Ellentmondásos információk jelennek meg annak kapcsán, hogy éppenséggel folynak-e tárgyalások az Egyesült Államok és Irán között, a felek harcias nyilatkozatai nem csitulnak. A katari külügyminisztérium ma délben annyit jelzett, hogy zajlanak az erőfeszítések, a felek közvetítők segítségével diplomáciai megoldást keresnek a Hormuzi-szoros újranyitására. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter kedd reggel a CNBC-nek nyilatkozva azt mondta, tárgyalnak, akár még kedden megállapodhat Irán és az Egyesült Államok a Hormuzi-szoros újranyitásáról. Donald Trump azonban kedden még nem nyilatkozott az ügyben.
Az eszkaláció állandó veszélyét magában hordozó konfliktus átláthatatlan káoszában a térség államai és az olajexportáló országok rendre önállóan keresik a megoldásokat, amelyek legalább részben szavatolják a térség biztonságát és a nemzetközi kereskedelem és olajellátás zavartalanságát. Részmegoldás azonban nincs a globális válságra.
Amint arról a Népszava is beszámolt, az amerikai elnök váratlanul lefújta a vasárnap bejelentett „masszív megsemmisítő támadásokat” Irán ellen, majd azt közölte, hogy hétfő délután új tárgyalások kezdődnek az Egyesült Államok és Irán között a Hormuzi-szoros és az iráni atomprogram kérdéseiben. „Ez az utolsó lehetőség Irán számára, hogy aláírjon egy jó dokumentumot” – mondta az elnök, aki azonban sem a tárgyalások helyszínét, sem annak résztvevőit nem nevezte meg.
Irán konkrétan cáfolta az amerikai elnök bejelentését, a teheráni külügy azt állította, hogy nem kezdődtek tárgyalások, az iráni fél semmiféle találkozóra nem készül, nem küld tárgyalókat külföldre és nem fogad külföldi küldöttséget a közeljövőben.
Az amerikai elnök szokása szerint kedvenc közösségi platformján, a Truth Socialön válaszolt, „hihetetlenül kétszínűnek” nevezte az iráni vezetést, és azt állította, hogy a tárgyalások újrakezdését Irán kezdeményezte.
Tárgyalások indulnak Washington és Teherán között vagy mégsemAz események Teheránt látszanak igazolni. Iráni-amerikai közvetlen tárgyalásokról nem érkeztek hírek, az amerikai CNBC-nek nyilatkozó Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint viszont valamiféle egyeztetések zajlana,k és még a keddi napon megszülethet a Hormuzi-szoros zavartalan forgalmát helyreállító megállapodás a felek között. Arra a kérdésre, hogy ingyenes marad-e az a hajók átkelése a szoroson, az amerikai tisztségviselő csak annyit mondott, hogy „szabad lesz” a forgalom.
A Hormuzi-szorosban hétfőn egy ismeretlen eredetű lövedék eltalált egy libériai zászló alatti teherhajót, ami azonnali reakcióra késztette Teheránt. Mohsen Rezaei, az új iráni legfelsőbb vezető, Modzstaba Hamenei ajatollah tanácsadója az iráni állami televíziónak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy az amerikai „hajók és erők komoly kockázatokkal és veszteségekkel szembesülnek majd”, ha Washington folytatja az iráni kikötők tengeri blokádját. Trump viszont ragaszkodik ahhoz, hogy az amerikai haditengerészet a végleges rendezésig teljes mértékben ellenőrizze a globális energiabiztonság szempontjából létfontosságú Hormuzi-szorost. „Semmi sem jut el Iránba, hacsak mi nem akarjuk, és semmi sem fog átjutni, amíg létre nem jön egy Megállapodás vagy a Teljes Megadás” – írta hétfőn a Truth Socialön.
A Trump-adminisztráció már szárazföldi katonai akciót mérlegel Irán ellen a Hormuzi-szorosnálA helyzet súlyosságát, bizonytalanságát és kilátástalanságát jelzi az iráni retorika egyre magabiztosabbá és fenyegetőbbé válása.
A kinevezése óta mindmáig a nyilvánosság előtt soha meg nem jelent Modzstaba Hamenei ajatollah tanácsadója már a harmadik világháború veszélyéről beszélt a Hormuzi-szoros körüli válság miatt. Leszögezte: Teherán nem engedi meg egy második folyosó megnyitását a Hormuzi-szorosban, az iráni haderő megtámad minden olyan katonai erőt, amely megközelíti azt. Rezaei szerint
Trump lépései kirobbanthatják a harmadik világháborút, és ennek a globális kockázatokat hordozó konfliktusnak a „legveszélyesebb üzemanyaga” a Hormuzi-szoros.
