Volodimir Zelenszkij elnök május végén az „Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) Hősei” tiszteletbeli címet adományozta a különleges műveleti erők egyik egységének, hatalmas felháborodást váltva ki a lengyel politikában. Ukrajnában sokan hősnek tartják az UPA egykori tagjait, akik a második világháború alatt egy független ukrán állam megteremtése reményében felváltva harcoltak a szovjet Vörös Hadsereg és a náci Németország megszálló erői ellen. A lengyel történetírás azonban azzal vádolja az UPA-t, hogy 1943 és 45 között szándékos népirtást követett el Volhíniában és Kelet-Galíciában, mintegy 100 ezer lengyel és zsidók legyilkolásával.
Az ukrán elnök rendeletét Karol Nawrocki lengyel államfő „banditák és gyilkosok dicsőítéseként” ítélte el, kilátásba helyezve, hogy az ukrán elnököt megfosztja a 2023-ban neki adományozott legmagasabb lengyel kitüntetéstől, a Fehér Sas Rendtől. A politikai paletta minden szereplője bírálta Zelenszkijt. Sokan úgy érezték, Ukrajna hálátlan egyik legfontosabb szövetségesével, Lengyelországgal szemben, amely 2022-ben megnyitotta határait a teljes körű orosz invázió elől menekülő több millió ukrán előtt.
Az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) )néhány képviselője a Kijevvel fenntartott kapcsolatok "drasztikus újraértékelésére" szólított fel. A szélsőjobboldali Konföderáció vezetője, Krzysztof Bosak követelte, hogy
a varsói Tusk-kormány ne fizesse tovább az ukrán hadsereg számára létfontosságú Starlink internetszolgáltatást, és blokkolja Ukrajna EU-csatlakozását,
amíg Zelenszkij vissza nem vonja döntését. Még az ukránbarát politikusok is elítélően nyilatkoztak. Lech Walesa volt elnök, a Szolidaritás mozgalom egykori vezetője közölte, hogy a rendelet hallatán leszedte hajtókájáról az ukrán nemzeti színű kitűzőt. Bár Ukrajna Moszkva elleni harcát továbbra is támogatni fogja, mondta, az elnökét már nem tudja támogatni. Leszek Miller volt baloldali kormányfő ahhoz hasonlította a lépést, mintha Németország a nácik egykori tömeggyilkos kivégzőosztagairól nevezné el egy katonai egységét.
Lengyelország és Ukrajna rendezi a történelmi viszálytDonald Tusk miniszterelnök sürgette Kijevet, hogy keressen megoldásokat: ellenkező esetben „nem az empátia, hanem a rideg üzleti döntés fogja meghatározni kapcsolatainkat”. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter azzal védekezett, hogy a szóban forgó nevet olyan katonák választották, akik csak az UPA Moszkva elleni harcának akartak emléket állítani. Zelenszkij kabinetfőnöke, Kirilo Budanov a múlt héten Varsóba utazott, hogy oldja a feszültséget, de nem járt sikerrel, és Nawrocki újra összehívta a Fehér Sas Rend tanácsát.
A Deutsche Welle elemzője szerint míg elődje, Andrzej Duda idején az Ukrajnával kötött katonai szövetség prioritás volt a lengyel külpolitikában, addig Nawrocki, aki a szélsőjobb erőknek udvarolva már 2025-ös kampánya óta bírálja Ukrajnát. Most pedig - ahogy a Gazeta Wyborcza írta - kihasználta a lehetőséget, hogy ukránellenes érzelmeket szítson. Ráadásul Tuskot is próbálja sarokba szorítani, az ukrán vezető megfosztását lengyel kitüntetésétől ugyanis neki kellene ellenjegyeznie.
