Néhány millió forintos banánhéjakon is elcsúszhatnak a vezető fideszesek, kulcsfigurává léphet elő az ügyvéd és a könyvvizsgáló is

Azt látjuk, hogy a hatóságok valamivel aktívabbak, az eddig kényesnek számító ügyekben is - mint például az MNB-ügy -, de sokkal többre lesz szükség, hogy visszaállítsák az elveszett bizalmat – fogalmazott lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója azzal kapcsolatban, hogy a kormányváltás óta kiemelt téma az elszámoltatás.

Szinte naponta kerülnek elő olyan ügyek és lépések, amelyek bizakodásra adnak okot. Akár a túlárazott gyerekmotorok, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által fideszes celebeknek, kampányoló alapítványoknak kiosztott milliárdok kérdése, vagy éppen a mohácsi Duna-híd esete. Utóbbinál nagy vonalakban arról van szó, hogy a beruházás eredetileg kétszer 1 sávos kapcsolódó úthálózat megépítését célozta, ám ezt a választás előtt kétszer 2 sávosra emelték, mintegy 70 milliárdos plusz forrásigénnyel. Ráadásul a szerződésben csaknem teljes (98 százalékos) előleg kifizetését tették lehetővé – szintén közvetlenül a választás előtt.

Ez utóbbi esetben Ligeti Miklós szerint nem feltétlenül a büntetőjogot kéne elővenni, sokkal inkább a polgárit, mivel a nagy összegű előleg kifizetése önmagában még nem bűncselekmény.

Ezek megszokott pénzügyi megoldások, amelyekre még racionális magyarázat is lehetne. Például, hogy mikor érdemes a bevételt könyvelni. Persze, ha egyben nézzük a sztorit, akkor már „büdössé válik”. Viszont ha ez a kifizetés indokolatlan, netán pénzügyileg szabálytalan volt, vagy rossz volt a szolgáltatás minősége, akkor elsősorban a polgári jog szabályait lehet alkalmazni, visszakövetelni, visszafizettetni a pénzt. Ha emellett felmerül a bűncselekmény gyanúja, akkor persze büntetőeljárást is kell indítani, de nem kell mindig mindenhol a büntetőjoggal odavágni – magyarázta a TI jogi igazgatója, aki hozzátette, hogy a játékmotorok vagy az NKA-s pénzosztás már más elbírálás alá esik.

Véleménye szerint az NKA-s pénzosztásnál el lehet jutni a vezetőkig, akár Hankó Balázs volt miniszterig, hiszen ott egy közvetlenül a miniszter által felállított döntéshozó testületről volt szó. Ott ült a miniszter kabinetfőnöke, meg egy főosztály vezetője is, Hankó pedig közvetlen kontrollt gyakorolhatott a pénzosztások felett. Ugyanakkor Ligeti elképzelhetőnek tartja, hogy sokan banánhéjon fognak elcsúszni, akár csak a nemrég napvilágra került óbudai korrupciós ügyként elhíresült esetben érintettek.

– Belebukhatnak olyan hagyományos, de a NER által is megtűrt korrupciós magatartásokba, mint ez a kertészeti/parkolási, közétkeztetési buli - fogalmazott. Ezt a NER készen kapta, feltehetően a 90-es évektől működhetett, még a korai időszakban pártfinanszírozás is lehetett benne. Előfordulhat, hogy Papcsák Ferencet, a Magyar Nemzeti Bak második ciklusát töltő felügyelőbizottsági elnökét nem a jegybanki alapítványok 500 milliárdos közpénzlenyúlása miatt látjuk majd a vádlottak padjára kerülni, és a csúcshoz közeli más fideszeseket sem a lélegeztetőgépekért vagy a letelepedési kötvényért citálnak majd a bíróság elé, hanem egy  néhány milliós parkolási kenőpénz miatt. Különösen, hogy az ilyen típusú ügyekben előbb, vagy utóbb, de valaki beszélni kezd – mondta a szakértő, aki azt is kiemelte, hogy az ügyvédek, illetve a könnyvizsgálók is kulcsfigurák lehetnek az elszámoltatásban, mivel a korrupciót leplező ügyletek közreműködőiként mindenről tudtak. A rendelkezésükre álló információk alapján tudniuk kellett, hogy a beszerzés túlárazott, vagy hogy a szerződéskötés alapjául szolgáló dokumentáció hiányos. Ennek ellenére részt vettek a jogilag aggályos ügyletekben, és nem győződtek meg a közpénzhez jutó szereplők átláthatóságáról.

Ligeti Miklós felhíva a figyelmet, hogy a Transparency International oldalán olvasható egy koncepció arról, miként érdemes megközelíteni az elszámoltatás, illetve az ehhez hasonló ügyek kezelését.

Ezeknél a nagy közpénzvesztést eredményező állami költéseknél vagy a magántőkealapoknál a büntetőjogi felelősség modellje az, hogy „állami pénzből nincs jogod hülyének lenni”, vagyis ha a saját pénzedet fekteted be, és rosszul jársz, a te bajod, de közpénzből csak akkor szabad kockáztatni, és akkor is csak észszerű mértékben, ha közfeladatot szolgál. Tekintve, hogy az alaptörvény és a nemzeti vagyonról szóló törvény értelmében a közvagyon elsődleges rendeltetése a közfeladatok finanszírozása – vázolta fel Ligeti Miklós hozzátéve, hogy közpénz esetén nem a piaci viszonyok érvényesülnek, és a közjó indokolhatja az azonnal meg nem térülő kiadásokat. Ezzel szemben amikor a közpénzt befektetik, magántőkealapoknak adják, támogatásként adják egy cégnek, akkor a mérleg egyik serpenyőjébe nem kerül semmi, ami a közérdeket indokolná. Itt még akkor is felmerülne a hűtlen kezelés, ha nyereséget termelne, mert nem közfeladatot finanszíroznak belőle – szögezte le.