Fidesz;lemondás;rendszerváltás;Emberi Jogok Európai Bírósága;frakcióvezető;Gulyás Gergely;Alaptörvény-módosítás;Sulyok Tamás;

Orbán Viktor és Gulyás Gergely – korábbi felvétel

Gulyás Gergely: Strasbourghoz fordulhat a Fidesz, de nincs semmilyen beadvány az Alaptörvény hatályba lépésének késleltetésére

Az ellenzéki párt lemondott frakcióvezetője részben azzal magyarázta távozását, hogy így tiltakozott az alkotmánymódosítás ellen, amelynek értelmében ő nem indulhatna a következő választáson.

Semmilyen formában nem egyeztettek Sulyok Tamással, és senki nem irányítja a Fidesz részéről a köztársasági elnök döntését – reagált Gulyás Gergely az ATV Egyenes beszéd műsorában Magyar Péter azon állítására, hogy az ellenzéki párt kézi irányítással érné el a Sándor-palotában az államfő mandátumát megszüntető Alaptörvény-módosítás hatálybalépésének késleltetését. Szerinte abból, amit erről a miniszterelnök mondott a parlamenti beszédében, semmi nem igaz, és nem is készült olyan alkotmánybírósági beadvány, amit az elnöknek kellene beadnia a késleltetés érdekében. A lemondott frakcióvezető kiemelte, hogy sürgősségi eljárásban ilyen késleltetésre nincs is alkotmányos lehetőség.

Arra a kérdésre, hogy a Fidesz tervez-e nemzetközi jogi lépéseket az alaptörvénymódosítással szemben, Gulyás Gergely elmondta: az uniós intézményekbe vetett bizalma mérsékelt, ugyanakkor az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján működő strasbourgi bírósághoz fordulást esélyesebbnek látja, mivel szerinte a módosítás durván korlátozza a választójogot. Az Európai Unió Bíróságához fordulást sem zárta ki, de jelezte, pártja nem vonul ki a parlamentből mert úgy látják, hogy egyelőre több érv szól a maradás, mint a kivonulás mellett.

Gulyás Gergely az interjúban megismételte lemondásának okait, amelyeket már a koradélutáni sajtótájékoztatóján is említett. – Ma egy olyan alkotmánymódosítást fogadott el az országgyűlés, ami ellen minden lehetséges eszközzel tiltakozni kell. A lemondásom is figyelmeztetés és tiltakozás, hogy olyan határokat lép át a Tisza-kormány, amit eddig senki – fogalmazott. Hozzátette, hogy az ő passzív választójogát megvonja a hatalom, és a legnagyobb ellenzéki párt frakciójának az a jó, hogyha olyan vezetője van, aki indulhat a választásokon. Hozzátette, hogy a Mi Hazánk képviselőinek fele, a Fidesz képviselőinek közel kétharmada, a KDNP-frakciónak pedig háromnegyede érintett hasonlóan a korlátozásban. 

A politikus arról is beszélt, hogy pénteken már tájékoztatta Orbán Viktort a döntéséről, aki tudomásul vette azt. Arra a kérdésre, hogy megszavaztatta-e a frakciótagokat a lemondásukról, Gulyás Gergely határozottan nemmel válaszolt, és cáfolta Magyar Péter erre utaló állítását. – Ez egy új gyakorlat, hogy a miniszterelnök különböző állításokat ír ki különböző felületeire, amiknek nincs köze a valósághoz. Ilyen szavazás nem volt a Fidesz-frakcióban – fogalmazott. Ő maga a mandátumáról nem kíván lemondani. Elmondta, hogy a frakciónak már jelezte, kire gondol utódjaként, nem nevezte meg, de azt cáfolta, hogy Szentkirályi Alexandra lenne az a személy. 

Gulyás Gergely szerint abból, Hogy Orbán Viktor pártelnök a futball-vb-re utazik, nem következik, hogy a párt rossz állapotban lenne. Elismerte, hogy a Fidesz16, illetve bizonyos értelemben 20 év után elvesztette meghatározó pozícióját a magyar belpolitikában. Okokként a gazdasági növekedés hiányát, a hosszú, 16 éves kormányzási időszakot, a korrupciós vádakat – köztük kiemelte a jegybank-ügyet –, valamint az Európai Unióhoz fűződő viszonyt nevezte meg legfontosabb tényezőkként. Sőt elismerte, hogy kormányzásuk alatt vitatható lépések is voltak, például az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítése – amit a lemondott frakcióvezető állítása szerint ő maga 2011-ben is bírált. Ellenben felhívta a figyelmet arra is, hogy a Fidesz vezette be a valódi alkotmányjogi panasz intézményét, amelyet korábban liberális oldali követelésként emlegettek.

Nem sikerült a Külügyminiszterek Tanácsában hétfőn elfogadni az Oroszország elleni újabb szankciós csomagot. Emellett az illegális izraeli telepesek ellen sincs meg a megfelelő uniós egység.