Interneten is kereshetővé tennék az állambiztonsági iratok egy részét

Digitálisan, kereshető formában tenné szélesebb körben hozzáférhetővé az egykori állambiztonsági szolgálatok iratanyagának törvényben meghatározott részét a kormány törvényjavaslata.

A Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter által kedden este benyújtott törvényjavaslat a 2003-ban elfogadott törvényt váltaná fel. Hatálya egyebek mellett a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségénél és elődszerveinél, a katonai felderítés és elhárítás korábbi szervezeteinél, valamint az egykori állambiztonsági nyilvántartásokban keletkezett iratokra terjedne ki. Ide tartoznának az internálásokkal, kényszermunkával, közbiztonsági őrizettel és kitelepítéssel kapcsolatos, 1945. január 1. és 1960. április 1. közötti dokumentumok is.

A javaslat főszabályként lehetővé tenné, hogy bárki anonimizált formában megismerje és nyilvánosságra hozza a levéltárban kezelt iratokat. A megfigyelt személy továbbra is hozzáférhetne a rá vonatkozó adatokhoz, valamint megismerhetné annak az állambiztonsággal együttműködő személynek vagy hivatásos alkalmazottnak a természetes személyazonosító adatait is, aki róla jelentett vagy az ügyével foglalkozott. Az elhunyt megfigyelt vagy harmadik személy hozzáférési jogát meghatározott feltételekkel a hozzátartozója is gyakorolhatná.

Az érintettek adatai főszabály szerint a halálozási évüket követő öt év után válnának anonimizálás nélkül megismerhetővé. Ismeretlen halálozási időpontnál a születéstől számított kilencven, ismeretlen születési és halálozási dátumnál az irat keletkezésétől számított hatvan év lenne a védelmi idő. Ennél szigorúbb szabály vonatkozna többek között a vallási meggyőződésre, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre és a szexuális életre vonatkozó adatokra.

A levéltár honlapján digitálisan, a hozzáférő személy azonosítása nélkül, korlátozástól mentesen és kereshető formában kellene közzétenni a törvényben meghatározott dokumentumokat, a meg nem ismerhető adatok kivételével. Közérdekből nyilvános adattá válna a hatos kartonokon szereplő információk törvényben meghatározott kivételeken kívüli része, a B-naplók teljes adattartalma, valamint a B-dossziék meghatározott kivételeken kívüli valamennyi adata. A kötelező digitális közzététel nem terjedne ki például az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vagy a szexuális irányultságra vonatkozó érzékeny személyes adatokra. Ugyancsak nyilvánosak lennének a mágnesszalagokon tárolt adatok nem minősített leíró adatai.

A hatos kartonok és a mágnesszalagokon tárolt adatok meghatározott részét a törvény hatálybalépésekor, a B-naplók és B-dossziék adatait pedig folyamatosan, de legkésőbb 2026. december 31-ig kellene közzétenni.

A tudományos kutatók számára egyszerűsödne a hozzáférés, mert nem lenne szükség a levéltári törvényben szereplő támogató állásfoglalás csatolására. A faji eredetre, a nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a vallási vagy más világnézeti meggyőződésre, illetve az egészségi állapotra vonatkozó adatokat a védelmi időn belül főszabály szerint csak betekintéssel vagy anonimizált másolatban lehetne megismerni. Anonimizálatlan másolat meghatározott, a megfigyelés céljához vagy az állambiztonsági szervek működéséhez kapcsolódó esetekben lenne kiadható, ha a kutató nyilatkozna arról, hogy az adatok megismerése a kutatásához valószínűsíthetően szükséges.

A még minősített dokumentumok felülvizsgálatát a már létrehozott, 13 tagú Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság támogatná továbbra is. A testület javaslatot tenne a minősítés megszüntetésére, munkájáról pedig rendszeresen nyilvános jelentést kellene közzétennie. Azokat az iratokat, amelyek minősítését megszüntették, haladéktalanul át kellene adni a levéltárnak.

A törvény 2026. október 20-án lépne hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályukat vesztenék a korábbi szabályozás alapján tett, az adatok kutathatóságát tiltó nyilatkozatok.