oktatás;kommunikáció;Civil Közoktatási Platform;Lannert Judit;

Jobb kommunikációt vár az oktatási tárcától a Civil Közoktatási Platform

A több mint ötven szervezetet tömörítő CKP szerint a minisztériumnak nyilvánosan és egyértelműen meg kellene magyaráznia, hogy egy-egy szakmai javaslat éppen miért nem megvalósítható.

Tudomásul vesszük, hogy sok esetben jogtechnikai okokból nem lehet megoldani az ideális szabályozást, azonban fontos lenne előre látni, hogy milyen keretekben lehet, érdemes gondolkodni, hiszen a vélemények kialakítása sok munkával, egyeztetéssel jár. Az erre fordított munka más javaslatok kidolgozásától veszi el az időt, energiát – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP), miután az Országgyűlés kedden elfogadta a köznevelési törvény különböző módosításait.

Jelezték: a kedden elfogadott törvénymódosításban nem vették figyelembe a CKP javaslatainak többségét, így például nem történt meg szakképző intézmények bevonása a köznevelési szabályozásba, az igazgatói pályázatok esetében a fenntartó továbbra sem köteles a szülők és diákok véleményét kikérni, nem került be az a garanciális elem sem, hogy a miniszternek indoklási kötelezettsége legyen az igazgatói pályázat elutasítása, illetve elfogadása kapcsán. Bár a tárca a következő tanév rendjét is társadalmi egyeztetésre bocsátotta, a CKP javaslataiból ebben az esetben is csak kevés került be a végleges rendeletbe.

A CKP ezért fontosnak tartja, hogy a továbbiakban:

  • a minisztérium a javaslatok beérkezése vagy a jogszabály megjelenése után nyilvánosan kommunikáljon arról, hogy a javaslatokat miért nem lehetett megvalósítani;

  • jelezze, hogy az elutasított javaslatok közül melyekkel ért egyet, melyek igényelnek további vizsgálatokat, melyek oldhatók meg jogi szabályozás nélkül, melyek megvalósítása várható a későbbiekben;

  • lehetőség szerint már a jogszabályok vitára bocsátásakor jelezze a korlátozó tényezőket.

Hangsúlyozták: ha a véleményeket nem építik be, de ezek a kommunikációs lépések elmaradnak, az nagyban csökkenti a véleményezők motiváltságát, és kevesebb vélemény fog beérkezni – pedig a cél éppen az lenne, hogy minél több nézőpont jelenjen meg a szabályozásnál.

Jelentős mértékű frusztráció gyülemlett fel a roma értelmiségben és a roma civil szférában – indokolta Kadét Ernő, a Roma Sajtóközpont vezetője, hogy miért szaporodnak a kritikák a Tisza-kormány romaügyi politikájával szemben.