A júniusi, azóta felrúgott amerikai-iráni keretmegállapodást is közvetítő Pakisztán kedden reggel sürgősen meghívta az iráni tárgyalódelegáció vezetőit Iszlámábádba az elakadt iráni-amerikai tárgyalások újraindítására, a pakisztáni és katari tárgyalók mindkét féllel együttműködnek a találkozó időpontjának és helyszínének egyeztetésén - közölte a török Anadolu hírügynökség, de azt még a katari Al-Dzsazíra sem tudja egyelőre, hogyan reagáltak az irániak a meghívásra vagy hogy mikor kerülhet sor a találkozóra.
Donald Trump sem reagált egyelőre a pakisztáni-katari diplomáciai erőfeszítésekre, igaz, ő még nem vonta vissza azon állítását sem, hogy az amerikai-iráni egyeztetések hétfő délután megkezdődtek.
Donald Trump folyton változó álláspontja nemcsak a globális energiabiztonságot veszélyezteti, hanem az Egyesült Államok közel-keleti befolyását és a Republikánus Párt novemberi választási esélyeit is gyengíti. Paul Musgrave, a katari Georgetown Egyetem professzora az al-Dzsazírának azt állította, az amerikai elnök valószínűleg már „ezen a héten” valamilyen megállapodást szeretne kötni Iránnal, de ezt presztízsveszteség nélkül aligha tudja megtenni. A Hormuzi-szoroson és a nukleáris megállapodáson kívül ugyanis továbbra is az a kulcskérdés, hogy az Egyesült Államok képes-e úgy kiszállni ebből a helyzetből, hogy közben megőrizze a tekintélyét és hogy a két fél képes-e olyan megállapodásra jutni, amely Trump számára is elfogadható.
Az elemző szerint Irán gyakorlatilag a markában tartja az amerikai elnököt, aki ki akar szállni ebből a csapdából, csakhogy ez könnyen vesztesnek tüntetheti fel őt.
Trumpnak eddig nem sikerült egyetlen háborús célkitűzését sem teljesítenie - elmaradt az iráni rezsimváltás, nem számolták fel sem az iráni nukleáris, sem a rakétagyártó képességeket. Sőt az általa indított konfliktus olyan globális problémákat szült a Hormuzi-szoros válsága révén, amire korábban nem volt példa és ami az amerikai választók körében is érezteti hatását, és nem várt adut adott Teherán kezébe. Trumpnak most úgy kell szembenéznie a novemberi félidős választásokkal, hogy az amerikai választók körében egyre népszerűtlenebb az iráni háború, elsősorban az emelkedő üzemanyagárak miatt.
Az amerikai közvélemény alakulásának megfordítására bár sok esély már nincs, arra viszont igen, hogy Donald Trump újabb kiszámíthatatlan lépést tesz, növelve az amúgy is totális káoszba fulladó válságot.
Már az al-Dzsazírának nyilatkozó iráni civilek is azzal számolnak, hogy Trump legalább a kongresszusi választásokig nem fog komoly lépéseket tenni az iráni energia-infrastruktúra megtámadására vagy egy szárazföldi támadás indítására, „továbbra is az eddigi játékot fogja játszani, és ide-oda fog ingadozni”.
A Hormuzi-szoros helyzete azonban nem csak az amerikai választásokat befolyásolja. Azt Teherán is megerősítette, hogy a végső szakaszba léptek a szoros feletti ellenőrzésről folyó tárgyalások. A New York Times értesülései szerint a két ország közel áll a megállapodáshoz, amely újranyitná ugyan a háború előtt szabadon használt nemzetközi vízi útvonalat, de az már nem lenne ingyenes. Omán nagy engedményeket tenne Teherán felé, példátlan ellenőrzési jogot biztosítana Irán számára a szoros felett, és lehetővé tenné, hogy a kulcsfontosságú vízi útvonalon áthaladó hajók „szolgáltatási díjat” fizessenek.
Hogy egy ilyen ománi-iráni megállapodás mennyire tudná szavatolni a Hormuzi-szoros forgalmának zavartalanságát és biztonságát, azt nem tudni, de tény, hogy váratlan anyagi erőforrást biztosíthat a teheráni rezsim háborús erőfeszítéseinek támogatására és nehezíti az általános diplomáciai rendezést.
