Ez a hét egyik tábornak se hozott sikert. Pedig alakulhatott volna jobban is. Ha a köztársaságielnök-jelölés kanyarainak a rázkódásai nem billentenek ki a jogállam útjában álló Sulyok és a legfőbb ügyész távozásának sikerszériájából. Ha a Fideszben nemcsak a kibeszélők, hanem a vezérkar is képes önkritikára, értelmezhető stratégiára.
Nem így történt. De a következmények súlya nem hasonlítható össze. A kormányzó erő elbotlott, bakizott. Nem örültünk, megjegyeztük, de a népszerűsége ettől nem fog komolyabban megrendülni. Úgy járt, mint amikor a társasjátéknál egy rossz dobásnál vissza kell lépni pár kockát. A Fidesz viszont kezd kiesni az egész játékból. Amit a tusnádfürdői találkozóból eddig láttunk, ezt mutatja. (Orbán beszéde csak akkor hangzik el, amikör Ön olvassa ezt a cikket, de nagyjából megjósolható.) Külön rosszuleshet nekik, hogy éppen a riválissá és szövetségessé egyforma eséllyel válható Mi Hazánk meghívottja, Dúró Dóra mondta ki: lehet, hogy az egykori kormánypárt teljesen felbomlik.
Az ő meghívásának külön érdekessége van. Mint Németh Zsolt korábban bejelentette, Magyar Pétert nem hívták, mert csúnyán beszél az ellenzékkel. Dúró Dóra viszont „komilfó”, azok után, hogy a könyvdarálástól az autista gyerekek kipellengérezéséig minden durva ízléstelenséget elkövetett.
De nem ez a szeplő a legnagyobb szépséghiba Bálványos orcáján. Már az is elég kínos, amire tavalyról emlékezhetünk: Orbán akkor a 106-ból 80 megnyert körzetet jövendölt, sikeres „digitális honfoglalást”. Rossz jós vagy vesztett politikus persze mindenki lehet, ez még nem erkölcsi kérdés. Az már inkább, hogy az eddigi találkozókon Orbán azt a hazug képet festette magáról: egyedül ő az, akinek a kisujjában a világpolitika, képes átlátni a jövő világtendenciáit. Következésképpen csak ő képes a történelem hullámai között biztonsággal elkormányozni országa hajóját. Ehhez képest mit számít az a néhány ezer ellopott, elvesztett milliárd és elvesztett generáció – sugallta.
Nem csak miniszterelnökként bukott meg. Világpolitikusként is.
Nem igaz, hogy Putyin Oroszországa magabiztos és gyors győztes, rá kell tehát tennünk, szégyenletesen gáncsolva a megtámadott Ukrajnát. Nem igaz, hogy Trump megválasztása csupa jót hoz a magyaroknak. Csak néhány piros baseballsapkát hozott Orbán stábjának. Nem mondom, szép darabok (ha Szijjártó nem is nagyon fogja viselni új kínai munkaadója gálavacsoráján), de a sapkák mellé nem jöttek a remélt adományok és kedvezmények, csak a vámfenyegetések.
Nem igaz, hogy Trump a világ számára áldás. Inkább átok. Nem békét teremtett, hanem újabb, kiszámíthatatlan végű háborút. Orbán szerepe a Trump-féle, egyre funkciótlanabb Béketanácsban egyelőre nem jelent semmit, bár vannak, akik szerint azt reméli: ott kap valami olyan formális funkciót, ami újra némi nemzetközi rangot és legalább informális védettséget ad neki.
Nem igaz, hogy Magyarország ötletszerű szerepvállalásai a harmadik világban (ld. Csád) bármi jót hoztak volna külpolitikánkban. Nem igaz, hogy az Európai Parlamentben a populisták – noha valóban erősödtek – át tudták volna venni a hatalmat.
Nem igaz. Semmi se lett igaz. A keret, amelyben elhelyezte és igazolni próbálta saját politikai lépéseit, szétrepedt.
Csak fokozza a blamát, hogy emberei Tusványoson is összevissza beszélnek: L. Simon nyílt lázadásba ment át, és fideszes szervilizmusról, a polgárság elárulásáról beszél. Navracsics csendesebben kontrázik. A volt miniszterek jobbára el se jönnek. Az alapítók egyike, az erdélyi Toró T. Tibor jövőre már a Tisza-kormány részvételében reménykedik, és bírálja a rendezvény elfideszesedését.
Orbán nyilván hangzatosan előadja majd Ellenzéki nyilatkozatát. Elfeledkezvén arról, hogy
Deák eredetileg megfogalmazott 1847-es szövege olyan értékek mellett tett hitet, amivel a Fidesz épp hogy szembement: törvény előtti egyenlőség, igazi közteherviselés, a kiszolgáltatottak (akkor jobbágyok) felszabadítása, érdemi oktatás.
Ebből nem sok jön ki. Az elnökjelölési bakiból viszont ki lehet kapaszkodni. Az első hiba nem is az volt, amit a kormányfő magára vállalt, az ígért konzultáció átugrása, az elkapkodott eredményhirdetés, hanem, hogy nem tisztázták előre a véleménykérés módját, idejét, lehetőségeit, nem hangsúlyozták, hogy most átmeneti időre keresnek elnököt, ez még nem a közvetlen választás. Ezt jogosan sérelmezték a bírálók.
Értelmes vita folyhatott akörül is, hogy Sólyom típusú, jogtudós elnököt, vagy az általános humánus értékek iránt elkötelezett, sokaknak rokonszenves, Göncz típusú „emberi” elnököt keresünk. De amikor a kommentek között a rejtett vagy nyílt antiszemitizmus is hangot kapott, az már közös szégyenünkké vált. Az egyébként szerintem kitűnő jelölt Polgár Judit nyilván ezért visszakozott. Mindez sebeket hagyott, ahogy a Bárándy Péterrel szembeni hangnem is. Lehet úgy dönteni (és lehet ezt vitatni is), hogy a rendszerváltás jegyében nem akarnak jelölni régi kormánytagot, de egy kitűnő emberről hozzá méltóan kell beszélni.
Ezt itthon helyrehozhatjuk. A bálványosiaknak a visszaút nehezebb lesz.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.