persze nem volt elég, akkor be kellett kapcsolni az aktív hűtési rendszert.

Az előzetes kalkulációk alapján a Biodóm havi villanyszámlája – a hőmérséklettől és más körülményektől függően – havi 10 és 40 millió forint között alakul. Július hónapban, amikor a legmelegebb hetek voltak, a Biodómban felhasznált villamos energia költsége összes 40 017 200 forint volt, de ebben minden más elektromos fogyasztó is benne van, nemcsak a hűtési rendszer. 

Az összeg így is megfelelt az előzetesen becsült legmagasabb értéknek, miközben egymás után dőltek meg a melegrekordok. Az augusztus havi összeget még nem ismerik, de az már most látszik, hogy a múlt havinál lényegesen alacsonyabb lesz.

Az átadón elhangzottak szerint olyan négy évszakos teret akartak létrehozni, amely a téli hidegben és a nyári melegben is teret ad a feltöltődésre. A terület egy része bevallottan ideiglenes kialakítású, amelyet újabb források bevonása után formálnak véglegesre. A továbblépéshez újabb százmilliókra lenne szükség, míg az eredetihez hasonlatos befejezéshez tízmilliárdokra. A Biodóm megnyitásával legalább évi százezer plusz látogatóra számítanak. (2024-ben 1 millió 120 ezer látogatót fogadott a FÁNK.) A több jegy eladásából származó bevételre nem csak a tervezett fejlesztések miatt lesz nagy szükségük. A Biodóm megnyitásával a korábbi évi 523 millió forintos üzemeltetési költség várhatóan 200 millióval emelkedik majd, amit az állatkertnek kell kigazdálkodni.

„Már az is eredmény lesz, ha sikerül a repülőt kihúzni a dugóhúzóból” – véli Svéd Tamás, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára lapunknak adott interjújában.