Egy európai polgári kezdeményezés keretében 1,1 millió uniós állampolgár kérte az Európai Bizottságtól, hogy tiltsák be az olyan konverziós eljárásokat, amikkel LMBTQI embereket akarnak „átnevelni”. Májusban adta közre a hivatalos válaszát a Bizottság, amiben az uniós tiltás helyett azt javasolja, hogy a tagállamok maguk vezessenek be tiltást, részletes javaslatokkal pedig 2027-ben fognak előállni.
Az ilyen eljárásoknak – amelyek azon az elképzelésen alapulnak, hogy az emberekből kinevelhető a melegség vagy transzneműség – számos válfaja létezik, a beszélgetős terápiáktól az elektrosokkos kezelésekig. Filó Mariann pszichológus, a Magyar Pszichológia Társaság LMBTQ Pszichológiai Szekció tagja a Népszavának úgy nyilatkozott, hogy ezek minden esetben áltudományos eljárások. Konverziós, reparatív vagy reintegráló eljárásoknak is nevezik ezeket, de minden esetben abból a gondolatból indulnak ki, hogy a szexuális orientációt vagy nemi identitást valahogy meg lehet változtatni.
Ezek a terápiának csak idézőjelben nevezhető eljárások a kívánt eredményt nem érik el, viszont – mint azt Filó Mariann hangsúlyozza –, bizonyítottan növelik a depressziót, sőt az öngyilkossági kísérletek valószínűségét is.
Identitásválsághoz is vezetnek, mivel legtöbbször abból a dogmatikus nézetből indulnak ki, hogy bűn vagy betegség az, ami eltér a többségi szexuális orientációtól vagy nemi identitástól.
Az ENSZ ezeket az eljárásokat kínzásnak minősítette. A szakértők szerint ezek alapvetően két területen fordulnak elő: az egyik a pszichológus-pszichiáter és hasonló „szakértő” által végzett foglalkozások, ugyanakkor gyakoriak a vallási-spirituális közösségekben végzett gyakorlatok is.
Az érintettek számáról biztosat nehéz tudni, de bizonyos kutatások alapján sokakat vetnek alá ilyen kísérleteknek. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által 2023-ban végzett LMBTQI-felmérés szerint
minden negyedik LMBTQI-személy (24%) volt már konverziós eljárás elszenvedője, beleértve a fizikai és szexuális erőszakot, a szóbeli bántalmazást és a megaláztatást is.
Különösen érintettek a transz emberek. Vagyis azok, akiknek a születéskor kijelölt nemétől (férfi vagy nő) eltér az önazonossága vagy önkifejezése. Ezen kutatás szerint a transz személyek közel felét próbálták már „átnevelni”. Filó Mariann részt vett egy 2022-es magyar kutatásban, 500 kitöltő személy közül 54 személy jelölte meg, hogy átélt már valamilyen reparatív eljárást.
Korábban a Lakmusz írt arról, hogy Magyarországon kik azok a személyek és szervezetek, amelyek ilyen eljárásokért kampányolnak. Köztük volt a Rogán-minisztérium által korábban pénzelt Védett Társadalom Alapítvány is, valamint
Magyarországon többször rendezték meg az ilyen eljárásokat támogató IFTCC (International Foundation of Therapeutic and Counselling Choice vagyis Nemzetközi Alapítvány a Szabad Terápiás és Tanácsadó Választásért) konferenciáit.
Az EU-ban létezik egy úgynevezett európai polgári kezdeményezési gyakorlat, amivel, ha legalább egymillió uniós állampolgár aláír egy kezdeményezést, arra az Európai Bizottságnak válaszolnia kell, például egy új jogszabállyal vagy már létező törvények átírásával. A kezdeményezés elindításától egy éve van a szervezőknek, és a népességarányosan meghatározott támogatók számát legalább hét országban el kell érni. Tavaly májusra össze is gyűlt 1,1 millió aláírás, amivel arra szólították föl az Európai Bizottságot, hogy tegyék uniós szintű bűncselekménnyé a konverziós terápiák gyakorlását és módosítsa a diszkriminációellenes szabályokat is. Magyarországról mindössze háromezren írták alá ezt.
