Győr;azbeszt;Pintér Bence;

A győri polgármester közölte, a városban is találtak azbeszttel szennyezett kőzúzalékot

Pintér Bence megjegyezte: főleg az ilyen esetekben mutatkozik meg, mennyire beszűkült az önkormányzatok pénzügyi mozgástere az abszurd mértékű állami elvonások, főként a szolidaritási adó miatt.

Ha nem is olyan mértékben, mint más településeken, de 2020 előtt osztrák bányából származó kőzúzalékot (szerpentinitet) dolgoztak be egyes önkormányzati útszakaszok esetében, továbbá magánszemélyek is elhelyezték közterületen, magáningatlanok előtti zöldterületeken – írja Pintér Bence, Győr polgármestere a Facebook-oldalán.

A városvezető felidézi: Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete az azbeszttel szennyezett kőzúzalékok kapcsán még április végén azt a tájékoztatást adta a Polgármesteri Hivatalnak, hogy a győri önkormányzat nevében megrendelt útfenntartási és útfelújítási munkák során nem dolgozott ausztriai bányákból származó zúzottkővel. A tájékoztatásban ugyanakkor nem szerepelt, hogy az Útkezelő az információ átadásáig – priorizálva a feladatok között – még csak a kiporzási veszélyt hordozó, 2020-2026 között épült, murvás, szabadon álló kőzúzalékos szakaszok ellenőrzését végezte el. Ahogy az sem, hogy az Útkezelő csak ezek után kezdte meg az alacsony kiporzási veszélyt hordozó útfelületek vizsgálatát: a bitumennel átitatott, valamint aszfaltba épített kőzúzalékok ellenőrzését, olyan utakét, amelyek 2020 előtt épültek.

„Sajnos a korábbi időszakokról szóló útépítési dokumentumok és az Útkezelő által megrendelt laborvizsgálati eredmények – melyek a laborok leterheltsége miatt csak másfél hónap múlva érkeztek meg – most a korábbi tájékoztatásuk ellenkezőjéről tanúskodnak”

– állapítja meg.

A polgármester bejegyzése alapján a vizsgálat legfontosabb megállapításai a következők:

  • az azbeszt szempontjából legveszélyesebb, murvás, tehát nem szilárd burkolatú önkormányzati kezelésű utakon sem a dokumentációkban, sem a helyszíni mintavételezés alapján nem talált az Útkezelő szennyezett zúzottkövet: a főként mészkő és dolomit zúzalékok hazai bányákból származnak. A murvás utaknál fordulhat elő főként a forgalom hatására porképződés, ami azbeszttel szennyezett út esetében egészségügyi kockázatot hordoz, ilyet találtak Szombathelyen, Sopronban és Zalaegerszegen. Győrben ilyen út az Útkezelő áprilisi tájékoztatása szerint, és a jelenleg rendelkezésre álló, korábbinál bővebb információk alapján sincs.

  • egyes aszfaltos, önkormányzati kezelésű utak bitumenes felületi bevonataiban szennyezett szerpentinit zúzottkövet azonosítottak. Az ilyen szilárd burkolatú utakban azonban a szerpentinit nem áll szabadon, nem porzik, ugyanis beépített építőanyagként van jelen, az út kővázának része. Kiporzásra akkor kerülhet sor, ha az útburkolat sérül, feltörik: főként útkarbantartási, útfelújítási munkák során.

  • magánszemélyek is elhelyeztek szerpentinitet több közterületen is, melyek jellemzően előkertek, illetve parkolási célt szolgáló felületek. Ez probléma lehet, a szerpentinit ugyanis szabadon áll; az Útkezelő és a Kormányhivatal azonnali intézkedéseket tesz az ügyben.

Pintér Bence kiemeli, hogy az útkezelő levélben értesítette azokat a magán, állami és önkormányzati cégeket és intézményeket (internet-, telefon-, földáz-, áram-, távhő-, áram-, vízszolgáltatókat, a MÁV-ot, építőipari vállalatokat) amelyek a munkálataik során megbontanak útfelületeket is. A cél, hogy ezek a szereplők a tartós megoldás megtalálásáig és kivitelezéséig mindig szakszerűen és az egészségvédelmi protokolloknak megfelelően nyúljanak ezekhez a felületekhez.

A polgármester bejegyzésében hosszan kitér arra, hogy mely szakaszok érintettek, illetve milyen intézkedéseket tesz az Útkezelő és a Kormányhivatal az ügyben:

Pintér Bence mindemellett hangsúlyozza: sem takaró felületi bevonásra, sem a szerpentinites felületi bevonás kicserélésére nincs pénze a rendes költségvetésében jelenleg a győri önkormányzatnak.

Állami vis maior alapokhoz, illetve a pénzügyi stabilitást segítő tartalékunkhoz kell nyúlni, ha a közgyűlési többség esetleg nem enged átcsoportosításokat más területekről, mert nincs szabad pénzeszközük.

Ráadásul ez ügyben is a drágább verzió, tehát a kicserélés, az elbontás és újraépítés lenne a legjobb megoldás.

„Különösen az ilyen esetekben mutatkozik meg, mennyire beszűkült az önkormányzatok pénzügyi mozgástere az abszurd mértékű állami elvonások, főként a szolidaritási adó miatt. Győr a leggazdagabb megyei jogú városként nem tud megengedni magának egy váratlan, de közegészségügyileg kiemelten fontos beavatkozást tartalékai felélése, vagy megszorítás nélkül” – szögezi le a városvezető. A győri helyzetet posztjában úgy foglalja össze:

nem kritikus, de a hosszú távú megoldás költséges, és jelen állás szerint az állam együttműködése szükséges hozzá.

A városban – teszi hozzá – a szerpentinit zúzottkő az érintett helyszínek többségében szilárd útburkolat részeként megtalálható, ami egészségügyileg megnyugtatóbb helyzet, mint például a Szombathelyen talált, szabadon álló szemcsés zúzalék esete.

A politikus azt állította, a lap nem kereste meg és nem közölte a válaszait, miközben a cikk szerzője szerint az írás első verziójában teljes egészében közölték a reakciót.