Lengyelország;1956;megemlékezés;felkelés;Poznan;Sulyok Tamás;Karol Nawrocki;

Edgars Rinkēvičs lett, Karol Nawrocki lengyel, Bajram Begaj albán és Sulyok Tamás magyar elnök június 28-án Poznanban

Sulyok Tamás is részt vett Poznanban az 1956-os lengyel felkelés 70 éves megemlékezésén

Az évfordulón a lengyel, a magyar, a lett és az albán államfő adott ki Közép-Európában egykor a szabadság lángját fellobbantó szikráról. 

A poznani szikra 1956 októberében a Dunához ért, ahol a magyarok szintén a méltóságukért, a szuverenitásukért, a szabadságukért harcoltak – jelentette ki Nawrocki. Felidézte: a poznani felkeléshez hasonlóan, a kommunista hatalom vérbe fojtotta az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot is, a megtorlás során szintén kiskorúakat gyilkoltak – jelentette ki Karol Nawrocki lengyel elnök vasárnap este Poznanban, az 1956-os poznani munkásfelkelés 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen. Az ünnepségen jelen volt Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök, valamint Bajram Begaj albán és Edgars Rinkevics lett államfő is. Az ünnepség során a négy elnök aláírt egy, az évfordulóhoz fűződő közös nyilatkozatot.

A magyar államfő a Facebook-oldalán közzé is tette a nyilatkozat szövegét. – „A poznani felkelés lett a szikra, ami fellobbantotta a szabadság lángját Közép- Európában. Bár kegyetlenül vérbe fojtották, mégis erőt és hitet adott a budapesti diákoknak és munkásoknak, akik az év őszén elindították a bátor magyar forradalmat. Ez a felkelés örök emléket állít a magyar nép hősies harcának a kommunista elnyomással szemben. A poznani és a budapesti vérontás a totalitarianizmussal való szembeszegülés közös élménye által egyesítette nemzeteinket. Azóta közösen valljuk, hogy az emberi szellem legyőzhetetlen, és hogy ha a szabadságért egyszer is kiállunk, az többé nem tagadható meg véglegesen. A szabadság lobogó lángja a balti államokat, Albániát és más európai nemzeteket is magával ragadott, akik végül egyesült erővel lebontották az Európát ketté választó vasfüggönyt" – fogalmaztak az aláírók.

Az ünnepségen a lengyel elnök, Karol Nawrocki arról beszélt, hogy a közép- és kelet-európai nemzeteknek nem kell tanítani, mi volt az 1945 utáni szovjet imperializmus, és mit jelent az Oroszországi Föderáció posztszovjet imperializmusa, mert a térség nemzetei ezt tökéletesen ismerik. – Poznanból világos jel indult, hogy a büszke lengyel nemzet a lelkében viseli a méltósághoz, a szabadsághoz, a szuverenitáshoz való ragaszkodást és a poznani munkások készen állnak ezen értékek védelmére. A poznani tüntetéseken mintegy 100 ezren vettek részt, a kommunista hatalom 10 ezer katonát, 359 tankot, több mint 30 páncélozott járművet küldött a tüntetők ellen. A megtorlás következtében legalább 73 ember vesztette életét, negyedük 18 alatti fiatal volt. A legfiatalabb áldozat a 13 éves Romek Strzalkowski, aki a hittanoktatás védelméről szóló jelszavakat skandálta a tüntetésen – emelte ki az lengyel államfő, aki a mártírt párhuzamba állította a Magyarországon 18 évesen kivégzett Mansfeld Péterrel.

Karol Nawrocki szerint a mostani poznani találkozó azt az elszántságot is tükrözi, hogy a közép- és kelet-európai országok – szemben a kommunizmus idején létesített vasfüggönnyel – felépítsék az európai civilizációért való felelősség falát és a térségbeli infrastruktúrát is, mivel rájuk hárul a legnagyobb felelősség a régió ellenállóképességének és erejének kiépítéséért. Mint azt bejelentette,  benyújt a varsói parlamentnek egy tervezetet, amelynek alapján június 28-át a kommunistaellenes harcosok emléknapjává nyilvánítanák Lengyelországban.

Felszólal Magyar Péter miniszterelnök, akinek a beszédére reagálhatnak a frakciók.