A Bizottság idén májusban kiadott hivatalos válaszában azonban nem ebbe az irányba indult: javasolják a tagállamoknak a nemzeti szintű tiltás bevezetését, de uniós tiltást nem kezdeményeznek. A Bizottság szerint az uniós bűncselekménnyé nyilvánítás „nem lenne hatékony”.
A gyakorlatban ez ugyanis sosem történne meg, magyarázta a Népszavának Rémy Bonny, a brüsszeli Forbidden Colours civil szervezet igazgatója.
Az EU-ban létezik az uniós szintű bűncselekmények listája (ezen például terrorizmus, emberkereskedelem, drogcsempészet és más súlyos bűncselekmények szerepelnek), és ezekre lehet létrehozni közös minimum büntetéseket, de ennek a listának a bővítéséhez az összes tagállam egyhangú döntésére van szükség. Ebben a témában viszont nincs esély teljes egyetértésre.
A diszkrimináció elleni fellépésben sincs egység a tagállamok között. Bonny hangsúlyozza, hogy az erről szóló irányelvben 2008 óta nem sikerült megállapodni. És itt nem csak a kelet-európai országok a problémásak: Németország is ellenzi, hogy a megkülönböztetés ellen egységesebben lépjenek föl a tagállamok. Az EU-nak kompetenciája jelenleg csak a szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés esetében van. Vagyis az EU nem tud ma olyan szabályt hozni, ami a nemi identitás (önazonosság) miatti megkülönböztetést tiltana. Így nincs esély olyan uniós szintű szabályra, ami nemcsak a melegeket és leszbikusokat, hanem a transz személyeket is védené.
Rémy Bonny szerint tehát jó irány, hogy a Bizottság a tagállami szintű tiltás felé mozdul el, de ez önmagában kevés. A jogvédő úgy véli, a Bizottság a tagállamok közötti jó gyakorlatok egyeztetésén túl konkrét pénzzel kellene, hogy támogassa például a hatóságok képzését és tájékoztatását. Belgiumban (hét másik uniós ország mellett) ugyan néhány éve már bűncselekmények számítanak ezek a konverziós eljárások, de ha a rendőrök nem ismerik fel ezeket, nem fognak eljárni. Bonny információja szerint Belgiumban két-három ilyen ügyben folyik jelenleg nyomozás, de nincs tudomása arról, hogy bárkit elítéltek volna ezért.
Az ilyen eljárásokat Magyarországon nem tiltja törvény. A Népszava kérdésére a Szociális és Családügyi Minisztérium ugyanakkor azt írta, nincs hivatalos tudomásuk ilyen jellegű tevékenység működéséről.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy a pszichoterápia végzésére jogosult klinikai szakpszichológusok kizárólag az egészségügyi törvény keretei között végezhetik tevékenységüket. A törvény elvárja, hogy a szakember tevékenysége kizárólag tudományosan megalapozott módszeren alapuljon. A jogszabályi és etikai kötelezettségek körében a szakembert emellett olyan általános kötelezettségek is terhelik, mint a beteg vagy kliens tájékozott beleegyezésének beszerzése vagy a nem ártás elve, írták.
Emellett azt hangsúlyozták, hogy amennyiben egy pszichológus tagja a Pszichológusok Társaságának, úgy vonatkozik rá a társaság Etikai Kódexe, amely kifejezetten rögzíti, hogy a pszichológusnak tartózkodnia kell olyan tevékenység vagy megbízatás elvállalásától vagy folytatásától, amelynek célja a kliens szexuális irányultságának és/vagy nemi identitásának, nemi önkifejezésének elnyomása vagy megváltoztatása, valamint biztosítja, hogy a klienst ne tegyék ki erre irányuló kényszerítő eljárásoknak.
A Minisztérium ismeri az Európai Polgári Kezdeményezést, de azt írták, az ezzel kapcsolatos szakmai egyeztetés még nem kezdődött meg.
Filó Mariann szerint ugyanakkor bár minden pszichológusnak föl kell esküdnie az Etikai Kódexre, de mivel a Pszichológusok Társaságának nem kötelező tagja lenni, ezért ez még nem egy valódi tiltás. A pszichológus szerint szükség volna büntetőjogi tilalomra is. Arra vonatkozóan, hogy az új kormány alatt erre lehetőség nyílhat-e, optimistán nyilatkozott: szerinte a legfontosabb, hogy a döntéseket szakmai egyeztetéseken, a hozzáértők bevonásával hozzák meg.
