A Fidesz egyetlen jelen lévő képviselője, Hegedűs Barbara sem szólt hozzá a teljes nevén „Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvény (röviden iratnyilvánossági vagy „ügynöktörvény”) javaslathoz, így az érdemi részletes vita nélkül ment át a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának szerdai ülésén.
A törvényt még júliusban nyújtotta be az igazságügyi miniszter, illetve Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes, és a tervek szerint közvetlenül az 1956-os forradalom évfordulója előtt lépne hatályba.
Megjelent a törvénytervezet az ügynökakták feltárásáról, bárki hozzászólhat„Évtizedek óta fennálló igény erősödött meg a nemzetbiztonsági iratok kutathatóságáról. (...) Cél volt, hogy a titkosítás felülvizsgálata megtörténjen, illetve az iratok szélesebb köréhez férjenek hozzá” – mondta el a bizottság előtt az igazságügyi tárcától Gárdos-Orosz Fruzsina államtitkár.
A törvényjavaslat alapján az egykori pártállami állambiztonsági szervezetek iratait fő szabály szerint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára veheti át. Kivéve azokat, amelyekre „a közfeladatot ellátó szervnek ügyviteli szempontból még rendszeresen szüksége van”.
Az iratokat várhatóan anonimizáltan bárki nyilvánosságra hozhatja, illetve ha a titkosszolgálati iratokban szereplő személy már öt éve meghalt, úgy az adatai – néhány kivétellel – akár névvel is megismerhetőek. Ilyen kivételek például a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a vallási vagy más világnézeti meggyőződésre, az egészségi állapotra, káros szenvedélyre és szexuális életre vonatkozó adatok. Ezek az érintett halálozási évét követő hatvan évig névtelenül sem ismerhetőek meg.
Interneten is kereshetővé tennék az állambiztonsági iratok egy részétAnnak eldöntésére, hogy mely iratokat kell személyiségi vagy nemzetbiztonsági okokból továbbra is titokban tartani, létrejön a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság, amelynek elnökét a parlament választja. A 13 tagú testületbe emellett négy tagot delegálnak a jelenlegi belbiztonsági titkosszolgálatokat felügyelő bel- és hadügyminiszterek. Hat tagot a kultúráért felelős miniszter jelöl az elmúlt rendszer működésének és titkosszolgálati tevékenységének feltárásában kiemelkedő szakértelemmel bíró történészek, levéltárosok, illetve az információs jogokkal vagy a minősített adatok védelmével foglalkozó jogászok közül. További két tagot a parlamenti ellenzéki képviselőcsoportok delegálhatnak.
A tervek szerint a bizottság kétévente fogja felülvizsgálni az iratokban lévő, nemzetbiztonságot is érintő adatok minősítését.
Kivételek jócskán lesznek. Annak az adatnak a titkosítása tartható majd fenn, amely:
olyan személyre vonatkozik, aki 2020. január 1-je után a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozott vagy azokkal titkosan együttműködött,
olyan tevékenységre vonatkozik, amely miatt az érintettet külföldön kiutasítás, beutazási tilalom vagy büntetőeljárás fenyegetné,
olyan állambiztonsággal együttműködő személy személyazonosságának felfedéséhez vezet, akinek megismerése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit,
nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalását,
nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarország és valamely európai uniós, illetve az Európai Gazdasági Térségben vagy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében részes tagállam közötti viszonyt vagy sértené Magyarországnak a határon kívül élő magyarokért viselt felelőssége érvényesítéséhez fűződő érdekeit.
Azaz leegyszerűsítve: ha az iratokban szereplő ügynökök, tartótisztek esetleg ma is kémkednek vagy abban az esetben, ha már ugyan nem aktívak, ám a rendszerváltozás és 2020 között egy külföldi titkosszolgálat vagy NATO-társszolgálat beszervezte őket, nem kerülhet nyilvánosságra a személyazonosságuk.
