Az Orbán-kormánynak legalább tíz éve papírja volt arról, hogy egyetlen magyar kórház sem felelt meg maradéktalanul a jogszabályban előírt működési feltételeknek – derül ki a Direkt36 birtokába jutott erről szóló 2015-ös jelentésből, amelyet titkosítottak.
Miközben a magyar kórházak régóta súlyos pénz- és emberhiánnyal küzdenek, az ellátás színvonala pedig egyre romlik, az elmúlt években az Orbán-kormány tisztviselői igyekeztek jó színben feltüntetni a magyar egészségügyet. Valójában azonban a kormányban is tisztában voltak a lesújtó helyzettel:
még tíz évvel ezelőtt készült egy vizsgálat, amely megállapította, hogy a kórházak túlnyomó többsége már akkor sem teljesítette a biztonságos betegellátáshoz szükséges feltételeket.
A vizsgálatról szóló jelentést titkosították arra hivatkozva, hogy azok „döntés előkészítésére” szolgáltak, és az elmúlt években többszöri kérésre sem akarták kiadni, a választások után azonban a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNGYK) a tényfeltáró portál rendelkezésére bocsátotta az anyagot.
Rengetegen számítanak fordulatra a magyar egészségügyben, több régi konfliktus és feszültség zúdul az új vezetésreA vizsgálatot a mai NNGYK elődje, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) folytatta le még 2015-ben. 100 fekvőbeteg ellátást nyújtó kórház több mint 1700 osztályánál nézték meg, hogy mennyire felelnek meg a jogszabálynak, amely az ellátás minimumfeltételeit rögzíti. Ide tartozik az eszközpark és a kórházi infrastruktúra, de az is, hogy minimum hány egészségügyi dolgozóra van szükség.
„Nincs ma Magyarországon olyan aktív fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltató, aki az általa működtetett valamennyi szakmában mind a közegészségügyi előírásokat, mind a tárgyi és személyi minimumfeltételeket biztosítani tudja"
– olvasható a 2015-ös országos felmérést összefoglaló dokumentumban.
Vagyis a vizsgálat szerint egyetlen kórház sem felelt meg teljesen a biztonságos gyógyítás feltételeit rögzítő jogszabálynak. A Direkt36 által megszerzett 180 oldalas vizsgálati jelentés rendszerszintű problémákra világított rá a kórházi ellátásban:
A kórházak közel harmadában nem voltak biztosítottak a közegészségügyi feltételek.
A szakmák 80 százalékában nem teljesültek az orvosok létszámára vonatkozó feltételek. Voltak olyan szakmák, ahol az előírt orvoslétszám több mint 70 százaléka hiányzott.
Voltak teljes megyék, ahol bizonyos szakmák egyáltalán nem voltak elérhetők, nem volt például egyetlen gyermek kardiológus sem, míg máshol úgy működött az ügyelet az intenzív osztályon, hogy a szakorvos nem is tartózkodott ott folyamatosan.
Az orvosokénál némileg kisebb volt a hiány szakdolgozókból, országosan a 10 százalékuk hiányzott az előírt létszámhoz képest, ennek közel harmada a sürgősségi ellátásból.
A kórházak felénél az alapvető tárgyi feltételek sem teljesültek: hiányzott például defibrillátor, lélegeztetőgép, újraélesztési eszközök, vagy éppen életmentő gyógyszerek.
Egy, az akkori egészségügyi kormányzatban dolgozó forrás szerint a felmérés eljutott a döntéshozókhoz, de a vizsgálat lesújtó megállapításait nem vették komolyan, mivel túlzónak tartották a még 2003-ban rögzített minimumfeltételeket. A portálnak nyilatkozó egészségügyi szakértők szerint ugyanakkor betartható és a betegek biztonságát szolgáló feltételekről van szó.
„2015-ben még nem tudtuk talpra állítani a magyar egészségügyet. Ez egy óriási feladat volt…Persze nem lettünk készen” – fogalmazott a Direkt36-nak a tíz évvel ezelőtti vizsgálat eredményével kapcsolatban Takács Péter. A korábbi egészségügyi államtitkár egyébként tavaly még a Fidesz-közeli Indexnek azt nyilatkozta: „Jobb állapotban van a magyar egészségügy, mint amit a közbeszédben vagy a balliberális sajtóban megjelentek alapján feltételeznek róla. Ez a meggyőződésem, és ezt mutatják a tények is.”
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, a kórházakat fenntartó Országos Kórházi Főigazgatóság és az Egészségügyi Minisztérium nem válaszolt a portál megkeresésére.
Magyar Péter: Kórházi klíma- és hűtőberendezés javítási és fejlesztési programot indít a kormány