Lengyelországban felülkerekedett a nacionalista kisebbség, egymillió ukrán menekült sorsa van veszélybenAz Európa-párti kormányfő próbálta korlátozni a károkat. Minden nemzetnek joga van a múlt saját értelmezéséhez, üzente, de „ukrán barátainknak” tudatában kellene lenniük annak, „mit jelent az UPA komor öröksége a lengyelek szemszögéből”. Tusk ugyanakkor elhatárolódott Nawrocki törekvéseitől. „Ha a múltról vitázunk, valaki más fogja megnyerni a jövőt” – mondta, jelezve, hogy ha Varsó és Kijev ezen az úton folytatják, „a Kremlnek valóban lesz oka az örömre”. Hiszen az UPA hagyományainak felelevenítése régóta tápot kínál Moszkva háborús propagandájához.
Az elhidegülés azonban elkerülhetetlennek látszik. Az ukrán elnök, aki általában a lengyelországi Rzeszów repülőtérről tesz külföldi utakat, a héten úgy döntött, hogy Moldován keresztül repül az Egyesült Királyságba.
A konfliktus árnyékot vet a hónap végén Gdańskban megrendezésre kerülő, Ukrajna háború utáni újjáépítéséről szóló konferenciára is.
Elemzők szerint politikai tendenciáról lehet szó
Elemzők szerint ráadásul az ukrán elnök gesztusa nem egy óvatlan baleset volt, a baljós mintákból ítélve inkább egy politikai irányváltás része. Egy nappal korábban ugyanis a zsidó származású elnök maga vezette Andrij Melnik hazaszállított földi maradványainak állami tiszteletadással kísért újratemetését. Pedig az 1964-es németországi halála után Luxemburgban eltemetett Melnik egykor az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) egyik ágának vezetőjeként a náci Németországgal való együttműködés elkötelezett szószólója volt.
Anita Prazmowska, a London School of Economics and Political Science történész professzor emeritusa a France 24-nek egyebek közt felidézte, hogy amikor a náci és szovjet csapatok 1939-ben megnemtámadási szerződésük értelmében beözönlöttek Lengyelországba, sok ukrán nacionalista készségesen együttműködött a nácikkal. Az OUN két szárnya ugyanis, Melnik és radikálisabb riválisa, Sztepan Bandera vezetésével, Hitler Harmadik Birodalmát elég erősnek tartotta ahhoz, hogy Moszkvától és Varsótól független ukrán államot hozzon létre, amelyet megtisztítanak a zsidóktól, lengyelektől és oroszoktól.
Leszja Bidocsko, a Kijev-Mohila Akadémia docense szerint viszont Volodimir Zelenszkij lépése abba a törekvésbe illik bele, hogy Ukrajna egységes történelmi narratívát alakítson ki a függetlenségért folytatott hosszú küzdelméről.
Az ország ötödik éve tartó küzdelme az orosz agresszió ellen fokozta a nacionalista étvágyat azon személyiségek nyilvános ünneplésére, akik egykor a függetlenségéért harcoltak – néha ugyanazon náci jelképek alatt, amelyek a 20. század legszörnyűbb borzalmait szabadították el.
Bidocsko szerint mivel Ukrajna a sorozás kiterjesztése ellenére is küzd a frontra szükséges katonák mozgósításával, értelmes lehet az az elképzelés, hogy Zelenszkij további támogatást nyújtson az ország erősen motivált, ideológiailag keményvonalas kisebbségének. A szélsőjobboldali Azov mozgalom, amelynek befolyása növekedett az ukrán hadsereg egyes részein Oroszország teljes körű inváziója óta, erőteljesen kampányol az ultranacionalista alakok nyilvános rehabilitációjáért.
Bármi legyen is az indoklás, Melnik nem az utolsó ukrán nacionalista lesz, aki holtában visszatér szülőföldjére. Az OUN 1938-ban Rotterdamban egy szovjet ügynök által megölt vezetőjének, Jevhen Konovalecnek a földi maradványait is hazaszállítják, ahogy kampány folyik a Münchenben eltemetett Bandera hazajuttatásáért is. „Ez csak az első lépés” – mondta Zelenszkij Melnik újratemetésén. „Hálás vagyok mindenkinek, aki azért dolgozott, hogy a nagy ukrán személyiségek visszatérhessenek, és hogy az ukrán nép megkaphassa hőseinek panteonját” – tette hozzá.
