Spanyolország;migránsok;uniós segély;Ceuta;

Az Európai Unió ellenálló képességét tette próbára a ceutai válság

Videókonferenciát tartottak kedden az EU27-ek belügyminiszterei a múlt hétvégi ceutai migrációs válság kapcsán, amely a tagállamok között is komoly feszültséget szült, a spanyol vezetés pedig bírálatok kereszttüzébe került. Brüsszel támogatja Madridot, a schengeni egyezmény felfüggesztése lekerült a napirendről.

Az Európai Unió segítséget, többek között sürgősségi pénzügyi támogatást nyújtott Spanyolországnak, hogy segítsen megerősíteni a külső határok védelmét Ceutában – jelentette ki Magnus Brunner, az EU migrációs biztosa kedden. A tagállamok vezetői videókonferencia keretében egyeztettek a ceutai válság kapcsán, az ülés végén Brunner sajtótájékoztatón ismertette a belügyminiszterek megállapodását.

Amint arról a Népszava is beszámolt, múlt hét végén mintegy vezényszóra több mint 72 ezer ember özönlött váratlanul Marokkóból Spanyolország észak-afrikai autonóm városába, a 83 ezer lakójú Ceutába. Bár a spanyol hatóságok megfékezték az áradatot, az illegális határátkelők közül senki sem jutott el Spanyolország európai területére vagy más uniós tagállamba, a ceutai drámából pillanatok alatt uniós válság lett, több uniós kormányzat, de elsősorban Olaszország és Dánia azonnal a belső schengeni ellenőrzések visszaállítását követelte, Róma meg is tette Spanyolország felé.

Pedro Sánchez kormánya már azzal komoly bírálatokat váltott ki, hogy több száz ezer illegális bevándorló spanyolországi letelepedését legalizálta, a bírálók szerint az egyelőre nem ismert okokból bekövetkezett ceutai roham is a Sánchez-kormány migránspolitikájának egyenes következménye.

Magnus Brunner migrációs biztos sajtótájékoztatóján azt mondta: a ceutai válságot az embercsempész bűnszervezetek hálózatai és a közösségi médiában terjedő félrevezető információk szították. Arról nem beszélt, hogy ebben volt-e szerepük a marokkói hatóságoknak.

Spanyol politikusok sora állította, hogy a történtekben szerepet játszott a marokkói kormányzat is, amely az utóbbi években rendeződött spanyol-marokkói kapcsolatok és biztonsági együttműködés ellenére most zsarolásra használta a kialakult helyzetet. Erre ugyan nincs bizonyíték, az viszont kétségtelen, hogy a rabati kormányzat sokáig passzív szemlélője volt állampolgárai Ceuta elleni ostromának. 

Másrészt minden jel külső beavatkozásra, szervezett diverzióra utal, hiszen az

egyáltalán nem jellemző semmilyen migrációs hullámra, hogy a menekültek pénz, telefon és mindenféle csomag nélkül érkezzenek. Ceutában azonban ez történt, zömében tizen- és huszonéves fiatal férfiak érkeztek úszva, egyesek egy szál nadrágban, meztelen felsőtesttel, mintha délutáni strandolásra érkeztek volna. Szétnéztek, amikor pedig tudatosult, hogy nincs automatikus bejutás az EU-ba, ugyancsak úszva hazamentek.

Brunner szerint Európa „ellenálló képességét” tette próbára a spanyol enklávéban, Ceutában kialakult válság, de az EU „sikeresen állta ki ezt a próbát”. „Ez az eset próbára tett minket: egyrészt a gyors reagálás tekintetében, másrészt a szolidaritás terén, de a dezinformációval szembeni ellenálló képességünk tekintetében is” – hangsúlyozta az uniós migrációs biztos. Brüsszel támogatást - beleértve a sürgősségi anyagi támogatást is - ajánlott fel Spanyolországnak a ceutai határvédelem megerősítésére.

Az európai uniós szolidaritás, mint írtuk, eléggé törékenynek bizonyult, de túlélte - egyelőre. Arról már Laurent Nunez francia belügyminiszter számolt be, hogy a belügyminiszterek értekezletén minden tagállam képviselője egyetértett abban: a schengeni térség „nem a probléma, hanem inkább a megoldás”, és sajnálatát fejezte ki a válság kapcsán kialakult „nézeteltérések” miatt.

A schengeni együttműködés Spanyolországgal való felfüggesztését javasoló Dánia belügyminisztere külön közleményben jelentette be, hogy Koppenhága elégedett a gyors és hatékony spanyol válságkezeléssel. Dánia revidiálta álláspontját, és már nem a spanyolok kizárását szorgalmazza a schengeni együttműködésből, hanem a külső közös határok védelmének megerősítését. A dán javaslatot mind a 27 tagállam támogatja.

Donald Trump amerikai elnök Iránnal kapcsolatos lépései kirobbanthatják a harmadik világháborút, és ebben a konfliktusban a Hormuzi-szoros a legveszélyesebb üzemanyag – állítja a kinevezése óta a nyilvánosság előtt még soha meg nem jelent új iráni legfelsőbb vallási vezető tanácsadója. A globális energiabiztonságot veszélyeztető válságot az amerikai katonai fellépés képtelen orvosolni, az elnök folyton változó álláspontja pedig a diplomáciai megoldást lehetetleníti el.