„Oroszország felbocsátott egy második csoportot Rasszvet típusú alacsony Föld körüli pályán keringő műholdjaiból, amelyektől azt várja, hogy a Starlinknek megfelelő műholdas internet-szolgáltatást biztosítsanak. Jelenleg már akár 40 ilyen műhold is keringhet a Föld körül” – írta a Telegramon Szerhij „Villám” Beszkresztnov, az ukrán elnök védelmi technológiai tanácsadója.
Ahhoz, hogy a Bjuro 1440 orosz űripari vállalat által kidolgozott rendszer katonai célokra is hatékonyan használható legyen, Oroszországnak legalább néhány száz ilyen műholdat kell telepítenie – idézte Beszkresztnov bejegyzését a Kyiv Post. Összevetésként a tanácsadó elmondta, hogy az Elon Musk birtokában lévő SpaceX techóriás jelenleg több mint 15 ezer szatellitet működtet, az Eutelsat OneWeb hálózatának mintegy 6-700 műholdja van, míg az Amazonhoz tartozó Project Kuiper eddig 4-500 ilyennel rendelkezik, és távlatilag 4 ezerre tervezi növelni műholdjai számát.
Oroszország azt állítja, hogy a Rasszvet hálózat globális lefedettségű széles sávú internetet biztosít majd, akár 1 Gbps sebességet kínálva előfizetői terminálonként, mindössze 70 milliszekundumos késleltetés mellett.
Nyugati és ukrán elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ilyen paraméterekkel a Bjuro 1440 hálózata jelentős katonai alkalmazások futtatására is alkalmas lesz, titkosított kommunikáció mellett műveletirányítási és -ellenőrzési képességeket, valamint széles körű konnektivitást biztosítva az orosz erők számára.
Bár a projekt évek óta fejlesztés alatt állt, az év elején új sürgetést kapott, miután a SpaceX Kijev kérésére „elvágta” az Ukrajnát növekvő hatékonysággal támadó orosz fegyveres erők Starlink hozzáférését. A lépés jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Ukrajnának idén – 2022 ősze óta először – sikerült a maga javára billenteni az ötödik éve tartó orosz agresszió menetét. Moszkva számára ugyanis súlyos hátrány, hogy miközben Oroszországban elérhetetlenné vált a műholdas internet, az ukrán erők épp a Starlinkhez kapcsolódó drónokkal tudnak nagy hatótávolságú csapásokat mérni például a legfontosabb orosz olajfinomítókra, kihasználva, hogy a hálózat mentes az orosz elektronikus zavarás hatásaitól.
Egyre tragikusabb, amit Vlagyimir Putyin művel Oroszországgal, de kellett hozzá Európa isA Militarnij hírportál szerint az orosz Iksz (X) Holdinghoz tartozó Bjuro 1440 vállalat idén március végén indította útjára a Rasszvet műholdak első, már működőképes csoportját, s ezeket a vállalat saját irányítóközpontja állította pályára és vezérli. (Igaz, a 16-ból egyet azóta, június elején beismerten elvesztettek.)
Az űreszközök saját fejlesztésű platformon épülnek, megújított energiarendszerrel, következő generációs, műholdak közötti lézerterminálokkal, plazmameghajtással. A telepítés jelen állapotát a Bjuro 1440 nagyjából ezer nappal első kísérleti műholdjainak felbocsátása után érte el, némi késedelemmel: az első működőképes műholdak felbocsátását ugyanis 2025 végére tervezték.
Oroszország most nagyszabású telepítést tervez több tucat felbocsátással és a konstelláció gyors bővítésével és azzal az elképzeléssel, hogy a rendszerhez csatlakoztathatók lesznek a vonatok és repülőgépek is.
A hálózat a jelenlegi tervek szerint kezdetben 350 műholdból áll majd, és ebből több mint 250 várhatóan 2027-ig, a kereskedelmi szolgáltatások megkezdéséig telepítésre kerül. 2035-re pedig műholdjaik száma meghaladhatja a 900-at.
A projektet 102,8 milliárd rubellel (körülbelül 1,36 milliárd dollár) támogatja az orosz szövetségi költségvetés a nemzeti adatgazdasági program keretében. A Bjuro 1440 2030-ig további 329 milliárd rubelt (körülbelül 4,36 milliárd dollárt) tervez a megvalósításba befektetni saját forrásaiból.
Alekszej Szelobkov, az Iksz Holding vezérigazgatója a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon június 5-én megerősítette, hogy 2027-re tervezik műholdas internetszolgáltatásuk kereskedelmi forgalomba hozatalát. Arról nem szólt a fáma, hogy az ukrán stratégiai dróncsapások miatt egyre súlyosabb gondokkal küzdő orosz gazdaságnak lesz-e még ereje ezt a tervet megvalósítani.
Ukrajna újabb orosz kőolajszállító hajókra mért dróncsapást